Noha a lemeztektonika kezdeti, primitív szakaszait más bolygókon is megfigyelhetjük, Földünk geológiailag egyedülálló a Naprendszerben. Gyűrődéses alakzatok, völgyek ellenére máshol nem tudott ez a folyamat eljutni a bolygónkon tapasztalt komplexitásig.
A Vénuszon, melynek tömege csak kicsit tér el a Föld tömegétől (82 százaléka), egy nagy tömegű hold és a kéreg szárazsága miatt nem alakult ki a lemeztektonika. Emiatt nem is tud a bolygóköpeny folyamatosan hőt veszíteni, hanem a kéreg ott időnként részben átolvad. A marsi Valles Marineris is, melynek hasadékai párhuzamosak az ősi hátsággal, feltehetően egy olyan kezdeti tektonikai folyamat eredménye, mely a vörös bolygón sem teljesedhetett ki.
A földi litoszféra viszont darabokra, tektonikai lemezekre töredezett, melyek az asztenoszférán úsznak. Bolygónkon minden adott volt, hogy egy globális lemeztektonika jöjjön létre.
Az Alpok is egy olyan fiatal gyűrt hegység, mely ilyen tektonikai folyamatok eredménye. Kialakulása mintegy 135 millió évvel ezelőtt vette kezdetét, de a máig is tartó, legújabb képződési folyamata 35 millió évvel ezelőtt kezdődött, mely a miocén korszakban vált a legerőteljesebbé. Mintegy 20 millió évvel ezelőtt, a nyomóerő olyan erőteljes volt, hogy a kőzetredőket a felgyűrésük után rá is fektette az alapkőzetre, majd el is tolta az eredeti helyükről. Sokszor idősebb kőzetredők kerültek fiatalabbakra, ilyen a takaróredők gyakoriak az Alpokban.
A miocén-kori Európa (Deep-Time maps, https://deeptimemaps.com/europe-series-thumbnails/)
Az Alpok geológiailag ugyanahhoz a hegységképződéshez tartozik, mint a Kaukázus és a Himalája is. Az Atlanti-óceán folyamatos szélesedése miatt vált le Afrika Pangeáról és ütközött Európának. Ez a folyamat ma is tart, hiszen évente 5 centimétert közeledik hozzánk az afrikai kontinens.
Két kontinens ütközése. Forrás: Wikipédia
https://en.wikipedia.org/wiki/File:Continental-continental_destructive_plate_boundary.svg
Karintia és Tirol határán, a Magas-Tauern hegységben, a Keleti-Alpok főgerincén található a 3123 méter magas Schareck hegy. Közvetlen szomszédja a 3798 méter magasra nyúló Grossglockner, Ausztria legmagasabb hegycsúcsa, és az az alatt fekvő, egyre olvadó Pasterze-gleccser. Geológiailag különleges jelenséget figyelhetünk itt meg, melynek a neve Magas-Tauern tektonikai ablak, ahol a tektonikai lemez egy része a felszínre került.
Az alpesi tanösvényt, geotúrát a Schareck hegyen könnyen megközelíthetjük Heiligenblut faluból, két menetrendszerű felvonóval. A látvány felejthetetlen: a magas hegyek hófödte csúcsai és a talpunk alatt heverő különleges kőzetek nem evilági élményt nyújtanak.
A lélegzetelállító Grossglockner. A szerző saját képe
A túra 2550 méter magasan indul, 6 km hosszú, amit mintegy három óra alatt lehet megtenni. Legnagyobb része könnyűnek mondható, egy-egy meredek vagy a keskeny gerincen való haladás miatti nehezebb szakasszal, de mindenképpen ajánlott a jó túrabakancs és a réteges ruházat, még nyáron is. A letölthető GPS túraútvonalban viszont ne bízzunk, mert annak visszatérő ága szakadékba vinne.
Gyakran keskeny gerincen vezet az út.
Bergrestaurant Schareck-nél kezdődő túra kezdetén rögtön egy „kőzetgyűjtemény” vár minket, mely bemutatja a geotúra alatt látható kőzeteket. A túra alatt látható táblák folyamatosan tájékoztatnak minket az éppen megfigyelhető hegycsúcsokról, valamint a kőzetekről is, amiket a túra éppen aktuális szakaszain láthatunk. A teljesség igénye nélkül, a geotúrán található kőzetek: szerpentinit, praszinit, metagránit, fillit, kvarcit, paragneisz, ortogneisz, eklogit, dunit, amfibolit.
A túrán látható kőzetek. A szerző saját képe.
Még nyáron is láthatjuk a környező gleccsereket. A szerző saját képe.
Földünk életében a melegebb és hidegebb időszakok ciklusosan váltakoztak, nagyjából 100.000 évente. Kialakulásuknak csillagászati okai vannak, ezeket legjobban a Milanković-elmélet írja le. Földtani értelemben még mindig tart a jégkorszak, hiszen a sarkokat még mindig jégtakaró fedi, a magasabb hegységekben pedig gleccsereket láthatunk. Földünk jelenlegi átlaghőmérséklete még mindig elmarad mindenkori átlaghőmérsékletétől.
A lemezek mozgásának iránya és sebessége alapján létrehozott modellek alapján nagyjából 50-70 millió év múlva, Afrika Európa felé nyomulva a Földközi-tenger eltűnik, majd ezután egy Himalájához hasonló méretű magashegység gyűrődik fel a két szárazföld között.
A Fölközi-tenger térségének jövője.
Tech Insider, http://content.jwplatform.com/previews/whiyHkoD-puACk8ZV
Szerző: Balogh Gábor
Források:
The Ultimate Guide to an RV Adventure in the Alps: https://www.your-rv-lifestyle.com/rv-alps/
Bortman, Henry (2004-08-26). „Was Venus alive? „The Signs are Probably There””. Astrobiology Magazine. Retrieved 2008-01-08.
Dal Piaz, G.V.; Bistacchi, A.; Massironi, M. (2003). „Geological outline of the Alps”. Episodes. 26 (3): 175–180.
Deep-Time maps, https://deeptimemaps.com/europe-series-thumbnails/
Frankel, Charles. Volcanoes of the Solar System. Cambridge University Press (1996)
Frisch, W.; Dunkl, I.; Kuhlemann, J. (2000). „Post-collisional large-scale extension in the Eastern Alps”. Tectonophysics. 327: 239.
Muller, Richard A: Origin of the 100 kyr Glacial Cycle: eccentricity or orbital inclination?
Muller, Richard A: MacDonald, Gordon J. F. (1997). „Glacial Cycles and Astronomical Forcing”. Science. 277 (5323): 215–8.
Sciencedaily: Geology of the Alps, https://www.sciencedaily.com/terms/geology_of_the_alps.htm
Stampfli GM, Borel GD (2004). „The TRANSMED Transects in Space and Time: Constraints on the Paleotectonic Evolution of the Mediterranean Domain”. In Cavazza W, Roure F, Spakman W, Stampfli GM, Ziegler P. The TRANSMED Atlas: the Mediterranean Region from Crust to Mantle. Springer Verlag. ISBN 3-540-22181-6.
Tech Insider, http://content.jwplatform.com/previews/whiyHkoD-puACk8ZV
Wolpert, Stuart (August 9, 2012). „UCLA scientist discovers plate tectonics on Mars”. Yin, An. UCLA. Retrieved August 13, 2012
