Fogalom MagyarĂĄzat
Albedó Egy felület által visszavert fény mérőszáma. Ez például a Vénusz esetében 0.69, míg az aszteroidák esetében lényegesen kevesebb, sokszor a 0.1 értéket sem éri el.
Állatövi-fény A bolygóközi porszemcséken megcsillanó napfény, mely kedvező esetben a horizont és az ekliptika között látszik.
Aphélium Egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azon pontja, ahol legtávolabb található a Naptól. Emiatt nevezik naptávolpontnak is.
Apoapszis Egy égitest és a körülötte keringő másik test közti legnagyobb távolság.
Apogeum Egy Föld körül keringő égitest pályájának a Földtől legtávolabbi pontja.
Aszteroida Az a Nap körül keringő égitest, mely nem teljesíti a bolygó vagy törpebolygó kategóriák feltételeit. Jellemzően 1 méternél nagyobb átmérőjű, de akár több száz kilométer átmérőjű is lehet.
Barna tĂśrpe Olyan gĂĄzbĂłl ĂĄllĂł ĂŠgitest, melynek tĂśmege kicsi a stabil hidrogĂŠn-hĂŠlium magfĂşziĂł kialakulĂĄshoz. TĂśmegĂźk 13 ĂŠs 80 Jupiter tĂśmeg kĂśzĂśtti.
Belső bolygók Naprendszerünk esetén a Merkúr, Vénusz, Föld és Mars tartozik ebbe a csoportba.
Bolida Az a meteor jelensĂŠg, melynek fĂŠnyessĂŠge meghaladja a -14 magnitĂşdĂł fĂŠnyessĂŠget. Gyakran kĂ­sĂŠri hanghatĂĄs ĂŠs a szĂŠtrobbanĂł test lĂĄtvĂĄnya.
Bolygó Az az égitest, amely teljesíti a következő feltételeket: 1) A Nap körül kering, 2) Elegendő tömeggel rendelkezik a hidrosztatikai egyensúly létrehozásához (gömb forma), 3) Tisztára söpörte pályáját
Bolygóközi por A Naprendszerben a bolygóközi térben keringő porszemcsék, mikrometeoridok.
Csillag Egy olyan gázból álló égitest, melynek tömege és a belsejében fellépő nyomás elégséges a termonukleáris fúziós folyamatok kialakulásához. Naprendszerünkben csak a Nap ilyen égitest.
CsillagĂĄszati EgysĂŠg A Nap ĂŠs a FĂśld ĂĄtlagos tĂĄvolsĂĄga, kerekĂ­tve 150 milliĂł kilomĂŠter.
Ekliptika A FĂśld keringĂŠsi sĂ­kja a Naprendszerben, az ĂŠgbolton a Nap egy ĂŠv alatt bejĂĄrt Ăştja szerint lĂĄthatĂł.
ExobolygĂł Olyan bolygĂł, amely NaprendszerĂźnkĂśn kĂ­vĂźl, egy mĂĄsik csillag kĂśrĂźl kering.
Felszálló csomó Olyan pont, ahol egy keringő égitest pályája észak felé haladva átlépi a vonatkoztatási síkot.
FĂŠnyĂŠv Az a tĂĄvolsĂĄg, melyet a fĂŠny egy ĂŠv alatt vĂĄkuumban megtesz. Pontos ĂŠrtĂŠke 9 460 730 472 580 800 mĂŠter.
FĂŠnysebessĂŠg UniverzĂĄlis konstans sebessĂŠg, ĂŠrtĂŠke kerekĂ­tve 300 000 km per mĂĄsodperc. Pontos ĂŠrtĂŠke 299 792 458 mĂŠter per mĂĄsodperc.
FĂśldkĂśzeli aszteroidĂĄk Olyan aszteroidĂĄk, melyek perihĂŠlionja 1.3 CsillagĂĄszati EgysĂŠgnĂŠl kevesebb. Ilyenek az Amor, Apollo, Atira ĂŠs Aten aszteroida csoportok.
FĂśldkĂśzeli objektumok NEO (Near-Earth Object) – Olyan ĂŠgitestek, melyek perihĂŠlionja 1.3 CsillagĂĄszati EgysĂŠgnĂŠl kevesebb.
FĂśldkĂśzeli ĂźstĂśkĂśsĂśk Olyan ĂźstĂśkĂśsĂśk, melyek perihĂŠlionja 1.3 CsillagĂĄszati EgysĂŠgnĂŠl kevesebb ĂŠs periĂłdusuk 200 ĂŠvnĂŠl rĂśvidebb.
Gázóriás Főleg hidrogénből és héliumból álló bolygók. Naprendszerünkben ilyen égitest a Jupiter és a Szaturnusz.
Geoid A FĂśld hivatalos formĂĄja; az a – kontinenseken is keresztĂźl hĂşzott – felĂźlet, aminek az alakjĂĄt a fĂśldi ĂłceĂĄnok, kizĂĄrĂłlag a fĂśld gravitĂĄciĂłja ĂŠs forgĂĄsa kĂśvetkeztĂŠben felvennĂŠnek.
GyĹąrĹąs napfogyatkozĂĄs Olyan napfogyatkozĂĄs, mely sorĂĄn a Hold fĂśldtĂĄvolban talĂĄlhatĂł, Ă­gy korongja nem kĂŠpes teljesen eltakarni a Nap korongjĂĄt, ezĂĄltal egy gyĹąrĹąt kĂŠpet a Nap nem eltakart korongja.
Heliopauza Az a hatĂĄr, ahol a napszĂŠl sugĂĄrnyomĂĄsĂĄt mĂĄs csillagok szele kiegyenlĂ­ti. A Nap gravitĂĄciĂłs hatĂĄrĂĄnĂĄl lĂŠnyegesen beljebb talĂĄlhatĂł hatĂĄrsĂĄv.
Helioszféra A csillagunkból induló részecskék által alkotott legkülső rétege a Nap légkörének.
Hill-gömb Másként Roche-gömb. Az a határ, ameddig egy égitest tömegvonzása érvényesül. Naprendszerünkben ez a rendszer tényleges, legkülsőbb határa.
Hold (égitesttípus) Bolygók, törpebolygók, aszteroidák körül keringő égitest(ek).
Holdfázis A Nap, Föld és Hold helyzete által adott, a földi megfigyelő által látott megvilágított Holdfelület. Ez alapján beszélhetünk első negyedről (Dagad), teleholdról, harmadik negyedről (Csökken), illetve újholdról.
HoldfogyatkozĂĄs Olyan jelensĂŠg, mely sorĂĄn a FĂśld ĂĄrnyĂŠka teljesen vagy rĂŠszlegesen eltakarja a Hold korongjĂĄt.
Horizont A Föld adott pontján az a képzeletbeli vonal, mely elválasztja egymástól az eget a felszíntől.
Hullócsillag A meteor jelenség népi elnevezése. Egy, a világűrből érkező, nagy sebességű test által okozott légköri felfénylés, fényjelenség.
InklinĂĄciĂł PĂĄlyahajlĂĄs, a Naprendszerben egy adott ĂŠgitest pĂĄlyĂĄjĂĄnak a FĂśld pĂĄlyĂĄjĂĄval bezĂĄrt szĂśg.
Jégóriás Olyan gázóriás, mely a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemekből áll, illó anyagai fagyott halmazállapotban találhatóak meg. Naprendszerünkben ilyen égitest az Uránusz és a Neptunusz.
KisbolygóÜv A Mars Ês a Jupiter pålyåi kÜzÜtt húzódó terßlet, melyen belßl szåmos Êgitest kering.
Kondrum A kondritos meteoritokban fellelhető apró, részben vagy teljesen átolvadt, néhány milliméteres olvadékcseppek.
Kötött keringés Olyan keringés, melynek során a keringő égitest tengelyforgási ideje megegyezik a keringési idejével.
Kőzetbolygók Olyan bolygók, melyek szerkezete főleg szilikátokból és fémekből áll. Naprendszerünk esetén a Merkúr, Vénusz, Föld és Mars tartozik ebbe a csoportba.
Kuiper-Üv A Neptunusz pålyåjån túl talålható kisbolygóÜv, mely 30 Ês 50 Csillagåszati EgysÊg tåvolsågok kÜzÜtt helyezkedik el a Nap kÜrßl.
Külső bolygók Naprendszerünk esetén a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz tartozik ebbe a csoportba.
Lagrange-pont Két masszív, egymás körül keringő égitest hatása által egy kis tömegű objektum egyensúlyi pontja a térben. Öt ilyen pontot ismerünk, ezek jele: L1, L2, L3, L4, L5.
Légkör Egy adott égitest felszínét körbevevő gázburok.
Leszálló csomó Olyan pont, ahol egy keringő égitest pályája dél felé haladva átlépi a vonatkoztatási síkot.
MagnitĂşdĂł A csillagĂĄszatban az ĂŠgitestek fĂŠnyessĂŠgĂŠre hasznĂĄlt mĂŠrtĂŠkegysĂŠg.
Meteor Egy, a világűrből érkező, nagy sebességű test által okozott légköri felfénylés, fényjelenség.
Meteorit Az világűrből érkező test, mely átélte bolygónk légkörén való zuhanást, így darabjai elérik a Föld felszínét.
Meteoroid A Nap körül keringő, 30 mikrométer és 1 méter közötti átmérővel rendelkező test.
Meteorraj BolygĂłnk keresztezi az ĂźstĂśkĂśsĂśk pĂĄlyĂĄja mentĂŠn hĂĄtrahagyott por (vagy nagyobb mĂŠretĹą) szemcsĂŠket, melyek a lĂŠgkĂśrbe lĂŠpve lĂĄtvĂĄnyos felfĂŠnylĂŠst okoznak. Ezek lĂĄtszĂłlag egy pontbĂłl indulnak ki, melynek neve radiĂĄnspont.
Mikrometeoroid A Nap körül keringő, 30 mikrométernél kisebb, lényegében porszemcse méretű szemcsék elnevezése.
NadĂ­r A zenittel ĂĄtellenes dĂśfĂŠspont az ĂŠgbolt kĂŠpzeletbeli gĂśmbjĂŠn.
Nap-éj egyenlőség Olyan esemény, amikor a Nap áthalad a Föld egyenlítői síkján. Évente kétszer fordul elő.
NapfogyatkozĂĄs Az a jelensĂŠg, amely sorĂĄn a Hold korongja teljesen vagy rĂŠszlegesen eltakarja a Nap korongjĂĄt.
Napforduló A Nap, Földi egyenlítőjéhez való helyzetét mutatja. Egy évben két ilyen időpont van: nyári és téli napforduló.
Naprendszer A Nap tĂśmegvonzĂĄsa ĂĄltal egyben tartott bolygĂłrendszer.
NapszĂŠl CsillagunkbĂłl, a NapbĂłl kiindulĂł folyamatos rĂŠszecskeĂĄramlĂĄs.
Nyári napforduló A Földpálya síkja ekkor 23.5 fokos szöget zár be az egyenlítővel (északi irányban). Időpontja jellemzően június 21.
Oort-felhő A Naprendszer külső tartományában, csillagunktól 2000-200 000 Csillagászati Egység távolságban található zóna, amelyből például a hosszú periódusú üstökösök is származnak.
Őszi nap-éj egyenlőség Napunk a Föld egyenlítői síkján való áthaladásának őszi időpontja, mely jellemzően szeptember 23-ra esik.
Pálya excentricitás Egy égitest ellipszis pályájának elnyúltságát jellemző szám. Ez a naprendszer bolygó esetében kört megközelítő 1, míg az üstökösök esetében lényegesen elnyúltabb is lehet.
Pálya fél nagytengely Egy keringő égitest pályáját alkotó ellipszis nagyobbik átmérőjének fele.
Parszek Az a távolság, mely alatt 1 Csillagászati Egység 1 ívmásodperc szög alatt látszik. Értéke 3,26 fényév.
Periapszis Egy égitest és a körülötte keringő másik test közti legkisebb távolság.
Perigeum Egy Föld körül keringő égitest pályájának a Földhöz legközelebbi pontja.
Perihélium Egy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azon pontja, ahol legközelebb található a Naphoz. Emiatt nevezik napközelpontnak is.
PotenciĂĄlisan veszĂŠlyes aszteroidĂĄk PHA (Potentially Hazardous Asteroid) – Olyan aszteroidĂĄk, melyeknek minimĂĄlis pĂĄlyakeresztezĂŠsi tĂĄvolsĂĄga 0.05 CsillagĂĄszati EgysĂŠgnĂŠl kisebb, illetve az ĂŠgitest abszolĂşt fĂŠnyessĂŠge 22 magnitĂşdĂłnĂĄl fĂŠnyesebb.
RadiĂĄnspont Az a pont az ĂŠgbolton, ahonnan egy adott meteorraj tagjai ĂĄltal okozott fĂŠnyjelensĂŠg kiindulni lĂĄtszik. Mivel ez minden egyes meteorraj esetĂŠn mĂĄs helyen talĂĄlhatĂł, innen kapjĂĄk elnevezĂŠsĂźket is.
RĂŠszleges holdfogyatkozĂĄs Olyan jelensĂŠg, mely sorĂĄn a FĂśld ĂĄrnyĂŠka csak rĂŠszlegesen takarja el a Hold korongjĂĄt.
RĂŠszleges napfogyatkozĂĄs Az a jelensĂŠg, amely sorĂĄn a Hold korongja rĂŠszben eltakarja a Nap korongjĂĄt.
Retrográd keringés Olyan keringés, mely egy adott rendszerben (csillag-bolygó; bolygó-hold) lévő legtöbb égitest keringési irányával ellentétes irányú.
Szuperbolida Olyan bolida, melynek fĂŠnyessĂŠge meghaladja a -17 magnitĂşdĂł fĂŠnyessĂŠget.
Tavaszi nap-éj egyenlőség Napunk a Föld egyenlítői síkján való áthaladásának tavaszi időpontja, mely jellemzően március 20-ra esik.
Téli napforduló A Földpálya síkja ekkor 23.5 fokos szöget zár be az egyenlítővel (déli irányban). Időpontja jellemzően december 21.
Teljes holdfogyatkozás Olyan jelenség, mely során a Föld árnyéka teljesen eltakarja a Hold korongját. Mivel a Föld légkörrel rendelkezik, némi napfényt megtör és a leghosszabb hullámhosszú vörös fény halvány vörös derengésbe borítja égi kísérőnket.
Teljes napfogyatkozĂĄs Az a jelensĂŠg, amely sorĂĄn a Hold korongja teljesen eltakarja a Nap korongjĂĄt, ezĂĄltal ĂŠjszaka sĂśtĂŠtsĂŠget okoz ĂĄrnyĂŠka.
Tengelyferdeség Az égitest forgási tengelye és a Nap körüli keringés síkjára merőleges egyenes által bezárt szög.
TerminĂĄtor Egy megvilĂĄgĂ­tott ĂŠgitest vilĂĄgos ĂŠs sĂśtĂŠt rĂŠszĂŠt elvĂĄlasztĂł vonal.
Törpebolygó Az az égitest, amely teljesíti a következő feltételeket: 1) A Nap körül kering, 2) Elegendő tömeggel rendelkezik a hidrosztatikai egyensúly létrehozásához (gömb forma), 3) Nem söpörte tisztára pályáját, 4) Nem holdja más égitestnek.
TrĂłjai csoport Olyan aszteroida csoportok, melyek egy adott ĂŠgitest L4, L5 Lagrange-pontjai kĂśrnyĂŠkĂŠn halmozĂłdnak.
TĹązgĂśmb Az a meteor jelensĂŠg, melynek fĂŠnyessĂŠge meghaladja a VĂŠnusz lĂĄtszĂł fĂŠnyessĂŠgĂŠt, a -4 magnitĂşdĂłt.
Üstökös A Nap körül, jellemzően igen elnyúlt pályán keringő égitest. Jellegzetességük, hogy csillagunkhoz közeledve anyaguk párolgása miatt hosszú csóvát növesztenek.
Zenit A Föld adott pontján az égbolt képzeletbeli félgömbjének a megfigyelőtől merőlegesen lévő legmagasabb pontja.

Szerző: Szklenár Tamás, Pál Balázs, Kovács Gergő