Idén február, és március hónapokban szerkesztőségünk tagjai előadássorozatot tartottak a Galileo Webcast oldalán „Planetology esték” címmel. Az előadásokat élőben lehetett követni, azonban ha netán lemaradtál volna róluk itt újranézheted mindet.
Szinte minden műkedvelő csillagász első távcsöves élménye valamelyik bolygó megfigyeléséhez kötődik. A Naprendszer planétáinak vizsgálata nemcsak érdekes terület, de változatos és izgalmas észlelési programokat is kínál. Utazzunk a Naprendszerben, tekintsünk a bolygókra amatőrcsillagász szemmel!
Az egyik jelentős és egyben igen titokzatos földtörténeti időszak a 635-541 millió évvel ezelőtti ediacara. Az éra második felében virágzó és világszerte fellelhető ediakara-bióta felfedezésével indult a kutatók máig is izgalmas eredményeket produkáló munkája. A kambrium előtti kőzetekben talált mintákkal közelebb kerültünk a komplex élet kialakulásának megismeréséhez. Ugorjunk át több százmillió évet, és merüljünk alá az ősi óceánokba!
A Bay Zoltán fizikus (1900-1992) nevével fémjelzett 1946-os holdradar-kísérletet a hazai szakirodalom a magyar űrkutatás kezdetének, illetve az első nemzetközi radarcsillagászati demonstrációk egyikének aposztrofálja, a nemzetközi tudománytörténet pedig a résztudomány jellegű planetológia fejlődésének egy világviszonylatban is kiemelkedő állomásának tekintheti. Az eredmények mögött azonban sokéves magyarországi haditechnikai fejlesztések álltak. Az előadás a sikeres technológiai demonstrációnak a műszaki és természettudományok művelői, valamint a téma iránt érdeklődők előtt is kevéssé ismert előzményeit mutatja be.
A Hold eredete már az emberiség kezdete óta foglalkoztatja a világ népeit, amire a saját mitológiájukban próbáltak magyarázatot adni. Ez az érdeklődés változatlan maradt az idők folyamán, majd a vizsgálódás kilépett a mitologikus gondolkodásból. Mitológiából tudomány lett, végül az emberiség el is jutott égi kísérőnkre. A hozott minták vizsgálatával pedig kézzel fogható közelségbe kerülhetett a Hold valódi kialakulásának megértéséhez. Ezért érdekes megismerni mind a Holddal kapcsolatos legendákat – nemcsak a világ különböző tájairól, de a Kárpát-medencéből is, mind a legújabb tudományos eredményeket Palyov Norbert előadásában.
Dr. Almár Iván csillagász-űrkutató aktív szerepet játszott az űr meghódításának 1957-es kezdeténél is, megszervezte a hazai műholdmegfigyelő hálózatot, a televízióban ő közvetítette az Apollo-11 leszállását, szakkommentálta az Szojuz-Apollo közös űrrepülést, igazgatta penci Kozmikus Geodéziai Obszervatóriumot. 2025-ben a Planetology.hu szerkesztőinek (Kocsis ERzsó és Rezsabek Nándor) kérdéseire válaszolva nemcsak szakmai pályafutásának mérföldköveiről beszél, de hangsúlyosan kitér az űrkutatás több bolygótudományi vonatkozására is.
