A magyarországi porviharok mikéntje és mibenléte

Szerző: Balázs Gábor

Közeledik a nyár és vele együtt a meleg, aszályos időszak is, mellyel párhuzamosan az országban megnövekedtek a porvihar és a porördög észlelések egyaránt. Növekvő gyakoriságuk a klímaváltozással kapcsolatba hozható, melynek következményeként a kialakulásukhoz kedvező feltételek egyre hosszabb időszakban adottak.

Jöhet a kérdés, hogy egy, a sivatagokra jellemző jelenség hogyan képződik hazánkban. Az aszályos időszakban kiszáradt magyarországi régiókban, valamint mezőgazdasági munkákat követően fellazult talajban lévő apróbb homok- és porszemcséket a szél könnyedén felkapja, majd elszállítja. Ezt a szállítást eolikus szállításnak, amit szállít, pedig eolikus homoknak nevezik. Ennek velejárója az eolikus erózió is, melyet kettő, egymáshoz szorosan kapcsolódó típusra lehet bontani. Az egyik defláció, ami a fellazult talajszemcsék elfújásását jelenti és olyan területeken jellemző, ahol gyér a növényzet és a fellazult talajszemcsék elég kisméretűek ahhoz, hogy a szél elszállítsa. Hosszútávon ez a talaj felső, termékeny rétegének eltűnését okozza. A szállítás módja a szél sebességétől függ. Alacsony szélsebesség esetén görgetéssel, közepes erősségnél ugráltatva (szaltáció), erős széllökések (60-70 km/h <) esetében lebegtetéssel szállítódik el. Ez okozza a másik típust, a korráziót, ami alatt az előbbiekben említett szél által szállított szemcsék csiszoló, súroló hatása és felszínformálása értendő, de ez országunk esetében nem jelentős mértékű. Ami egyszer felszáll, az később leülepszik. Eolikus homok felhalmozódása olyan területeken jellemző, ahonnan a szél nem szállítja tovább, vagy a folyók nem hordják el. Nyomán futóhomok és a finom porból lösz képződik, ami a Kárpát-medencében leginkább a Pleisztocén időszakban, a Würm-glaciális során volt jelentős. Ilyen területeket Magyarországon leginkább az Alföldön találhatunk, például a Duna-Tisza-közén elhelyezkedő, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) által félsivatagi környezetbe sorolt Duna-Tisza közi homokhátság, a nyírségi parabolabuckák, de a Dunántúli-dombság is ezek a területek közé tartozik. Löszképződményt a Balaton keleti részén is találhatunk magaspartok formájában.

Visszatérve a porviharokhoz: ezek a jelenségek Magyarországon leginkább erőteljesebb hidegfrontokhoz kapcsolódnak. Frontok ott alakulnak ki, ahol az érintkező légtömegek között nagymértékű a hőmérséklet-különbség. Egy ilyen jellegű front áthaladása esetén hirtelen meredek szögben érkező hideg levegő gyors feláramlásra készteti a meleg levegőt. Ezekre a frontokra jellemző a hirtelen heves esőzés, mely a frontvonal (ahol a légtömegek találkoznak) mögött haladó kb. 10 kilométer széles csapadékzónában jelentkezik, viszont ennek áthaladása után hideg, de derült idő valószínűsíthető, jó légköri nyugodtsággal. Az ilyen frontok áthaladása előtt és a frontvonal áthaladásánál tapasztalhatunk igen erőteljes, viharos, 90-110 km/h-s széllökéseket, melyek felkapják a homokszemcséket és nagy mennyiségben, lebegtetve elszállítják.

Ezek a jelenségek a közlekedés szempontjából negatív tényezők, mivel egy ilyen porfelhő belsejében a látótávolság néhány méterre csökken, ezáltal növelve a balesetek kockázatát. Egészségügyi hatásai leginkább a légzőrendszert érintik. Belélegezve a nyálkahártyát irritálja, tüdőbe kerülve pedig köhögést vált ki.

Források:
https://www.origo.hu/egeszseg/20110131-igy-hat-a-szervezetre-a-szallo-por.html
https://www.met.hu/idojaras/agrometeorologia/aszalyinfo/
https://slideplayer.hu/slide/13035182/
https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/pannon-pannon-enciklopedia-1/magyarorszag-foldje-1D58/magyarorszag-tajai-2807/a-dunai-alfold-loki-jozsef-2A33/dunatisza-kozi-hatsag-kiskunsag-2A3C/
http://tortenelemszak.uni-miskolc.hu/Hallgatoi_anyagok/BA_regeszet/geomorf_ea/losz.pdf
https://sokszinuvidek.24.hu/eletmod/2019/07/25/homokhatsag-felsivatag-veszely-szarazsag/
https://www.idokep.hu/hirkeres/porvihar