A Neptunuszról készített látványos felvétele után újabb óriásbolygóról készített képeket a James Webb Űrtávcső: az űrteleszkóp legújabb képén az Uránusz szerepel, melyen elképesztő részletek láthatóak a bolygó gyűrűjét és légkörét illetően. Ilyen minőségű képeket csupán a Voyager 2 űrszonda és a Keck távcső (utóbbi adaptív optikát használva) tudott készíteni.

Az Uránusz a James Webb közeli infravörös kamerája (NIRCam) által 2023. február 6-án készített képen. A bolygó kék árnyalatot mutat ezen a valósszínes színű képen, amely két szűrő (F140M, F300M) adatainak kombinálásával készült 1,4 és 3,0 mikronon, amelyek itt kék, illetve narancssárga színben láthatók.Kép forrása: NASA, ESA, CSA, STScI. Képfeldolgozás: J. DePasquale (STScI) Teljes méretű kép

Naprendszerünk hetedik bolygója igen különleges: forgástengelyének durván 90 fokos ferdesége miatt „oldalra dőlve” forog, mely extrém évszakokat eredményez. Emiatt megesik, hogy (84 éves keringési ideje alatt) egyik pólusa 21 évig sötétségbe borul, míg másik pólusát 21 évig süti a napfény. Jelenleg, a felénk forduló északi póluson kora tavasz van, a nyár pedig 2028-ban jön erre a sarkvidékre. Mikor a Voyager 2 űrszonda járt az Uránusznál, a déli póluson volt nyár. Jelenleg ott tél van és „örök” sötét.

A Webb közeli infravörös kamerájának (NIRCam) képe két szűrő adatait kombinálja 1,4 és 3,0 mikronon, amelyek itt kék, illetve narancssárga színnel láthatók. Az így kapott reprezentatív színű képen a bolygó kék árnyalatot mutat. Amikor a Voyager 2 fényképezte az Uránuszt, kamerája a látható hullámhosszon egy szinte jellegtelen kékeszöld gömböt mutatott. A James Webb infravörös hullámhosszán és extrém érzékenységével több részletet látunk, mely megmutatja, miennyire dinamikus az Uránusz légköre valójában.

A pólussapka szélén egy fényes felhő, valamint néhány halványabb kiterjedt képződmény található közvetlenül a sapka peremén túl, és egy második nagyon fényes felhő a bolygó bal szélén. Az ilyen felhők infravörös hullámhosszon jellemzőek az Uránuszra, és valószínűleg vihartevékenységhez kapcsolódnak.

A Webb NIRCam műszerével az Uránusz-rendszerről készült nagylátószögű felvételen az Uránusz, valamint 27 ismert holdja közül hat látható. Ezen felül néhány háttérobjektum, köztük számos galaxis is látszik. Kép forrása: NASA, ESA, CSA, STScI. Képfeldolgozás: J. DePasquale (STScI) Teljes méretű kép

Az Uránusznak 13 ismert gyűrűje van, ebből 11 látható ezen a képen. Néhány gyűrű a felvételen annyira fényes, hogy úgy tűnik, mintha egy nagyobb gyűrűvé olvadnának össze. Kilenc a bolygó fő gyűrűinek minősül, kettő pedig halványabb porgyűrű (mint például a bolygóhoz legközelebbi diffúz zéta gyűrű), melyeket csak a Voyager 2 1986-os elrepülésekor fedeztek fel. A tudósok arra számítanak, hogy az Uránuszról készült jövőbeli James Webb-felvételeken látható lesz a Hubble-lel a 2007-es gyűrűsík-átrepülés során felfedezett két halvány külső gyűrű is.

A James Webb az Uránusz 27 ismert holdja közül sokat megörökített (amelyek többsége túl kicsi és halvány ahhoz, hogy itt látható legyen); a hat legfényesebbet a széles látószögű képen láthatjuk. Bármennyire hihetetlen, ez a felvétel csak egy rövid, 12 perces expozíciójú kép az Uránuszról, mindössze két szűrővel, 1,4 és 3 mikron tartományban. De ez csak a jéghegy csúcsa annak, hogy a Webb mire lehet képes e titokzatos bolygó megfigyelése során. 2022-ben a Nemzeti Tudományos, Mérnöki és Orvosi Akadémiák a 2023-2033-as bolygótudományi és asztrobiológiai tízéves felmérésükben prioritásként jelölték meg az Uránusz kutatását. Az Uránusz további vizsgálatai már most is folynak, és a Webb tudományos működésének első évében továbbiakat terveznek.

Forrás: NASA