Szerző: Farkas Laura

Az exobolygók létezése, a technikai fejlődés előtt csupán feltételezés volt. Az extraszoláris bolygók Naprendszerünkön kívül helyezkednek el, más csillagok körül keringenek. Napjainkban kb. 4350 exobolygót ismerünk, de ez a szám folyamatosan növekszik. Becslések szerint 130 millió ilyen bolygó van a Naprendszeren kívül. Folyamatos kutatásaink során, próbálunk életformákat találni, távol a mi civilizációnktól, illetve olyan bolygókat, amelyeken megkezdhetünk egy másik életet.

Pár gondolatért máglya?

Tudvalevő, hogy a távoli objektumok léte már igazán korán felmerült, ám tudományos bizonyításukra csak jóval később került sor. Giordano Bruno olasz csillagász, filozófus, egyetemi oktató korai nézeteiben, felmerült a heliocentrikus világkép. A korára jellemző kezdetleges eszközöket használva megállapította, hogy a csillagok távoli napok, ebből adódóan bolygók keringhetnek körülöttük. Gondolatai és azok terjesztése miatt, az egyház máglyán égette el őt.

Giordano Bruno, az első, aki feltételezte az exobolygók létét.
Forrás: Wikipedia

1988-ban volt az első észlelés Bruce Campbell, G. A. H. Walker és S. Yang által, amelyet sikerült bizonyítani, bár jóval később a publikálás előtt. 2003-ban igazolták létezését a bolygónak. A rengeteg idő eltelte, többek közt annak is köszönhető, hogy kutatóink nem tudták meghatározni az égitest tömegét, ezért nem tudták bolygóval, vagy barna törpével van dolguk.

Volt első?

Minden bizonnyal Aleksander Wolszczan lengyel csillagász, aki már 6 évesen mindent tudott a csillagászatról, és az általa épített távcsövén figyelte meg a csillagos égboltot, ő volt, aki felfedezte, az első exobolygót, melyet bizonyított. 1992 során publikálta eredményeit az AAS ülésén. Az első naprendszerünkön kívüli égitest, a PSR B1257+12 B. A PSR B1257 pulzár három objektumot foglal magában. A szűz csillagképben, a Földtől 980 fényévre találhatóak, és a földnél négyszer nagyobbak.

Művészi ábrázolás a PSR B1257+12 körül keringő exobolygókról. Forrás: NASA/JPL-Caltech/R. Hurt (SSC)

Michael Mayor és Didier Queloz svájci csillagászok, fedezték fel az első csillag körül keringő, mégpedig 51 Pegasi körül, az 51 Pegasi b-re hallgató exobolygót. Az életre utaló jel csekély, a bolygón 1000 C° uralkodik, hasonló méretű a Jupiterhez. 50,1 fényévre található.

Az 51 Pegasi b jelű exobolygó. Forrás: ESO/M. Kornmesser/Nick Risinger (skysurvey.org); CC BY 4.0

„Megígértem, hogy bolygót találok”

– mondta Bakos Gáspár csillagász, fizikus, aki első magyarként talált exobolygóra. 2000 környékén kezdte el építeni a HAT-ot, majd 2001-ben készült el. 2006-ban, ezzel a távcsővel felfedezte az ADS 16402 kettőscsillag körül keringő HAT-P-1 b névre hallgató bolygót. Kevés, de pontos ismereteink szerint, sűrűsége nagyon kicsi, a Jupitertől kisebb égitest. A HATNet távcsőhálózat keretében, már számos fedési exobolygót kutattak fel.

Bakos Gáspár. Forrás: csillagaszat.hu

Föld-szerű bolygók?

Az exobolygók zöme, igazán különbözik a mi naprendszerünk bolygóitól. A Föld-típus fontos jellemzője, a fizikai tulajdonságok hasonlósága. Vannak égitestek, amelyek egy-egy szempontból megállnák helyüket. Ilyen a Gliese 581 c. Tételezések szerint kőzetbolygó, de nagy esély van rá, hogy víz borítja felszínét. Ezt a tényt a felszíni hőmérséklet alátámasztja, hiszen 0 C° és 40 c° között a víz folyékony állapotban van. 20,5 fényévnyire helyezkedik el tőlünk. Ám ezektől a kedvező tulajdonságoktól eltekintve Gliese 581 c, alkalmatlan az ottani élet fenntartására, a gyorsuló üvegházhatása miatt.

A Gliese 581 c, a Földhöz és a Neptunuszhoz viszonyítva. A kék szaggatott vonal a pusztán víz(jég)ből álló bolygó méretét mutatja, a szürke korong vízből álló bolygót sziklás maggal, a világosszürke kör egy Földéhez hasonló égitestet, a sötétszürke kör pedig egy tisztán vasból álló bolygó méretét mutatja. Forrás: NASA/JPL-Caltech/R. Hurt (SSC); CC BY-SA 3.0

Suzanne Aigrain egyetemi oktató szerint a CoRoT-7 b, az összes exobolygó közül leginkább hasonlít a Földre. Az égitest felfedezése a párizsi CoRoT küldetésnek köszönhető. A hőmérséklet -200-2000 C° közt mérhető, az éjjeli és nappali oldalt tekintve.

Művészi ábrázolás a CoRoT-7b exobolygóról. Forrás: ESO/L. Calçada; BB BY 4.0

Információ hiányában…

Naprendszerünkben a holdak elhelyezkedése sűrű, viszont nem tudjuk, hogy az exobolygókhoz tartoznak-e exoholdak, a mostani technika lehetetlenné teszi, hogy a talán létező holdjaikat is megfigyeljük. Létük lehetséges, ha ugyanolyan gyakorisággal jönnek létre, mint a mi naprendszerünkben.


Források:
https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Exobolyg%C3%B3&oldid=23978177
https://hu.wikipedia.org/wiki/Giordano_Bruno
https://exoplanets.nasa.gov/exoplanet-catalog/7001/51-pegasi-b/
https://index.hu/tudomany/urkutatas/bakos60917/#
https://www.eso.org/public/news/eso0428/
https://en.wikipedia.org/wiki/CoRoT-7b
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gliese_581_c
https://en.wikipedia.org/wiki/Aleksander_Wolszczan