Fogalom Magyarázat
Albedó Egy felület által visszavert fény mérőszáma. Ez például a Vénusz esetében 0.69, míg az aszteroidák esetében lényegesen kevesebb, sokszor a 0.1 értéket sem éri el.
Állatövi-fény A bolygóközi porszemcséken megcsillanó napfény, mely kedvező esetben a horizont és az ekliptika között látszik.
Aphélium Egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azon pontja, ahol legtávolabb található a Naptól. Emiatt nevezik naptávolpontnak is.
Apoapszis Egy égitest és a körülötte keringő másik test közti legnagyobb távolság.
Apogeum Egy Föld körül keringő égitest pályájának a Földtől legtávolabbi pontja.
Aszteroida Az a Nap körül keringő égitest, mely nem teljesíti a bolygó vagy törpebolygó kategóriák feltételeit. Jellemzően 1 méternél nagyobb átmérőjű, de akár több száz kilométer átmérőjű is lehet.
Barna törpe Olyan gázból álló égitest, melynek tömege kicsi a stabil hidrogén-hélium magfúzió kialakuláshoz. Tömegük 13 és 80 Jupiter tömeg közötti.
Belső bolygók Naprendszerünk esetén a Merkúr, Vénusz, Föld és Mars tartozik ebbe a csoportba.
Bolida Az a meteor jelenség, melynek fényessége meghaladja a -14 magnitúdó fényességet. Gyakran kíséri hanghatás és a szétrobbanó test látványa.
Bolygó Az az égitest, amely teljesíti a következő feltételeket: 1) A Nap körül kering, 2) Elegendő tömeggel rendelkezik a hidrosztatikai egyensúly létrehozásához (gömb forma), 3) Tisztára söpörte pályáját
Bolygóközi por A Naprendszerben a bolygóközi térben keringő porszemcsék, mikrometeoridok.
Csillag Egy olyan gázból álló égitest, melynek tömege és a belsejében fellépő nyomás elégséges a termonukleáris fúziós folyamatok kialakulásához. Naprendszerünkben csak a Nap ilyen égitest.
Csillagászati Egység A Nap és a Föld átlagos távolsága, kerekítve 150 millió kilométer.
Ekliptika A Föld keringési síkja a Naprendszerben, az égbolton a Nap egy év alatt bejárt útja szerint látható.
Exobolygó Olyan bolygó, amely Naprendszerünkön kívül, egy másik csillag körül kering.
Felszálló csomó Olyan pont, ahol egy keringő égitest pályája észak felé haladva átlépi a vonatkoztatási síkot.
Fényév Az a távolság, melyet a fény egy év alatt vákuumban megtesz. Pontos értéke 9 460 730 472 580 800 méter.
Fénysebesség Univerzális konstans sebesség, értéke kerekítve 300 000 km per másodperc. Pontos értéke 299 792 458 méter per másodperc.
Földközeli aszteroidák Olyan aszteroidák, melyek perihélionja 1.3 Csillagászati Egységnél kevesebb. Ilyenek az Amor, Apollo, Atira és Aten aszteroida csoportok.
Földközeli objektumok NEO (Near-Earth Object) – Olyan égitestek, melyek perihélionja 1.3 Csillagászati Egységnél kevesebb.
Földközeli üstökösök Olyan üstökösök, melyek perihélionja 1.3 Csillagászati Egységnél kevesebb és periódusuk 200 évnél rövidebb.
Gázóriás Főleg hidrogénből és héliumból álló bolygók. Naprendszerünkben ilyen égitest a Jupiter és a Szaturnusz.
Geoid A Föld hivatalos formája; az a – kontinenseken is keresztül húzott – felület, aminek az alakját a földi óceánok, kizárólag a föld gravitációja és forgása következtében felvennének.
Gyűrűs napfogyatkozás Olyan napfogyatkozás, mely során a Hold földtávolban található, így korongja nem képes teljesen eltakarni a Nap korongját, ezáltal egy gyűrűt képet a Nap nem eltakart korongja.
Heliopauza Az a határ, ahol a napszél sugárnyomását más csillagok szele kiegyenlíti. A Nap gravitációs határánál lényegesen beljebb található határsáv.
Helioszféra A csillagunkból induló részecskék által alkotott legkülső rétege a Nap légkörének.
Hill-gömb Másként Roche-gömb. Az a határ, ameddig egy égitest tömegvonzása érvényesül. Naprendszerünkben ez a rendszer tényleges, legkülsőbb határa.
Hold (égitesttípus) Bolygók, törpebolygók, aszteroidák körül keringő égitest(ek).
Holdfázis A Nap, Föld és Hold helyzete által adott, a földi megfigyelő által látott megvilágított Holdfelület. Ez alapján beszélhetünk első negyedről (Dagad), teleholdról, harmadik negyedről (Csökken), illetve újholdról.
Holdfogyatkozás Olyan jelenség, mely során a Föld árnyéka teljesen vagy részlegesen eltakarja a Hold korongját.
Horizont A Föld adott pontján az a képzeletbeli vonal, mely elválasztja egymástól az eget a felszíntől.
Hullócsillag A meteor jelenség népi elnevezése. Egy, a világűrből érkező, nagy sebességű test által okozott légköri felfénylés, fényjelenség.
Inklináció Pályahajlás, a Naprendszerben egy adott égitest pályájának a Föld pályájával bezárt szög.
Jégóriás Olyan gázóriás, mely a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemekből áll, illó anyagai fagyott halmazállapotban találhatóak meg. Naprendszerünkben ilyen égitest az Uránusz és a Neptunusz.
Kisbolygóöv A Mars és a Jupiter pályái között húzódó terület, melyen belül számos égitest kering.
Kondrum A kondritos meteoritokban fellelhető apró, részben vagy teljesen átolvadt, néhány milliméteres olvadékcseppek.
Kötött keringés Olyan keringés, melynek során a keringő égitest tengelyforgási ideje megegyezik a keringési idejével.
Kőzetbolygók Olyan bolygók, melyek szerkezete főleg szilikátokból és fémekből áll. Naprendszerünk esetén a Merkúr, Vénusz, Föld és Mars tartozik ebbe a csoportba.
Kuiper-öv A Neptunusz pályáján túl található kisbolygóöv, mely 30 és 50 Csillagászati Egység távolságok között helyezkedik el a Nap körül.
Külső bolygók Naprendszerünk esetén a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz tartozik ebbe a csoportba.
Lagrange-pont Két masszív, egymás körül keringő égitest hatása által egy kis tömegű objektum egyensúlyi pontja a térben. Öt ilyen pontot ismerünk, ezek jele: L1, L2, L3, L4, L5.
Légkör Egy adott égitest felszínét körbevevő gázburok.
Leszálló csomó Olyan pont, ahol egy keringő égitest pályája dél felé haladva átlépi a vonatkoztatási síkot.
Magnitúdó A csillagászatban az égitestek fényességére használt mértékegység.
Meteor Egy, a világűrből érkező, nagy sebességű test által okozott légköri felfénylés, fényjelenség.
Meteorit Az világűrből érkező test, mely átélte bolygónk légkörén való zuhanást, így darabjai elérik a Föld felszínét.
Meteoroid A Nap körül keringő, 30 mikrométer és 1 méter közötti átmérővel rendelkező test.
Meteorraj Bolygónk keresztezi az üstökösök pályája mentén hátrahagyott por (vagy nagyobb méretű) szemcséket, melyek a légkörbe lépve látványos felfénylést okoznak. Ezek látszólag egy pontból indulnak ki, melynek neve radiánspont.
Mikrometeoroid A Nap körül keringő, 30 mikrométernél kisebb, lényegében porszemcse méretű szemcsék elnevezése.
Nadír A zenittel átellenes döféspont az égbolt képzeletbeli gömbjén.
Nap-éj egyenlőség Olyan esemény, amikor a Nap áthalad a Föld egyenlítői síkján. Évente kétszer fordul elő.
Napfogyatkozás Az a jelenség, amely során a Hold korongja teljesen vagy részlegesen eltakarja a Nap korongját.
Napforduló A Nap, Földi egyenlítőjéhez való helyzetét mutatja. Egy évben két ilyen időpont van: nyári és téli napforduló.
Naprendszer A Nap tömegvonzása által egyben tartott bolygórendszer.
Napszél Csillagunkból, a Napból kiinduló folyamatos részecskeáramlás.
Nyári napforduló A Földpálya síkja ekkor 23.5 fokos szöget zár be az egyenlítővel (északi irányban). Időpontja jellemzően június 21.
Oort-felhő A Naprendszer külső tartományában, csillagunktól 2000-200 000 Csillagászati Egység távolságban található zóna, amelyből például a hosszú periódusú üstökösök is származnak.
Őszi nap-éj egyenlőség Napunk a Föld egyenlítői síkján való áthaladásának őszi időpontja, mely jellemzően szeptember 23-ra esik.
Pálya excentricitás Egy égitest ellipszis pályájának elnyúltságát jellemző szám. Ez a naprendszer bolygó esetében kört megközelítő 1, míg az üstökösök esetében lényegesen elnyúltabb is lehet.
Pálya fél nagytengely Egy keringő égitest pályáját alkotó ellipszis nagyobbik átmérőjének fele.
Parszek Az a távolság, mely alatt 1 Csillagászati Egység 1 ívmásodperc szög alatt látszik. Értéke 3,26 fényév.
Periapszis Egy égitest és a körülötte keringő másik test közti legkisebb távolság.
Perigeum Egy Föld körül keringő égitest pályájának a Földhöz legközelebbi pontja.
Perihélium Egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azon pontja, ahol legközelebb található a Naphoz. Emiatt nevezik napközelpontnak is.
Potenciálisan veszélyes aszteroidák PHA (Potentially Hazardous Asteroid) – Olyan aszteroidák, melyeknek minimális pályakeresztezési távolsága 0.05 Csillagászati Egységnél kisebb, illetve az égitest abszolút fényessége 22 magnitúdónál fényesebb.
Radiánspont Az a pont az égbolton, ahonnan egy adott meteorraj tagjai által okozott fényjelenség kiindulni látszik. Mivel ez minden egyes meteorraj esetén más helyen található, innen kapják elnevezésüket is.
Részleges holdfogyatkozás Olyan jelenség, mely során a Föld árnyéka csak részlegesen takarja el a Hold korongját.
Részleges napfogyatkozás Az a jelenség, amely során a Hold korongja részben eltakarja a Nap korongját.
Retrográd keringés Olyan keringés, mely egy adott rendszerben (csillag-bolygó; bolygó-hold) lévő legtöbb égitest keringési irányával ellentétes irányú.
Szuperbolida Olyan bolida, melynek fényessége meghaladja a -17 magnitúdó fényességet.
Tavaszi nap-éj egyenlőség Napunk a Föld egyenlítői síkján való áthaladásának tavaszi időpontja, mely jellemzően március 20-ra esik.
Téli napforduló A Földpálya síkja ekkor 23.5 fokos szöget zár be az egyenlítővel (déli irányban). Időpontja jellemzően december 21.
Teljes holdfogyatkozás Olyan jelenség, mely során a Föld árnyéka teljesen eltakarja a Hold korongját. Mivel a Föld légkörrel rendelkezik, némi napfényt megtör és a leghosszabb hullámhosszú vörös fény halvány vörös derengésbe borítja égi kísérőnket.
Teljes napfogyatkozás Az a jelenség, amely során a Hold korongja teljesen eltakarja a Nap korongját, ezáltal éjszaka sötétséget okoz árnyéka.
Tengelyferdeség Az égitest forgási tengelye és a Nap körüli keringés síkjára merőleges egyenes által bezárt szög.
Terminátor Egy megvilágított égitest világos és sötét részét elválasztó vonal.
Törpebolygó Az az égitest, amely teljesíti a következő feltételeket: 1) A Nap körül kering, 2) Elegendő tömeggel rendelkezik a hidrosztatikai egyensúly létrehozásához (gömb forma), 3) Nem söpörte tisztára pályáját, 4) Nem holdja más égitestnek.
Trójai csoport Olyan aszteroida csoportok, melyek egy adott égitest L4, L5 Lagrange-pontjai környékén halmozódnak.
Tűzgömb Az a meteor jelenség, melynek fényessége meghaladja a Vénusz látszó fényességét, a -4 magnitúdót.
Üstökös A Nap körül, jellemzően igen elnyúlt pályán keringő égitest. Jellegzetességük, hogy csillagunkhoz közeledve anyaguk párolgása miatt hosszú csóvát növesztenek.
Zenit A Föld adott pontján az égbolt képzeletbeli félgömbjének a megfigyelőtől merőlegesen lévő legmagasabb pontja.

Szerző: Szklenár Tamás, Pál Balázs, Kovács Gergő