Még csak pár napja ismerjük a Hideo Nishimura által felfedezett kométát, mégis megtelt az internet a szabadszemes üstökös érkezésének hírével. Ugyanis a jelenlegi fényességmodellek arra utalnak, hogy szeptember közepén az égitest fényessége 3 magnitudó körüli értéket is felvehet, ami már elméletileg elegendő a szabad szemmel való megpillantáshoz. A képet csak az árnyalja, hogy ekkor a Naptól csupán 12° távolságra látszik majd az égi vándor.
Az üstökös pályjájára, eredetére vonatkozóan korai lenne bármi biztosat mondani. A bolygórendszer közelében történő jelenlegi mozgását enyhén hiperbolikus pályagörbével lehet a legjobban leírni. Az előzetes modellek szerint pályája nem nagyon fog változni a bolygórendszer környezetének elhagyása után. Pályájának térbeli helyzete kizárja az óriásbolygókkal való találkozást, mivel annak legnagyobb része viszonylag meredek szögben a bolygók pályasíkjától délre helyezkedik el. A kométára csak a belső bolygók finomabb pertubációi hatnak a napközelpont körüli rövid időszakaszban.
A C/2023 P1 (Nishimura) üstökös hazánkból látható elhelyezkedésének vázlata az esti égen, napnyugta után fél órával, a jelölt napokon (Stellarium)
Számunkra a kométa pályjájának pont ez a napközelpont körüli (és rövid idő alatt bejárható) íve érdekes, mivel ez az ekliptika síkja felett helyezkedik el. Bár napközelpontja Merkúron belüli (0,22 AU) mégis ezidőtájt (szeptember 17/18) nagyjából 12 fokra látszik majd a Naptól és egyben itt éri el legnagyobb fényességét is. A Földhöz 5 nappal korábban ér a legközelebb, de ekkor is messze, 0,85 AU-ra mozog majd tőlünk.
Az előzetes számítások a perihélium környékén 3 magnitudós fényességet jósolnak. A napközeli üstökösöknél előforduló fényszóródás jelensége ezt megemelheti, de az óvatos becslések összfényességére így sem tippelnek 2m-nál többet. A kérdés tehát, egy (talán!) 2 magnitudós üstökös a Naptól 12° távolságban mennyire jól észlelhető?
Az üstökös szeptember közepe előtt hajnalban látszódik napkelte előtt. Az efemeriszek arra utalnak, hogy legfényesebb időszakban az esti égen tartózkodik majd és bő 1 órával a Nap után nyugszik. Mivel ez az időszak a napéjegyenlőség környékére esik, az ilyenkor rövidebb szürkület talán emelheti az üstökösvadászok reményét. De be kell látni, olyan látványra, mint 10 éve (a némileg hasonló körülmények között) levadászott a C/2011 L4 (PANSTARRS) vélhetően csekély az esély. Észleléséhez tehát nem tanácsos túl nagy reményeket táplálni. És még az is kérdés, hogy magja túléli-e a napközelpontot.
Az üstökös amúgy jó lehetőséget nyújt felkészülni a majd’ 1 év múlva érkező C/2023 A3 (Tsuchinshan-ATLAS) üstökösre, mivel ez utóbbi a legfényessebb periódusában hasonló látszólagos szögtávolságban lesz a Naptól. A jövő évi kométa esetén viszont (ha minden jól alakul vele is) a várható fényesség legalább 2 nagyságrenddel több lehet.
