FOGALOMTÁR

FogalomMagyarázat
AlbedóEgy felület által visszavert fény mérőszáma. Ez például a Vénusz esetében 0.69, míg az aszteroidák esetében lényegesen kevesebb, sokszor a 0.1 értéket sem éri el.
Állatövi-fényA bolygóközi porszemcséken megcsillanó napfény, mely kedvező esetben a horizont és az ekliptika között látszik.
AphéliumEgy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azon pontja, ahol legtávolabb található a Naptól. Emiatt nevezik naptávolpontnak is.
AszteroidaAz a Nap körül keringő égitest, mely nem teljesíti a bolygó vagy törpebolygó kategóriák feltételeit. Jellemzően 1 méternél nagyobb átmérőjű, de akár több száz kilométer átmérőjű is lehet.
Barna törpeOlyan gázból álló égitest, melynek tömege kicsi a stabil hidrogén-hélium magfúzió kialakuláshoz. Tömegük 13 és 80 Jupiter tömeg közötti.
Belső bolygókNaprendszerünk esetén a Merkúr, Vénusz, Föld és Mars tartozik ebbe a csoportba.
BolidaAz a meteor jelenség, melynek fényessége meghaladja a -14 magnitúdó fényességet. Gyakran kíséri hanghatás és a szétrobbanó test látványa.
BolygóAz az égitest, amely teljesíti a következő feltételeket: 1) A Nap körül kering, 2) Elegendő tömeggel rendelkezik a hidrosztatikai egyensúly létrehozásához (gömb forma), 3) Tisztára söpörte pályáját
Bolygóközi porA Naprendszerben a bolygóközi térben keringő porszemcsék, mikrometeoridok.
CsillagEgy olyan gázból álló égitest, melynek tömege és a belsejében fellépő nyomás elégséges a termonukleáris fúziós folyamatok kialakulásához. Naprendszerünkben csak a Nap ilyen égitest.
Csillagászati EgységA Nap és a Föld átlagos távolsága, kerekítve 150 millió kilométer.
EkliptikaA Föld keringési síkja a Naprendszerben, az égbolton a Nap egy év alatt bejárt útja szerint látható.
ExobolygóOlyan bolygó, amely Naprendszerünkön kívül, egy másik csillag körül kering.
FényévAz a távolság, melyet a fény egy év alatt vákuumban megtesz. Pontos értéke 9 460 730 472 580 800 méter.
FénysebességUniverzális konstans sebesség, értéke kerekítve 300 000 km per másodperc. Pontos értéke 299 792 458 méter per másodperc.
Földközeli aszteroidákOlyan aszteroidák, melyek perihélionja 1.3 Csillagászati Egységnél kevesebb. Ilyenek az Amor, Apollo, Atira és Aten aszteroida csoportok.
Földközeli objektumokNEO (Near-Earth Object) – Olyan égitestek, melyek perihélionja 1.3 Csillagászati Egységnél kevesebb.
Földközeli üstökösökOlyan üstökösök, melyek perihélionja 1.3 Csillagászati Egységnél kevesebb és periódusuk 200 évnél rövidebb.
GázóriásFőleg hidrogénből és héliumból álló bolygók. Naprendszerünkben ilyen égitest a Jupiter és a Szaturnusz.
Gyűrűs napfogyatkozásOlyan napfogyatkozás, mely során a Hold földtávolban található, így korongja nem képes teljesen eltakarni a Nap korongját, ezáltal egy gyűrűt képet a Nap nem eltakart korongja.
HeliopauzaAz a határ, ahol a napszél sugárnyomását más csillagok szele kiegyenlíti. A Nap gravitációs határánál lényegesen beljebb található határsáv.
HelioszféraA csillagunkból induló részecskék által alkotott legkülső rétege a Nap légkörének.
Hill-gömbMásként Roche-gömb. Az a határ, ameddig egy égitest tömegvonzása érvényesül. Naprendszerünkben ez a rendszer tényleges, legkülsőbb határa.
Hold (égitesttípus)Bolygók, törpebolygók, aszteroidák körül keringő égitest(ek).
HoldfázisA Nap, Föld és Hold helyzete által adott, a földi megfigyelő által látott megvilágított Holdfelület. Ez alapján beszélhetünk első negyedről (Dagad), teleholdról, harmadik negyedről (Csökken), illetve újholdról.
HoldfogyatkozásOlyan jelenség, mely során a Föld árnyéka teljesen vagy részlegesen eltakarja a Hold korongját.
HorizontA Föld adott pontján az a képzeletbeli vonal, mely elválasztja egymástól az eget a felszíntől.
HullócsillagA meteor jelenség népi elnevezése. Egy, a világűrből érkező, nagy sebességű test által okozott légköri felfénylés, fényjelenség.
InklinációPályahajlás, a Naprendszerben egy adott égitest pályájának a Föld pályájával bezárt szög.
JégóriásOlyan gázóriás, mely a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemekből áll, illó anyagai fagyott halmazállapotban találhatóak meg. Naprendszerünkben ilyen égitest az Uránusz és a Neptunusz.
KisbolygóövA Mars és a Jupiter pályái között húzódó terület, melyen belül számos égitest kering.
KőzetbolygókOlyan bolygók, melyek szerkezete főleg szilikátokból és fémekből áll. Naprendszerünk esetén a Merkúr, Vénusz, Föld és Mars tartozik ebbe a csoportba.
Kuiper-övA Neptunusz pályáján túl található kisbolygóöv, mely 30 és 50 Csillagászati Egység távolságok között helyezkedik el a Nap körül.
Külső bolygókNaprendszerünk esetén a Jupiter, Szaturnusz, Uránusz és Neptunusz tartozik ebbe a csoportba.
Lagrange-pontKét masszív, egymás körül keringő égitest hatása által egy kis tömegű objektum egyensúlyi pontja a térben. Öt ilyen pontot ismerünk, ezek jele: L1, L2, L3, L4, L5.
LégkörEgy adott égitest felszínét körbevevő gázburok.
MagnitúdóA csillagászatban az égitestek fényességére használt mértékegység.
MeteorEgy, a világűrből érkező, nagy sebességű test által okozott légköri felfénylés, fényjelenség.
MeteoritAz világűrből érkező test, mely átélte bolygónk légkörén való zuhanást, így darabjai elérik a Föld felszínét.
MeteoroidA Nap körül keringő, 30 mikrométer és 1 méter közötti átmérővel rendelkező test.
MeteorrajBolygónk keresztezi az üstökösök pályája mentén hátrahagyott por (vagy nagyobb méretű) szemcséket, melyek a légkörbe lépve látványos felfénylést okoznak. Ezek látszólag egy pontból indulnak ki, melynek neve radiánspont.
MikrometeoroidA Nap körül keringő, 30 mikrométernél kisebb, lényegében porszemcse méretű szemcsék elnevezése.
NadírA zenittel átellenes döféspont az égbolt képzeletbeli gömbjén.
Nap-éj egyenlőségOlyan esemény, amikor a Nap áthalad a Föld egyenlítői síkján. Évente kétszer fordul elő.
NapfogyatkozásAz a jelenség, amely során a Hold korongja teljesen vagy részlegesen eltakarja a Nap korongját.
NapfordulóA Nap, Földi egyenlítőjéhez való helyzetét mutatja. Egy évben két ilyen időpont van: nyári és téli napforduló.
NaprendszerA Nap tömegvonzása által egyben tartott bolygórendszer.
NapszélCsillagunkból, a Napból kiinduló folyamatos részecskeáramlás.
Nyári napfordulóA Földpálya síkja ekkor 23.5 fokos szöget zár be az egyenlítővel (északi irányban). Időpontja jellemzően június 21.
Oort-felhőA Naprendszer külső tartományában, csillagunktól 2000-200 000 Csillagászati Egység távolságban található zóna, amelyből például a hosszú periódusú üstökösök is származnak.
Őszi nap-éj egyenlőségNapunk a Föld egyenlítői síkján való áthaladásának őszi időpontja, mely jellemzően szeptember 23-ra esik.
Pálya excentricitásEgy égitest ellipszis pályájának elnyúltságát jellemző szám. Ez a naprendszer bolygó esetében kört megközelítő 1, míg az üstökösök esetében lényegesen elnyúltabb is lehet.
ParszekAz a távolság, mely alatt 1 Csillagászati Egység 1 ívmásodperc szög alatt látszik. Értéke 3,26 fényév.
PerihéliumEgy heliocentrikus pályán keringő égitest pályájának azon pontja, ahol legközelebb található a Naphoz. Emiatt nevezik napközelpontnak is.
Potenciálisan veszélyes aszteroidákPHA (Potentially Hazardous Asteroid) – Olyan aszteroidák, melyeknek minimális pályakeresztezési távolsága 0.05 Csillagászati Egységnél kisebb, illetve az égitest abszolút fényessége 22 magnitúdónál fényesebb.
RadiánspontAz a pont az égbolton, ahonnan egy adott meteorraj tagjai által okozott fényjelenség kiindulni látszik. Mivel ez minden egyes meteorraj esetén más helyen található, innen kapják elnevezésüket is.
Részleges holdfogyatkozásOlyan jelenség, mely során a Föld árnyéka csak részlegesen takarja el a Hold korongját.
Részleges napfogyatkozásAz a jelenség, amely során a Hold korongja részben eltakarja a Nap korongját.
SzuperbolidaOlyan bolida, melynek fényessége meghaladja a -17 magnitúdó fényességet.
Tavaszi nap-éj egyenlőségNapunk a Föld egyenlítői síkján való áthaladásának tavaszi időpontja, mely jellemzően március 20-ra esik.
Téli napfordulóA Földpálya síkja ekkor 23.5 fokos szöget zár be az egyenlítővel (déli irányban). Időpontja jellemzően december 21.
Teljes holdfogyatkozásOlyan jelenség, mely során a Föld árnyéka teljesen eltakarja a Hold korongját. Mivel a Föld légkörrel rendelkezik, némi napfényt megtör és a leghosszabb hullámhosszú vörös fény halvány vörös derengésbe borítja égi kísérőnket.
Teljes napfogyatkozásAz a jelenség, amely során a Hold korongja teljesen eltakarja a Nap korongját, ezáltal éjszaka sötétséget okoz árnyéka.
TengelyferdeségAz égitest forgási tengelye és a Nap körüli keringés síkjára merőleges egyenes által bezárt szög.
TerminátorEgy megvilágított égitest világos és sötét részét elválasztó vonal.
TörpebolygóAz az égitest, amely teljesíti a következő feltételeket: 1) A Nap körül kering, 2) Elegendő tömeggel rendelkezik a hidrosztatikai egyensúly létrehozásához (gömb forma), 3) Nem söpörte tisztára pályáját, 4) Nem holdja más égitestnek.
Trójai csoportOlyan aszteroida csoportok, melyek egy adott égitest L4, L5 Lagrange-pontjai környékén halmozódnak.
TűzgömbAz a meteor jelenség, melynek fényessége meghaladja a Vénusz látszó fényességét, a -4 magnitúdót.
ÜstökösA Nap körül, jellemzően igen elnyúlt pályán keringő égitest. Jellegzetességük, hogy csillagunkhoz közeledve anyaguk párolgása miatt hosszú csóvát növesztenek.
ZenitA Föld adott pontján az égbolt képzeletbeli félgömbjének a megfigyelőtől merőlegesen lévő legmagasabb pontja.

Szerző: Szklenár Tamás