Könyvajánló: Van-e élet a Földön kívül?

Johannes Dorschner könyve egy, az embert már régóta foglalkoztató kérdésre keresi a választ: “Egyedül vagyunk a Világegyetemben?

Van-e élet a Földön kívül? Gondolat Zsebkönyvek, 1975. ISBN 963-280-111-3

A szerző a problémafelvetés után felvázolja többek között az extraterresztiális élet számunkra elérhető bizonyítékait, bemutatja a földi élet keletkezését, ismerteti a Naprendszer égitestjeit asztrobiológiai szemszögből, betekintést nyújt a rádióhullámok természetébe, illetve bemutatja a szupercivilizációk egyik lehetséges osztályzását.

Érdemes beszerezni!

Könyvajánló: Kereszturi Ákos – Mars – fehér könyv a vörös bolygóról

A szerző, Kereszturi Ákos, a Mars legismertebb hazai szakértője tételesen veszi sorra a vörös bolygó kialakulását, fejlődéstörténetét, geo- (pontosabban areo-) szféráit, morfológiáját, kitér az égitest kémiai összetételére, a víz és az egyes üledékek jelenlétére. A könyvben 93 ábra és 8 táblázat, valamint egy tárgymutató segíti a bolygó jobb, könnyebb megismerését.

Kereszturi Ákos: Mars – fehér könyv a vörös bolygóról.
2012, Magyar Csillagászati Egyesület. ISBN 978-963-87597-5-7

A kiadvány nagy erőssége (amellett, hogy rendkívül nagy űrt töltött be megjelenésével) abban rejlik, hogy tudományos szemszögből igen szerteágazóan és részletesen mutatja be a vörös bolygót. Aki jobban el szeretne mélyedni a Mars megismerésében, annak e könyv kötelező darab a polcán.

A húsvét csillagászati és naptártörténeti érdekessége 2020-ban

Szerző: Szoboszlai Endre

A húsvét a kereszténység egyik nagy ünnepe – teológiailag a legnagyobb. Jézus feltámadásának ünnepe. Az ünnep úgynevezett „mozgó ünnep”. De honnan ered ez az ünnep, és miért esik minden évben más és más időpontra? Idén, 2020-ban, például április 12-ére, jövőre, 2021-ben, pedig április 4-ére esik majd húsvétvasárnap…

A húsvét gyökere is izraelita ünnep. A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést, jelent és arra utal, hogy a halál elkerülte azon zsidók házait, akik bárányvérrel jelölték meg hajlékukat.

Pészah és húsvét – izraelita gyökerek és átfedés 2020-ban

A zsinagógai naptárban a Pészah kezdete niszán hó 15-én van. (A nyolc napos ünnep 2020-ban április 9-én indul.) Ez az izraelita ünnep az egyiptomi fogságból való kivonulás emléknapja, egyben a húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe. (Az ünnep nyolc napján tilos kenyeret enni, helyette macesz, vagyis pászka, kerül a hithű zsidók asztalára.)

A zsidó Pészah nyolc napos ünnepi időszaka gyakran átfedi a keresztény húsvét két napját, de még sem minden évben! Ilyen átfedés lesz 2020-ban, a zsinagógai naptár szerint 5780-ban, mivel a keresztény húsvét, a zsidó Pészah negyedik napján kezdődik! 2021-ben pedig a Pészah nyolcadik, azaz utolsó napján kezdődik majd a keresztény húsvét, akkor április 4-én bár a két ünnepnek egymáshoz nincs köze…

Csillagászatilag szemlélve

Jézus pénteki keresztre-feszítése után, a harmadik napon, feltámadott, ezt ünnepli a keresztény világ húsvétkor. A húsvét időpontja azért mozog, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap! A tavaszi napéjegyenlőség általában március 21-én következik be (de előfordulhat, hogy már 20-án, mint például 2020-ban), ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását.

(2020-ban pontosan március 20-án kora hajnalban lépett a Nap a Kos jegyébe. A csillagászati tavasz kezdetének napján a Nap pontosan a keletponton kel fel, és a nyugatponton nyugszik, a nappal és az éjszaka időtartama egyenlő.)

A manapság általunk is használt hivatalos naptár a Gergely-naptár, számos (itt most nem részletezett egyéb) hibája között mellesleg éppen a húsvét „mozgóünnep” mivolta is megtalálható!

A március 21-ei nap-éj egyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben a húsvét március 22-re esik, tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. (Ez 1818-ban fordult elő, és legközelebb majd 2285-ben lesz.) A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap, pedig április 25-e lehet. (Ilyen lesz 2038-ban, és 2190-ben, és majdnem a legtávolabbi napra fog esni 2036-ban.)

A Biblia szerint

Mint tudjuk Jézus Krisztus halála a zsidó húsvét előestjére esett. Máté evangéliumában (27. 45-46) ezt olvashatjuk, a Károli-féle fordításban: „Hat órától kezdve pedig sötét lőn az egész földön, kilenc óráig. Kilenc óra körül pedig nagy fennszóval kiáltja Jézus (…) Én Istenem! Miért hagytál el engemet?”

(A magam részéről érdekesnek találom, hogy az új fordításban 12 órától 15 óráig említik a sötétséget…)

Az idézett rész azt sugallhatja, hogy Jézus felkiáltásakor, illetve halálakor talán napfogyatkozás lehetett, hisz’ az sötétségbe burkolja a környéket… Csakhogy a zsidó húsvétot a holdhónap közepén, tehát holdtölte idején tartották! Köztudomású viszont, hogy teleholdkor kizárólag holdfogyatkozás következhet be és nem napfogyatkozás! Minden bizonnyal egy nem túl korábban lezajlott napfogyatkozás emléke keveredett össze az evangélium tényleges szerzőjének emlékezetében, ami megelőzte Jézus Krisztus keresztre feszítésének valóságos időpontját. A csillagászati kronológia titkait kutatva (sok más szakterület által valószínűsíthető adattal összevetve az időpontot) úgy gondoljuk, hogy Jézus Krisztus halálának valószínűsíthető időpontja – a mai időszámításunkat és a Gergely-naptárat használva –, talán 30. április 7-én lehetett…

Vulcan, a sosemvolt bolygó – felelős szerkesztőnk előadása a Galileo Webcaston!

A közkedvelt tudományos csatorna, a Galileo Webcast jóvoltából április 8-án szerdán 20:00 órától, A Vulcan, a sosemvolt bolygó címmel felelős szerkesztőnk, Kovács Gergő előadását hallgathatják meg az érdeklődők és kedves Olvasóink.

Az internetes közvetítés a http://www.galileowebcast.hu/ és a https://www.facebook.com/galileowebcast/ webcímeken követhető nyomon.

Könyvajánló: Kulin György – A távcső világa

Könyvajánlónk legújabb alanyáról mindenféle túlzás nélkül kijelenthető, hogy a hazai csillagászati tematikájú könyvek közül messze e mű érte el a legnagyobb hatást a magyar amatőrtársadalomra.


A távcső világa 1958-as és 1980-as kiadása főszerkesztőnk könyvtárában

A távcső világa legelőször 1941-ben [1] jelent meg, majd az ezredforduló előtt, a 80-as évekig több kiadása is megjelent: összesen négy kiadás született, 1941-ben [1], 1958-ban [2], 1975-ben [3] és 1980-ban [4]. Bár a könyv “elsőszerzőjének” Kulin Györgyöt tekintik, rajta kívül még igen sok részt vettek a könyvek szerkesztésében – lásd a lábjegyzetet.

A könyv vitathatatlan és múlhatatlan érdeme, hogy igen részletes, ugyanakkor nagyon szerteágazó tudásanyagot foglal magába. A teljesség igénye nélkül szó esik benne:

  • a Naprendszer égitestjeiről
  • a csillagok és az extragalaxisok fizikájáról
  • égi koordinátarendszerekről és égimechanikáról
  • csillagászattörténetről
  • a csillagászati távcsövek típusairól
  • a távcsőkészítésről
  • észlelési tanácsokról

További erőssége, hogy a benne megtalálható információk számtalan esetben mai napig megállják helyüket. A hazai amatőrmozgalom felvirágzásában, hazánk “csillagász-nagyhatalommá” válásában e könyvnek oroszlánrésze volt (van), nélküle pedig nem tartana a magyarországi mozgalom ott, ahol…

Ezek tükrében nem véletlen, hogy e könyv “Az amatőrcsillagászok Bibliája” nevet kapta. Minden műkedvelő csillagász könyvespolcán kötelező darab!



FORRÁS:
Sragner Márta szerk.: A csillagászat magyar nyelvű bibliográfiája. http://csimabi.csillagaszat.hu/cs-onlin.htm [Hozzáférés: 2020.04.04.]

[1]:
KULIN György: A távcső világa. Haeffner Tivadar közreműködésével írta Kulin György. Egy csillag- és egy holdtérképpel 64 táblával és 153 szövegképpel. Kiad. a Királyi Magyar Természettudományi Társulat. Budapest, 1941. Királyi Magyar Egyetemi Nyomda. 1. köt. XVI + pp. 1-320., 1 térk.; 2. köt. pp. 321-672., 1 térk. /A Királyi Magyar Természettudományi Társulat könyvkiadóvállalata. 121-122./ Kulin György előszava 1941. november hóban kelt. Az 1. kötetben egy kihajtható csillagtérkép, a 2. kötetben egy holdtérkép van. Haeffner Tivadar műve a VI. Távcsőkészítés című fejezet (pp. 175-246.), amelyben az házilagos tükörcsiszolás módszerét ismerteti. Kulin György írta a XVI. Az asztrológia elmélete és bírálata című fejezetet (pp. 530-609), amely az asztrológia részletes ismertetése és történelmi szerepe, végül cáfolata és elítélése.

[2]:
KULIN György – ZERINVÁRY Szilárd: A távcső világa. Budapest, 1958. Gondolat Kiadó, Athenaeum nyomda. 538 p. /A Természet Világa./ Kulin György és Zerinváry Szilárd egyes fejezetek elkészítésére Hernádi Károlyt, Orgoványi Jánost, Róka Gedeont kérte fel. Zerinváry 1958. jan. 1-i halála miatt néhány kisebb fejezetet Bartha Lajos, Gauser Károly, Sinka József írt meg. Szakmailag ellenőrizte: Földes István.

[3]:
A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. Budapest, 1975. Gondolat Kiadó, Franklin Nyomda. 886 p., 100 t. Lektorok: Almár Iván, Balázs Béla, Érdi Bálint, Kulin György, Marik Miklós, Makó István, Nagy Sándor, Orgoványi János, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon, Szimán Oszkár. A kiadó előszava 1974. januárban kelt.

[4]:
A távcső világa. Szerk.: Kulin György, Róka Gedeon. 2. bőv. kiad. Budapest, 1980. Gondolat Kiadó, Egyetemi Nyomda. 952 p., 100 t. Lektorok: Almár Iván, Balázs Béla, Érdi Bálint, Kulin György, Marik Miklós, Makó István, Nagy Sándor, Orgoványi János, Ponori Thewrewk Aurél, Róka Gedeon, Szimán Oszkár. A kiadó előszava, 1978. januárban kelt Budapesten.

Meteoritkráter Expedíció – 2021-ben a svéd Mien romkráterhez és krátertavához

A koronavírus-járvány okán a Meteoritkráter Expedíció csapata a korábban tervezettel ellentétben a jövő nyáron kel ismételten útra! A 2021-es esztendő kiemelt célpontja a 121 millió éve kőmeteorit formálta, 9 km átmérőjű, tóval fedett svéd Mien romkráter.

A korábban felkeresett lengyel Morasko-krátermezőhöz, majd Ries és Steinheim ikerkráterekhez hasonlóan a svédországi expedíció is az asztroblém felszínalaktani formáit, impaktitjait, – környezettudományi szemmel – talajviszonyait, hidrológiáját, állat- és növényvilágát, természetvédelmét, kultúrtörténetét teszi vizsgálat tárgyává. Mindezt kiegészíti az az ismeretterjesztő jelleg, amelynek során a természettudományok iránt fogékony nagyközönség figyelmét felhívja a meteoritika, a geológia, a geográfia és a környezettudomány aktuális kérdéseire és érdekességéire.

A Meteoritkráter Expedíció kibővített létszámú 2021-es svédországi útjának társszervezője a Bakonyi Csillagászati Egyesület. (Folyamatosan bővülő) szakmai, támogató és médiapartnere a Magyar Meteoritikai Társaság, a WJLF Környezetbiztonsági Tanszék, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület, az UtazniJó Utazási Iroda, Wollner Tibor, a Galileo Webcast, az Élet és Tudomány folyóirat, az Origo Tudomány rovat, a Planetology.hu honlap, a Gravitáció és a Rezsabek Nándor ScienceBlog.