Pacem in terris

A teológia és természettudomány ötvözése roppant izgalmas felvetés. Felettébb érdekes látni az összekapcsolásokat, amit akár Teres Ágoston, Hell Miksa, vagy akár Ponori Thwerewk Aurél tett munkássága alatt.

Az ökoteológia alaptudományként egyrészt ökológiai jelenségeket teológiai módszerek segítségével vizsgálja, mint az ökológia része. Másrészt a hit területéhez tartozó transzcendens valóságot az ökológiai rendszerek szituációjában értelmezi, mint a teológia része. Viszont, ha az ökoteológia alkalmazott tudomány, azaz teremtésvédelem, akkor teológiai módszerek alkalmazása az emberi cselekvés következményeinek a kortárs ökológia szemszögéből való vizsgálata.

Mielőtt eljutnánk ehhez a szintézishez, indítsunk messzebbről, a filozófia egyik atyjától! Arisztotelész állítólag azt mondta, hogy ha célt akarunk érni, helyes kérdéseket kell feltennünk. Vannak azonban bizonyos kérdések, amelyeket kockázatos feltenni, és még kockázatosabb azokat megválaszolni. A két területet ötvözni csak ilyen kritikus kérdésekkel és nagy bátorsággal lehetséges. A tudós először tanulmányozza az univerzumot, megfogalmazza elméleteit, és eldől, hogy ezen tapasztalásai a naturalista és a teista világnézet valamenyikének felelnek-e meg?

Laplace, francia matematikus egy hírhedt állítását is érdemes felidézni a teológia és a tudomány kapcsolatának elemzése előtt. Amikor Napóleon megkérdezte tőle, hogyan illik bele matematikai művébe Isten, korrekt módon ezt válaszolta: „Uram, nincs szükségem erre a hipotézisre”. A kvazárok atyja viszont azt vallotta, hogy „Valószínűlennek tartom, hogy ilyen rend létrejöhetett a káoszból. Kell lennie valamilyen szervező elvnek. Számomra Isten rejtély, de ő a létezés csodájának egyetlen magyarázata. Miért létezik bármi, miért nem csak a semmi létezik?” kérdezte Allan Sandage.

A jezsuita szerzetes-tudós, Hell Miksa hithű római katolikusként figyelte meg a Vénusz a Nap előtti 1769-es átvonulását. Sokféle természettudományos megfigyelést végeztek Sajnovics Jánossal. Hell kipróbálta a földrajzi szélesség, azaz a sarkmagasság mérésére feltalált módszerét, amit napjainkban Horrebow-Talcott-eljárás néven ismerünk és használunk. A jezsuita rendet 1773-ban eltörölték, de ő tovább folytatta tudományos kutatásait: a néprajz, a földrajz, a történelem, a teológia, a fizika. a csillagászat terén. 1774-ben a csillagászati naptárt szerkesztett. Hell szerzetesként tudott máig is aktuális dolgokat alkotni a természettudományokban. Ennek mintegy létjogosultságát adja Bonhoeffer egyháztól, vallástól és metafizikai rendszertől független hitértelmezése, ahol az embertől haladunk a vestigia Dei felé, és semmiképpen sem fordítva. Ökoteológiában ez ad lehetőséget a teológiai kör és annak forrásainak bővítésére. Ahogy a mártírrá lett német teológus megfogalmazta: „Az erkölcsös társadalom végső próbája az, hogy milyen világot hagy gyermekeire”.

Ezt a természetvédelmet hangsúlyozza Ferenc pápa is, mondván: az is tévedés lenne, ha azt gondolnánk, hogy a többi élőlényt puszta tárgynak kell tartanunk, melyek az emberi lény önkényuralmának vannak alávetve. Semmi másnak, mint haszontárgynak fogni fel a Földünket, az komoly következményekkel jár nemcsak a társadalomra összességére nézve is.

„Laudato si’, mi’ signore”, „Áldott légy, Uram” – énekelte Assisi Szent Ferenc. Ezzel a gyönyörű himnusszal arra emlékeztetett minket, hogy közös otthonunk olyan, mint egy nővér, akivel osztozunk a létben, és olyan, mint egy szép anya, aki karjába zár minket: „Áldott légy, Uram, földanya-nővérünkért, ki fenntart és ellát minket, gyümölcsöket terem, színes virágokat és füvet!

(Szent) XIII. János sok nagyszerű gondolata közt 1963-ban adta közre Pacem in terris kezdetű enciklikáját.  Már akkor látta a globális környezetkárosítást, most e bolygón lakó minden emberhez fordult. Evangelii gaudium kezdetű buzdításában az egyház tagjainak írta, hogy egy még megvalósításra váró missziós reformfolyamatot mozdítson elő: mindenkivel párbeszédet kezdhetnének közös otthonunkról.

Az ökoteológiát és a klíma igazságosságot jelölte meg a 2014-2021-es munkaidőszak elsődleges szempontjaként az Egyházak Világtanácsa (WCC) 2013. novemberi busan-i gyűlésén. Ennek lényege, hogy a klímaváltozás és a globális ökológiai válság meghatározó jelentőségű az emberiség létére vonatkoztatva.

Őszentsége, a 14. Dalai Láma egyik nyilatkozata így szól: „Gyakran viccelődöm azzal, hogy milyen szép a Hold meg a csillagok, de ha bármelyikünk élni szeretne rajtuk, az elég siralmas lenne. Bolygónk gyönyörű élőhely. Az ő élete a mi életünk, jövője a mi jövőnk. Csakugyan, a Föld anyaként gondoskodik mindannyiunkról. Gyerekként tőle függünk. Az olyan globális problémákkal szemben, mint a globális felmelegedés hatásai és az ózonréteg elvékonyodása az egyes szervezetek vagy adott államok önmagukban, tehetetlenek. Ha nem működünk együtt, megoldást sem találhatunk. Föld anyánk most az egyetemes felelősségből ad nekünk leckét”.

A tibeti buddhizmus szerint is az ember nem áll a természet felett, hanem annak szerves része. A „Ne ölj!” normájában testesül meg az erőszakmentesség elve. Az egyes emberek életében ez kulcsfontosságú tézis. Ugyanis a lét körforgásából csakis úgy lehet kilépni, és elérni a vágyott nirvanát, ha kivonja magát a szenvedés alól. Ez pedig egyetlen módon lehetséges, hogy az összes élőlényt érdekek nélkül szeretni kell. Így lehet jóval kisebb a buddhista országok ökológiai lábnyoma a fejlett országokénál. Így lehet a spiritualitás és az ökológia kapcsolatából járható úttá a buddhizmus. Ahogy Őszentsége mondta: „mi engem illet, a saját környezettudatosságom csak azután bontakozott ki, miután száműzetésbe vonultam és egy olyan világgal szembesültem, ami nagyon eltért attól, amit Tibetben megismertem. Csak ezután ismertem fel, hogy mennyire tiszta is a tibeti környezet és a modern anyagi fejlődés mennyiben járult hozzá az életminőség romlásához az egész bolygón”.

Szent II. János Pál pápa 1990. január 1-jén hozta nyilvánosságra állásfoglalását az ökológiai értékek mellett. Ez vált a Római Katolikus Egyház azon alap dokumentumává, ami az ökológiai küldetéséről szól. Lelkiismeretünknek fel kell ismernie a teremtett világ értékeit, ami az teremtett világ egyetemes java. 1991-ben a „Centesimus annus” kezdetű enciklikájában már antropológiai hibákkal veti össze az ökológiai problémákat. Kritikaként, mintegy vádként fejezi ki, hogy az ember nem veszi figyelembe azt, hogy a teremtett környezet isteni adomány. És az adomány pedig magára annak Teremtőjére utal. Az 1995-ös Evangelium vitae enciklikája még keményebben fogalmaz: az Isten maga a „világ kertjének” művelését és őrzését adta ki feladatul.

2016-ban Ferenc pápa és Kirill moszkvai pátriárka Kubában találkoztak. A római katolikus és az orosz ortodox egyház jövőbeli kapcsolatáról közös nyilatkozatot írtak alá. Nem csak azért volt történelmi pillanat ez, mert a Kubában történt, hanem azért is, mert 1054 óta ez az első találkozó a nyugati és a keleti kereszténység között.

A jövőkép közös kinyilatkoztatása előtt még 2002-ben II. János Pál pápa közös nyilatkozatot tett közzé I. Bartholomeosz konstantinápolyi pátriárkával. Ezt az ökológiai kérdések globális voltának felismerése, valamint a környezeti etika körvonalazódása tette szükségessé. A Velencei nyilatkozat környezeti problémákkal való felelős szembenézésre és cselekvésre szólítja fel nemcsak a híveket, hanem minden egyes embert a Földön. A nyilatkozat derűlátó, hiszen szerinte bolygónk problémái egyetlen emberöltő alatt megoldható.

Az új környezeti etika, amely mindkét egyházfőnek igen hangsúlyos üzenete volt, a következő célok és értékek:

• A következő nemzedékek joga a túlélésre és egy jobb világra
• A közös, természetes törvényekre épülő értékek elismerése minden emberi kultúrában
• A közjó és a teremtés belső céljának értelmezésében kell viszonyulnunk a tudomány és technika eredményeihez
• Definiáljuk újra a tulajdonról alkotott fogalmainkat: azaz nem urai vagy tulajdonosai, pusztán őrzői vagyunk a teremtett világnak
• Figyelembe kell vennünk a helyzetünkben és felelősségünkben mutatkozó sokféleséget: minden egyes államnak eltérő feladata van, és a gazdagabb nemzeteknek nagyobb felelősséget kell vállalniuk

XVI. Benedek már pápasága alatt is a „Zöld pápa” nevet kapta. Ő volt az, aki minden elődöt meghaladóan kiemelten és komolyan foglalkozott a környezet és az ökológia témájával. Hosszas háttérmunka után a környezetet és az ökológiát illetően már nem alkalomszerűen nyilatkozott, de tanított is. Sőt, folyamatos, mély és összefüggő értekezések sora jelent meg. 2012-ben Jean-Louis Bruguès összegyűjtötte ezeket,  és előszavával ellátva a Vatikáni Könyvkiadó meg is jelentette.

Az ember Istenre fogékony (capax Dei) a teremtett világban. „A természettel való kapcsolatában az emberi személy önmagát teremtményként fedezi fel, mely kicsi ugyan, de „fogékony az Istenre”, hiszen bensőleg nyitott a Végtelenre. Felfedezi a környező világban a jóság, a szépség és az isteni gondviselés nyomait és így -„természetszerűleg”- nyílik meg a dicséretre és imádásra. Szeretet és rácsodálkozás ébred benne, amikor belemerülve a természetbe, megérzi és megtalálja ott az Isten jelenlétét”.

A „Caritas in Veritate” kezdetű enciklikájában kijelentette, hogy ha békét akarsz, műveld a teremtett világot. Az intenzív mezőgazdaság és állattenyésztés túlkapásainak következménye a sivatagosodás, az erdőtlenítés. Mindezek a környezet károsítását, éhséget, háborút „környezeti menekültek” áradatát vonzza magával. Ez sürgető kényszer: az élet védelme. Az egyház egyik központi feladata, hogy megvédje az embert saját magától, azaz az önpusztítástól. Minden egyes gazdasági döntés morális következményekkel is fog járni. II. János Pál korábban „új szolidaritást” sürgetett, XVI. Benedek pápa tovább megy ennél: „globális szolidaritásról” kér.

Mi tehát az ököteológia? Azon módszeres vizsgálatok összessége, amit a természetvédelemmel kapcsolatban fogalmaz meg az adott egyház. természetesen a saját dogmatikai szájízének megfelelően. Így jönnek létre a szakteológiai módszertanok. Ám a tudományos ökológia már interdiszciplináris, tudományos vizsgálódás lesz.

Az emberiség ökológiai válságát már a vallási vezetők is érzékelik, sőt, hajlandóak is felszólalni a megoldása végett. Minden enciklikában megjelenik a kollektív bűntudat: azaz az emberiség együttes vétke a teremtett világgal szemben.

Az új lét ökológiai útnak így a jellemzői ezek lesznek:

• zöld (azaz természetvédő és környezetbarát – mint Benedek pápa),
• egészségtudatos (védi az életet, növelve ezzel a várható élettartamot),
• szolidáris (emberközeli),
• etikus (vállalja az én a felelősséget saját tetteiért, mindenki egyformán jelen van az egészben),
• gazdaságos (nem termel felesleget),
• tudatos (interdiszciplináris tudományos hozzáállás),
• információs (közösségi médiákban is megjelenés: Facebook, Instagram Ferenc pápa oldalán megjelent egyik tanítványom közös képe)
• globálisan koordinált (egész teremtett világ együttes munkája).

A mellékelt kép egy tökéletes, bolygókon túlmutató megoldása az ökológiai problémáknak. Engedtessék meg egy párhuzam a 60-as évek sci-fi világával, ahol a legfontosabb szempont a másik faj elfogadása, megismerése, és a világunk megóvása. A legfőbb elv az élet tiszteletéről szól. Nemcsak a teremtett világ, hanem az egész univerzum megóvásáról: környezetbarát módszerrel bányászni idegen bolygókon, megismerni és megóvni más planéták faj- és fajtagazdagságát. Tanítványom a vulkáni köszöntéssel üdvözölte Őszentségét: live long and prosper! Ez a mottó lehetne akár az ökoteológia mottója is: hosszú és eredményes életet csak egészséges, zöld bolygón tudunk bűntudat nélkül és sokáig élni.

„Nincs túl késő. Isten világának hihetetlen gyógyító ereje van. Egyetlen nemzedéknyi idő alatt Földünket gyermekeink jövője felé kormányozhatjuk. Isten segítségével és áldásával kezdődjék ez a nemzedék most!” (Velencei Nyilatkozat, 2002).

Források:
Lennox, J.C. (2009) A tudomány valóban eltemette Istent?- Evangéliumi Kiadó
Ferenc pápa (2015) Laudato Si’. https://regi.katolikus.hu/konyvtar/ferenc_papa_laudato_si_enciklika.pdf [Letöltés: 2023.05.25.]
Szenkovics, F. (2006) Hell Miksa. https://www.csillagaszat.hu/csilltort/magyar-csillagaszattortenet/magyar-18-19-sz-csillagaszata/hell-miksa-maximilian-hell-1720-8211-1792/ [Letöltés: 2023.05.26.]
Corona (2023) 19 befolyásos idézet Dietrich Bonhoeffertől. https://hu.coronachur.ch/meet-methuselah-oldest-man-who-ever-lived [Letöltés: 2023.05.26.]
Dalai Láma (2021) A Dalai Láma üzenete a Föld Napja alkalmából. https://www.buddhafm.hu/hirek/a-dalai-lama-uzenete-a-fold-napja-alkalmabol/ [Letöltés: 2023. 05.28.]
Kamarás I. és Pléh Cs. (2013) Hazai keresztény válaszok az ökológiai válságra. Iskolakultúra 23/12
Vatican News: (2019) XVI. Benedek pápa átfogó ökológiája: a Teremtés alapján, közös morális felelősséggel. https://www.vaticannews.va/hu/papa/news/2019-10/benedek-papa-okologia-ember-krisztus-moralis-felelosseg.html [Letöltés: 2023. 05.28.]
MTI: (2016) Mi vezetett ezer évvel ezelőtt a nagy egyházszakadáshoz? https://mult-kor.hu/mi-vezetett-ezer-evvel-ezelott-a-nagy-egyhazszakadashoz-20160212 [Letöltés: 2023. 05.28.]
II. János Pál pápa és Őszentsége I. Bartalomeiosz ökumenikus pátriárka (2002) Velencei Nyilatkozat. https://teremtesvedelem.hu/content/cikk/velencei-nyilatkozat [Letöltés: 2023. 05.29.]

Képek:
1: saját felvétel, Budapest, Fiumei úti temető, 2021.
2: https://pixabay.com/hu/photos/szerzetes-kert-szobr%C3%A1szat-szobor-1616346/
3: Buddhista szerzetesek 330,000 gyertyát gyújtanak a Föld Napja alkalmából a bangkoki Dhammakája templom körül Forrás: https://www.buddhafm.hu/hirek/a-dalai-lama-uzenete-a-fold-napja-alkalmabol/
4: https://pixabay.com/hu/photos/k%C3%B6rnyezetv%C3%A9delem-326923/
5: Ferenc pápa és egyik diákom a budapesti látogatása idején https://www.instagram.com/p/CrnwoNQsjLV/?igshid=YmMyMTA2M2Y%3D&fbclid=IwAR3vTAmDJ_vVkaa8jS3lk7g1A7Wlk5bYEqxH0wewNEIhlpS8YmN2t1bQh-g