Bolygótár – holdak

Minden olyan égitestet holdnak hívunk, mely egy bolygó, törpebolygó, kisbolygó vagy üstökös körül kering. Naprendszerünkben jelenleg 214 (bolygó vagy törpebolygó körül keringő) holdat tartunk számon:

  • a Földnek 1 holdja van
  • a Marsnak 2
  • a Jupiternek 79
  • a Szaturnusznak 82
  • az Uránusznak 27
  • a Neptunusznak 14
  • a Plutonak 5
  • az Erisnek 1
  • a Haumeanak 2
  • a Makemakenek 1

Ha a kisbolygókat nézzük, hozzávetőlegesen 400 ilyen égitestről tudjuk vagy feltételezzük, hogy rendelkezik holddal/holdakkal. A Naprendszer nagyobb holdjai, úgy mint a Föld Holdja, a Jupiter Galilei-féle holdjai, a Szaturnusz, Uránusz vagy Neptunusz nagyobb holdjai, illetve a Pluto Charon nevű holdja, megközelítőleg gömb alakúak; míg a Mars holdjai, illetve a kisebb holdak már szabálytalan alakúak.

Egyes holdak a bolygóikkal együtt keletkeztek, ilyenek a Jupiter Galileo-holdjai vagy a Szaturnusz Titan-ja; míg más holdakat bolygóik később fogtak be, ezek ún. kaptált holdak, ilyen a Mars körül keringő Phobos és Deimos vagy a Neptunusz Triton nevű holdja, de az apróbb holdak mind kaptált égitestek. A holdak egy része direkt (az óramutató járásával ellentétes irányú) pályán kering a bolygója körül, míg a másik fele – általában a befogott holdak – pedig retrográd (az óramutató járásával megegyező irányú) pályán. A Naprendszer legtöbb holdja kötött tengelyforgású/keringésű, vagyis ugyanannyi idő alatt fordul meg a forgástengelye körül, mint amennyi idő alatt megkerüli a bolygót.