Mint a Trónok Harca rajongói és „mások” is 🙂 tudják, elérkezett Westerosba a Tél. De miért? Akik egy kicsit járatosak a földtudományokban, azok sejthetik, hogy a teljesen szabálytalanul váltakozó és tökéletesen előrejelezhetetlen évszakok mögött (a legutóbbi tél az előző nemzedék ideje alatt volt, a „mostani” nyár pedig hét évig tartott) komoly planetológiai okok állhatnak. De mik is ezek az okok, amik, ha a Trónok Harca világa (a továbbiakban, az egyszerűség kedvéért csak Westeros) valós égitest lenne, ilyen szokatlan klímát eredményeznének?
Instabil forgástengely
Ha egy bolygó forgástengelye pont „függőleges”, vagyis merőleges a pályasíkjára nézve, akkor az égitesten minden nap napéjegyenlőség van, illetve egyáltalán nincsenek évszakok. Ha egy bolygónak extrém ferde a forgástengelye, az évszakok is extrémek. Jó példa erre az Uránusz, melynek közel „vízszintes” (97,86°) forgástengelye miatt előfordul, hogy éjszakai oldala 18 évre is sötétségbe borul. Földünk forgástengelyének 23,5°-os ferdesége miatt vannak évszakok, bár nem szélsőségesek, hála a kis tengelyferdeségnek, és Holdunk forgástengely-stabilizáló hatásának. Ha azonban egy kőzetbolygó nem rendelkezik nagy tömegű holddal, nem marad stabil a forgástengelye, hanem egy bizonyos kúpszögön belül folyamatosan változhat – bár ez nagyon nagy időtartam alatt történik.
Szélsőségesen elnyúlt pálya
Minden bolygó ellipszispálya mentén kering csillaga körül, tehát van egy napközel- (perihélium) és egy naptávolpontja (aphélium). Naprendszerünk bolygópályáinak lapultsága azonban csekély. Ha azonban egy pálya elnyúltabb, az már jelentős mértékben kihat a bolygó klímájára. Míg a Földnél a kismértékű pályaexcentricitást nem érezzük a „bőrünkön”, addig Westeros esetében az aphéliumba kerülés egy extrém elnyúlt pályán már okozhat hosszú telet.
Az instabil forgástengely és az elnyúlt pálya természetesen együttesen is jelen lehet, gyengítve vagy épp erősítve egymás hatását, kialakítva egy komplex Milanković-ciklust. Ezen kívül még belekalkulálhatjuk ebbe a bolygó forgástengelyének precesszióját (vagyis a tengely búgócsiga-szerű körözését), vagy a napközelpontjának vándorlását is, létrehozva egy igen bonyolult rendszert.
Vulkanizmus
Az időnként eljövő, mindent elsöprő tél okait eddig a bolygó forgásában és keringésében kerestük, azonban a vulkanizmus is képes nagymértékben befolyásolni egy égitest éghajlatát. Egy nagyobb vulkánkitörés alkalmával a légkörbe kerülő por képes globális mértékben is lehűlést okozni egy bolygón. Remek példa erre a Tambora 1815-ös kitörése, miután a rá következő év „a nyár nélküli év” néven vonult be a történelembe. 1816-ra nem jött el a nyár az északi féltekére: júniusban Európa-, Ázsia- és Észak-Amerika-szerte havazott, a napsütés híján jelentős terméspusztulások voltak, ami miatt pedig éhínség és járványok dúltak. A Tambora kitörése közvetett módon feltehetően tízmilliónál is több áldozatot szedett.
Ha a Trónok Harca világán, valahol az ember által ismert kontinensektől keletre létezik egy vagy több aktív vulkán, akkor ezek kitörése ily módon szintén okozhat globális lehűlést és előidézheti a jégtakaró előretörését észak felől.
Ezek természetesen csupán a legvalószínűbb okok. Meg lehetne említeni még a tengerek-óceánok hűtő-fűtő mechanizmusát, megváltozó tengeráramlatokat, de feltételezhetnénk azt is, hogy a bolygó egy változócsillag körül kering, melynek fényessége (esetleg még a színe is) szabályos vagy szabálytalan időközönként változik, bár erre talán lett volna utalás a művekben.
Szerző: Kovács Gergő
Források:
https://www.flickr.com/photos/bagogames/16632632814
https://phys.org/news/2017-12-scientists-simulate-climate-game-thrones.html
https://awoiaf.westeros.org/images/1/10/WorldofIceandFire.png
https://io9.gizmodo.com/5-scientific-explanations-for-game-of-thrones-messed-up-5906300
https://www.space.com/20433-game-of-thrones-seasons-science.html
https://mult-kor.hu/vilagrengeto-vulkankitres-es-egy-szrnyu-nyaralas-ihlette-frankenstein-trtenetet-20180313
