Időutazás a Starship MK-1-gyel

Szerző: Kocsis Erzsó

Még alig ocsúdtunk fel az SN-4 „mennybemeneteléből”, már ott sorakoztak a texasi Bocca Chica telepen a korábban emlegetett SN-5/6/7 prototípusok is.

Mielőtt (most már így mondhatjuk) ez a sok-sok sci-fibe illő, szegecsekkel teli fémcsoda nyújtózkodhatna egyet, képzeletbe üljünk bele egy időgépbe, és állítsuk be a dátumot 2019 szeptemberére!

Meg is érkezünk a forró texasi vénasszonyok nyarába. De a SpaceX tulajdonosának mástól melegebbek ezek a napok: szeptember 28-án végre megjelenhet az MK-1 prototípus mellett, és egy sajtótájékoztatón elmondhatja vízióit, elmagyarázhatja a rakétái működését, ezzel újra megdöbbentve a világot és fellelkesítve hűséges követőit.

Időgépen érkezünk, tehát alapvető, hogy az esti bemutatón ott a helyünk!

Nem tudom, ki mit gondol, mikor meglátta először a kész MK-1-et és mellette a Falcon-1-et (utóbbi rakéta első három indítása sikertelen volt, de a 2008. szeptember 29-ei sikeres), de az biztos, hogy érdemes egy pár pillanatra megállni és hagyni, hogy a látvány teljesen elvarázsoljon! Az meg még döbbenetesebb tény, hogy az MK-1 mindössze négy, igen, négy hónap alatt készült el!

Hatalmas szél fúj a bemutató alatt, lobog rendesen Elon Musk zakója – meg a mi hajunk is. Ám kit zavar, ha ezekkel a gondolatokkal lehetünk gazdagabbak (abszolút szabad fordításban):

a jövő csodálatos lesz, mivel az űrkutatás segítségével eljuthatunk a csillagok közé
bolygóközi társadalommá, űrutazó civilizációvá válhat az emberiség
az űrutazás olyan lesz majd a közeli jövőben, mint a repülés, ugyanúgy újrahasznosítható járművekkel közlekedünk majd

Ez az a pont, amikor érdemes belegondolnunk, hogy ez a prototípus (azaz napjainkban már tudjuk, hogy inkább a későbbi utódai) be fogja váltani ezt a grandiózus tervet. Szerintem is a SpaceX Lunar rakétákkal utazhatunk majdan a holdi bázisokra és onnan tovább a vörös bolygóra, ahol önellátó városokban élhetünk majd!

A sajtótájékoztatón elhangzott tervek szerint az MK-1-nek körülbelül 20 km magasra kell emelkednie. „Óriási látvány lesz!”–mondta Elon Musk, és a tömeggel lelkesen helyeselünk mi is.

És biztos, hogy az lett volna…de bízzunk benne, hogy a mostani sorozat valamelyik (de biztos, hogy akár több) tagja végre eleget fog tenni ennek a feladatnak.

Megtudhattuk, hogy egy teljesen új megközelítést alkalmaztak a rakéta irányítására: a szárnyak visszahajthatók, így próbálják majd lassítani és irányítani a járművet. Az MK-1 is raptor hajtóműveket kapott, mint annak idején „Berta”.

A sajtótájékoztató végén hallhattunk a jövőbeli tervekről is, amelyek szerint több MK prototípus is elkészül majd, itt a texasi Bocca Chica-n és a floridai Cocoa-n is, majd fél éven belül Föld körüli pályára állítják ezeket.

Ilyen innovatív gondolatokkal térhettünk haza, és a további híreket már az otthoni indián nyárban követhetjük.

2019. november 19, hétfő. Gwynne Shotwell, az SpaceX elnök vezérigazgatója bejelenti, hogy a céljuk, a „csillaghajó” 2022-es holdi landolása.

2019. november 20-án, szerdán azonban egy cryo-teszt során robbanás következett be.

Nem kudarcnak értékelte a cég az eseményt, hiszen épp az volt a cél, hogy teszteljék, maximális nyomás alá helyezve hogyan működik a rakéta.

„Ez csak egy prototípus, mindenkinek erre kell emlékeznie!”- tweet-elték másnap.

A baleset utáni nyilatkozatok még egy lehetséges MK-2-ről is szóltak, amivel a floridai Cocoa telepen foglalkoztak volna illetve az MK-3 építése is felmerült, de ma már tudjuk, hogy végül más irányba indultak el a munkálatok. Az MK-1 pedig ideje korán nyugdíjba vonult.

Az SN-k innen, ezekből a tapasztalatokból építkeznek. És láthatjuk, nem is akárhogyan!

Mostanában az SN-7 304L jelű rozsdamentes acélból készült teszttank nyomáspróbája volt az, ahol a lehető legalaposabban vizsgálták az új acélötvözet ellenálló képességét. Majd a napokban következett a “test to fail”, aminek eredményeképpen a próbatest megsemmisült. Így a további munkálatok a többi prototípussal folytatódnak.