A NASA Mars Reconnaissance Orbiter űrszondájának HiRISE (High Resolution Imaging Science Experiment) kamerája 2008. március 23-án 10 perc különbséggel két képet készített a Mars két holdja közül a nagyobbikról, a Phoboszról. Ez a fotó a két képet egyesíti. Mivel a két felvétel kissé eltérő látószögből készült, a vörös-kék szemüvegen keresztül nézve háromdimenziós hatást kelt (a bal szem piros).
Ez a sztereónézet a HiRISE katalógusban PSP_007769_9010 (itt piros színnel) és PSP_007769_9015 (itt kék színnel) néven szereplő képeket kombinálja.

A Phobos képen látható megvilágított része körülbelül 21 km átmérőjű. A kis hold legszembetűnőbb objektuma a kép legalján kezdődő nagy Stickney-kráter (csak a kráterfal látszik), amely Chloe Angeline Stickney Hall matematikusról, Asaph Hall csillagász feleségéről kapta a nevét. Asaph Hall 1877-ben fedezte fel a Vörös Bolygó holdjait. A Stickney-kráter kb. 9 kilométeres átmérőjével a Phobosz legnagyobb alakzata. A Phoboson számtalan repedés, kis völgyecske és kráterlánc látható. Ahogy ezen a felvételen is megfigyelhető, sok közülük a Stickney-kráterből kiindulva sugárirányban helyezkedik el. Az Európai Űrügynökség (ESA) Mars Express űrszondájának felvételeit vizsgálva a tudósok arra jutottak, hogy ezek a felszíni alakzatok nem állnak kapcsolatban a Stickney-vel és a becsapódással, ami a krátert létrehozta. Az elemzések szerint akkor keletkezhettek, amikor a Marson (!) történt becsapódásokból származó törmelékanyag később összeütközött a Phobosszal.

A legújabb modellek alapján az feltételezhető, hogy a kis hold felszínén található barázdák és repedések nagy részét a Phobost érő árapály erők alakíthatták ki.
További érdekesség, hogy a Stickney és más nagy kráterek falán látható lineáris, sávos textúrák sem a becsapódásokból származó nyomok, hanem olyan „földcsuszamlások” nyomai, amelyek a gyenge phobosi gravitáció hatására a kráterek belsejébe hulló anyagokból keletkeztek (A Phobos gravitációja a földi gravitáció kevesebb mint egy ezreléke, egy 68 kg-os ember kb. 57 g-ot nyomna a holdacska felszínén állva).

Forrás: https://www.jpl.nasa.gov/