Szerző: Kovács Gergő

A közelmúltban látott napvilágot egy cikk a 24.hu, illetve a starthirek.hu oldalakon, miszerint a bolygók állását is figyelembe véve tesz „jóslatokat” a hazai mentőszolgálat a várható esetszámokra. A cikk szerint a Hold, továbbá a bolygók állását is figyelembe veszik ezen előrejelzések készítésekor, a prognózisok és az eddig feldolgozott adatok szerint leginkább a Vénusz és Mars pozícióival találnak összefüggéseket…

Hogy rávilágítsak, miért nincs valójában összefüggés a betegszámok és a bolygók mozgása között, feltétlen meg kell említeni, hogy egy test (jelen esetben a Vénusz és a Mars) másik testre ható vonzóereje a távolság négyzetével csökken. A Vénusz tömege 0,8-szorosa a Földének, a Marsé pedig 0,1-szerese. A Vénusz távolsága tőlünk 40 millió és 261 millió kilométer között változik. A Mars esetében ez a szám 62 millió és 400 millió kilométer közt változik. Ezek az égitestek olyan nagy távolságra vannak tőlünk, hogy egy autó vagy egy közeli épület hasonló mértékű, esetleg nagyobb hatást gyakorol ránk gravitációs módon.

Miért tűnhet akkor mégis úgy, hogy összefüggés van e két dolog között? Amiért két számnak lehet legnagyobb közös osztója és legkisebb közös többszöröse is, más szóval ezen egyezések a puszta véletlen művei. Naprendszerünk bolygói olyan nagy távolságra vannak tőlünk és egymástól is, hogy teljesen értelmetlen bármiféle, életünkre gyakorolt hatásukat keresnünk. (Ami nem jelenti azt, hogy Holdunknak nincs kimutatható hatása: teliholdkor romlik az alvás minősége, kedvezőtlen hatással van a vérnyomásra, továbbá a női ciklus is a Hold 28 napos ciklusát követi.) Naprendszerünk egy több milliárd éve stabil rendszer, a bolygók jelentős pályaháborgások nélkül keringenek csillagunk körül.

A bolygók pozíciói és a megbetegedések száma közötti kapcsolat feltételezése egy súlyos érvelési hiba, az ún. hamis okozat, melyet A te érvelési hibád (hibad.hu) nevű weboldalon mutatnak be kiválóan:

„Az, hogy két dolog változásai vagy előfordulásai egybeesnek, nem jelenti feltétlenül azt, hogy azok közül egyik a másikat okozza vagy akár csak elősegíti azt. Valójában az egybeesések lehetnek véletlenek is, vagy mindkét jelenséget okozhatja egy harmadik, akár ismeretlen és feltáratlan faktor is. Ok-okozati összefüggés csakis a kiváltó mechanizmusok és összefüggések pontos ismeretében és ellenőrzését követően állapítható meg.”

Például:

„A Föld átlaghőmérséklete az ipari forradalom megindulása óta folyamatosan nőtt, ezért egyértelmű, hogy a globális felmelegedést az ipari termelés növekedése okozza.”

/Forrás: A te érvelési hibád/

Végszóként csak annyit lehet mondani, hogy kozmikus léptékű összefüggések feltételezése előtt nem árt a témában jártasak véleményét is kikérni vagy legalább némi előzetes kutatást végezni…