Szerző: Fazekas Panna
A Mars az egyedüli bolygó az esti égbolton, amely vörös színben pompázik. Színét a talajában lévő vastól kapja. Azonban az ókori idők emberei tűzmarta, véráztatta világnak látták. Emiatt nevezték el a mondabeli háborús istenségről, aki a rómaiaknál Mars volt. A Mars és a földünk sok közös tulajdonsággal rendelkezik. Napjaik hossza majdnem azonos, a Marsnak csak 37 perccel több idő kell egy tengely körüli fordulathoz. Mindkét bolygón láthatunk hegyeket, szurdokokat, sivatagokat, tűzhányókat, sarki jégsapkákat, és még folyómedreket is, de a Mars medrei már kiszáradtak. A Marsnak sok ősi folyómedre van, amik a régi időkben még folyékony vízzel voltak tele. Az is valószínű, hogy óceán is volt e bolygón. Ennek a rengeteg víznek egy része az északi pólusnál fekvő jégsapkában végezte, egy másik része fagyottan, a marsi felszín alatt mélyen eltemeve létezhet, a legtöbb azonban elszökött az űrbe.
A Marson néhány izgalmas képződmény is található. Az egyik az Olympus Mons, a Naprendszer egyik leghatalmasabb tűzhányója. A másik a Valles Marineris szurdokrendszere, amely több mint 4800 km hosszú, és a 8 km-es mélységet is eléri. Óriási porviharok is keletkezhetnek, melyek hónapokig eltarthatnak és az egész bolygóra kiterjedhetnek. Az Olympus Mons 23 km magasan emelkedik a marsi tájak fölé. Csúcsán egy 80 km átmérőjű beszakadt kürtő, ún. kaldéra van, mivel vulkán, de már kialudt. Ha Magyarország fölé helyeznénk, az egész területét lefedné országunknak. Magassága majdnem 3-szor annyi, mint a Föld legmagasabb hegycsúcsa, a Mont Everest.
A Marsnak van két krumpli formájú holdja is: a Phobos és a Deimos. Mindkettő kisbolygó lehetett, melyeket befogott a Mars tömegvonzása. A Phobos a nagyobb — 28 km hosszúságú — és közelebb is van a vörös bolygóhoz. Szilárd felszíne kráterekkel borított, közöttük a legnagyobb a Stickney-kráter, amey a Föld holdjának a felszíne 10%-át fedi be. A Phobos gyorsan megkerüli a Marsot, egy fordulathoz 7 óra 39 perc kell. A Deimos csak 16 km hosszú és a felszíne is sokkal simább. Bolygóját 30 óránként kerüli meg.
Összefoglalva, tények röviden:
– Helyzete: a 4. a Naptól számítva
– Naptól mért átlagos távolsága: 228 millió km
– Tengelyforgási idő: 24 óra 37 perc
– Nap körüli keringési idő (az év hossza): 687 nap
– Pályamenti sebesség: 86 870 km/óra
– Átmérő: 6787 km
– Tengelyferdeség: 25, 2 fok
– Tömeg: 1/10-e a Földének
– Felszíni gyorsulás (tömegvonzás): 2/5-e a földinek, egy 45 kg-os földlakó a Marson 18 kg-ot nyomna
– Átlagos felszíni hőmérséklet: -63 Celsius fok
– A légkör fő összetevői: főként szén-dioxid
-Holdjai: 2
-Gyűrűi: nincsenek
FORRÁS:
Time Life Nagyító: A világegyetem könyvkötet
Simon Tamás (szerkesztő)
A világegyetem
Time Life Nagyító Park Kiadó, Budapest, 1999
ISBN: 9635303947
Fordította: Szabó Attila
