Szerző: Gombai Norbert
Lassan 3 éve, hogy 2018. augusztus 12-én útjára indult a NASA „Parker Solar Probe” nevű nap-szondája a floridai Cape Canaveral egyik kilövőállásáról. A szonda célja a Nap felső légkörének minden eddiginél alaposabb vizsgálata. A tervek szerint a napfelszíntől 6,12 millió km-re (több, mint hétszer közelebb, mint bármilyen korábbi űreszköz), közel 1 400 C fokos hőségben önállóan dolgozó szerkezet különböző méréseket végez és megfigyeli majd azokat az energiaáramlási folyamatokat, melyek a napkorona magas hőmérsékletét okozhatják, valamint a napszelet befolyásolják. Annak érdekében, hogy a szerkezet a megfelelő sebességre gyorsulva elég közel tudjon kerülni a központi csillagunkhoz a Parker Solar Probe hét alkalommal elrepül a Vénusz bolygó mellett, a gyorsításhoz kihasználva annak gravitációs erejét.
Fotó: NASA/Johns Hopkins APL/Naval Research Laboratory/Guillermo Stenborg and Brendan Gallagher
A legutóbbi „hintamanőver” közben mintegy 833 km-rel a Vénusz felszín felett repülve a Parker FIELDS nevű – a Nap elektromos és mágneses mezőit vizsgáló – műszere 7 percen keresztül alacsony frekvenciájú, természetes eredetű – az emberi fülnek meglehetősen kísértetiesnek ható – rádiójeleket észlelt. Gly Collinson (NASA’s Goddard Space Flight Center) felismerte, hogy az észlelt jelek rendkívül hasonlóak a korábbi, a Jupitert és holdjait vizsgáló Galileo NASA misszióban gyűjtött eredményekkel, amikor a Galileo szonda keresztül repült a Jupiter-holdak külső légkörein.
A Földhöz hasonlóan a Vénusz is rendelkezik ionoszférával, egy elektromosan töltött vékony gázréteggel a felső légkörében. Az ionoszféra rádióhullámokat bocsát ki, amelyeket arra alkalmas eszközzel – mint a Parker FIELDS műszere – érzékelni lehet. A NASA kutatói legutóbb 1992-ben végeztek méréseket a Vénusz felső atmoszférájában, köszönhetően a Pioneer Venus Orbiter szondának. Abban az időben a Nap ciklusa maximumának közelben volt. A következő években földi távcsöves megfigyelések bizonyították, hogy a Vénusz ionoszférája jelentősen elvékonyodott, ahogy a naptevékenység egy nyugodtabb szakaszba lépett.
A Parker Solar Probe legutóbbi bolygóközeli manővere a napminimum után hat hónappal történt. A szonda által érzékelt rádiósugárzás alapján a kutatók kiszámolták az ionoszféra sűrűségét. Az eredmények alátámasztják a feltételezést, hogy a napciklus közvetlen hatással van a bolygó felső légkörének állapotára.