Német, francia, marokkói, amerikai, osztrák és magyar kutatók egy csoportja a Science Advances nevű tudományos folyóiratban frissen megjelent tanulmányában a Tissint nevű marsi meteoritban jelen levő, igen változatos, komplex szerves molekulákat vette górcső alá. A tanulmány rávilágít arra, hogy a komplex szerves molekulák változatossága és eloszlása milyen hasznos lehet a tudomány számára a marsi köpeny és kéreg ásványképződése során végbemenő szerves speciáció tanulmányozásában, mely a geológiai idő előrehaladtával akár fejlődhetett is.
A Tissint meteorit 2011 július 18-án hullott a marokkói Tissint település közelében. A kőzet a legfrissebben hullott meteorit az öt marsi meteorithullás közül (időrendben: Chassigny, Shergotty, Nakhla, Zagami, Tissint), melyek 1815 óta Földünk felszínére érkeztek. Az öt meteorit a marsi kőzetek széles skáláját mutatja kőzettanilag és a Marsból történt kilökődés idejét tekintve is. A Tissint meteoritból több, mint 17 kg anyagot gyűjtöttek be a hullás után nem sokkal, így a szerves vegyületek vizsgálatához igazán friss, kontaminációtól mentes kőzetanyag állt a tudósok rendelkezésére. A meteorit egy igen összetett természetű olivin porfíros shergottit (marsi kiömlési magmás kőzettípus), mely hasonlóságot mutat az EETA (Elephant Moraine) 79001 nevű antarktiszi meteorittal, többek között kristályosodási korában és kozmikus sugárzás kitettségi korában. A Tissint meteorit anyaga több százmillió évvel ezelőtt képződött és hozzávetőleg egy millió évvel ezelőtt lökődött ki a Marsból, az égitestet ért nagyméretű becsapódás hatására. A becsapódás következtében létrejövő sokk-metamorfózis a becslések alapján elérhette a 25 GPa nyomás és 2000°C hőmérséklet értékeket.
A kutatócsapat a meteorit több lényeges összetevőjét (pl. olivin fenokristályok, olvadék erek) vizsgálva nem egyenletes eloszlásban alifás karbonsavakat, aldehideket, olefineket, poliaromás szénhidrogéneket (PAH) és szerves magnézium (organomagnézium) összetevőket azonosított. A kutatók erőfeszítéseinek eredménye a változatos marsi szerves molekulák legátfogóbb jegyzéke lett. A munka fontos részleteket fedett fel a marsi köpeny és kéreg folyamatairól, különösképpen a víz és kőzet kölcsönhatásából keletkező abiotikus szerves vegyületek kapcsán. Különleges figyelem szegeződött az organomagnézium összetevőkre, melyek nagyon gyakoriak az olivin fenokristályokban és olvadék erekben, mivel ezek napjainkig rejtve maradtak a tudomány számára. Megértésükkel közelebb kerülhetünk a bolygó magas nyomású és magas hőmérsékletű geokémiájába, mely a Mars mélyebb régióiban van jelen és fontos a szénkörforgás és ásványképződés közötti kapcsolat megértésében.
A Mars és a Föld számos hasonló bolygókeletkezési eseményben osztozik. Miközben a földi élet fejlődéséről biztos tudással rendelkezünk, a lehetséges jelenlegi és múltbéli marsi élet és nyomjelzői utáni kutatás még mindig intenzíven folyik távérzékeléssel és a bolygóra leszállt roverekkel is. Mind a víz, mind pedig a szerves molekulák megtalálhatóak a bolygón, így a felszín alatti mélyebb rétegek potenciális életterei lehetnek a marsi mikrobiális életnek. A jövőben a mintagyűjtő expedíciók által a Földre juttatott minták példa nélküli mennyiségű információt fognak szolgáltatni egy valódi marsi környezet szerves összetevőinek képződéséről, stabilitási körülményeiről és folyamatairól, melyből a Mars egészére vonatkozó következtetések vonhatóak le. A komplex szerves molekulák képződési folyamatának megértése új részleteket árulhat el a tudomány számára a marsi élet keresésében és segíthet megérteni azt, hogy milyen reakciók játszódtak le egyes bolygókon, melyek később az élet kialakulásáig vezettek.
Források:
[1] https://www.sci.news/space/tissint-meteorite-organics-11564.html
[2] Schmitt-Kopplin, P. et al. (2023). Complex carbonaceous matter in Tissint martian meteorites give insights into the diversity of organic geochemistry on Mars. Science Advances, 9(2), eadd6439, 9 p.
