Bolygó a bolygónkon

Szerző: Kocsis ERzsó

2.rész: Gőzölgő, fortyogó csodák, sziszegő források

Miután szeges bakancsunkban bejártunk számos gleccsert és jégbarlangot, ideje átmelegíteni dermedt végtagjainkat. Szigetünk ehhez is tálcán kínálja a változatosabbnál változatosabb lehetőségeket. Gőzölgő fürdőben ejtőznénk, vagy kénes illatú pöfögő mezőkön járnánk? Megtehetjük szabadon, de miért is? Geológiai szempontból Izland egyedülálló. Létezését a közép-atlanti gerincben lévő nagy vulkáni hasadéknak köszönheti, ahol az eurázsiai és az észak-amerikai tektonikus lemezek távolodnak egymástól, ami miatt az ország területe még ma is évente körülbelül 5 cm-rel növekszik. Bárhová is indulnánk, legyen az nyugat vagy kelet, esetleg észak, számos mesterséges geotermikus medencét is találhatunk.

Ha Angrboða, az óriásasszony valamilyen különleges helyen szerette volna megvendégelni a letelepedő őslakosokat, akkor egy „mudpot” vagy „mud pool” tökéletes választás lett volna. Extrém, igazán kemény vikinges helyszín ez a savas forró forrás. Színpompás, hiszen iszapja fehér vagy szürkés, néha vöröses vagy rózsaszínű foltokkal tarkított a vasvegyületek miatt. Magas hőmérsékletű geotermikus területeken alakulnak ki ezek a fumarolák. A kevés rendelkezésre álló víz található itt, ami olyan helyen tör a felszínre, ahol a talaj vulkáni hamuban, agyagban és egyéb finom részecskékben gazdag. Az iszap vastagsága általában a talajvízszint vastagságával együtt változik. Képzeljünk el egy bugyborékoló iszapból álló medencét, ahol a sav és a mikroorganizmusok a környező kőzetet agyaggá és iszappá bontják! Némelyek segítenek a gázt kénsavvá alakítani, ez bontja a kőzetet agyaggá. Az eredmény egy ragadós képződmény, amin keresztül a szagos gázok pöfékelnek. A felszíni víz sekély, ami az agyagbélése miatti vízzáró mélyedésben gyűlik össze. Ennek nincs közvetlen kapcsolata a földalatti vízfolyással. Az alatta található termálvíz gőzt bocsát ki. Ekkor kezd pöfékelni a talaj, felmelegítve az összegyűjtött felszíni vizet. Hidrogén-szulfid gáz jelenléte adja az iszapfoltok jellegzetes, záptojásra emlékeztető szagát.  A forrásban lévő iszap gyakran a „mudpot” peremére spriccel, mintha egy mini-vulkán keletkezne. Mini? Meggondolandó a kisebbítendő jelző, hiszen akár egy-másfél méter magasságot is elérheti ez a kispriccelés! Mégsem hívjuk őket “sárvulkánoknak”, azok természetükben nagyon eltérőek.

Pattanjunk be hát négykerék-meghajtásos autónkba és irány a héthatár! Azért nagyszerű Angrboða, az óriásasszony vendégének lenni, mert random találhatunk utunk alatt geotermikus medencéket.  Nem messze a kis Bíldudalurtól, a nagy Arnarfjörður-fjord egy kisebb fjordos részében Reykjarfjarðarlaug „fazeka” is vár minket: Itt betonozott, és egy forró természetes körülbelül 45 Celsius-fokos geotermikus medence is található. Nem hiába említettem viszont az össszkerék-meghajtást, hiszen télen nehézkes megközelíteni. Ha igazán autentikus, ősi izlandi érzést szeretnénk, akkor irány az ország legrégibb régiójában található Krossneslaug! Bár az út meglehetősen hosszú és kihívásokkal teli: a 643-as kavicsos út nehéz és néhol kissé ijesztő is, elkél a viking virtus. Medencénk végtelen: szinte összeér a geotermikus víztükör az óceán kékjével. Sőt, púpos bálnákat is lehet láthatunk meleg vizes ejtőzés közben, ahogy felszínre törnek, és felemelik uszonyukat. De repkednek körülöttünk tengeri madarak is. Pihenő fókákat, akár még delfineket is láthatunk a távolban. Szintén csak a nyári időszakban, amikor nyugodtan csodálhatjuk a tenger vad, fekete kavicsos tengerpartját ezen geotermikus medencénk széléről. Mivel a Snaefellsnes-félsziget fő útvonalától távol esik, nem sokan tudnak Landbrotalaug titkos melegvízforrásáról. A körülbelül 25 perces út után meglátni az Eldborgot. A tűzhányó egy rövid vulkáni hasadékon fekszik. Átmérője mindössze 200, mélysége pedig 50 méter. Egy 5000 és 6000 évvel ezelőtti kitörés során keletkezett. Formája kecses, klasszikus vulkáni: sima lejtős oldalakkal és egy nagyon karakteres kráterrel. Az Elborg egy fröccsenőkúp, azaz robbanásszerűen tört ki, nagy viszkózus lávát lövellve a levegőbe. Ez félig szilárdan landolt vissza a kráterbe. Majd annak oldalain lecsöpögött, mintegy összehegesztve a vastag kőzetdarabokat. Így alakult ki az egyedi megjelenése. A területen található öt kráter közül ez a legnagyobb. Gyakran fészkelnek hollók a falában lévő lávaüregekben – ki tudja talán Huginn („Gondolat”) és Muninn („Memória”) Odin két kísérője is meg-megpihen itt, miután kilenc világon keresztülrepült. Elbúcsúzva hercig vulkánunktól érjük el Landbrotalaugot. Igen, jó helyen járunk! Egy itthoni kék artézi kútra emlékeztető valamiből folyik a tagjainkat kellemesen elzsibbasztó meleg víz. A Snaefellsnes-félszigeten található kicsiny tóba valóban csak két, maximum három ember fér el egyszerre. A hozzá vezető út szintén számos hagyományos és történelmi helyszínt keresztez. Ha valahogy elakadtál Reykjavíkban, vagy nincs kedved egy hosszú, egész napos melegvíz-misszióhoz, de mégis szeretnél valami geotermikusat, irány Reykjadalur! A Seltjarnarnes partján egy pinduri, inkább egy lábfürdő, mint medence található. Ám hozzá is jár a lenyűgöző kilátás: Esja és a Snæfellsjökull gleccser lehet a meditációnk háttere! Esja kialakulása az utolsó jégkorszak elejére tehető. A kitörésekből felemelkedő magma egy gleccser alatt lávaréteget hozott létre. Amikor a jég visszahúzódott, ennek részét leaprította, létrehozva a hegy a jelenlegi formáját. A vulkán már rég nem aktív, így ez a kinézete megmaradt. Az Esja bazalt- és tufakőzetekből áll. Izland két tektonikus lemez (Eurázsia és Észak-Amerika határán) fekszik, a folyamatos feszültség állandóan nyugat felé tolja az üledékes talajt. Ezért a hegység nyugati része a legidősebb (kb. 3,2 millió éves), a keleti pedig a legfiatalabb (kb. 1,8 millió éves). Svínafellsjökull pedig az Öraefajökull vulkán közelében található.

A Disznóhegy lusta lejtőit évszázadok óta koptató természetes képződmény, az UNESCO világörökség része. Még a déli régióban parkolsz és egy igazán illatos élményre vágsz? Akkor érdemes megkeresni a Seltún – Krýsuvíkurhverir hévízforrásokkal szembeni egyik iszapmedencét.

Azt, amit Fúlipollurnak, azaz bűzös szagú pocsolyának is neveznek. Színes, mesebelien változatos formákkal teli világa talán kárpótol a záptojás illatodért. Fából készült ösvényeken eljuthatsz két kilátóba is. Seltún közelében található egy másik több, mint érdekes geotermikus terület. Ez egy szellemről kapta a nevét. Gunnuhver iszapmedencéjénél a gőz itt olyan hatalmas, hogy akár el is tévedhetsz benne. Igazán zabolázatlan vidék: a gyakori földrengések miatt hatalmas agyagkilövések is megszakítják a fehér ködöt. Igazán földöntúli élmény: körbeburkolva hószínű felhőben, meg-megremeg a lábunk alatt a talaj, közben pöfékel és köpköd Gunnuhver…! Még mindig Reykjavík közelében, Nesjalaugar és a Köldulaugar geotermikus területén ámulhatunk a barna, sárga, narancssárga árnyalatok sokaságától kezdve a legvilágosabb vörös színeken, miközben a geotermikus víz legélénkebb kékje is elvarázsol. A Hverahólmi meleg vízében való fürdés több évtizedes hagyomány. A meleg, tiszta, kénben gazdag, egész évben 38-40 Celsius-fokos vizet Vaðmálahverben az emberek ruhamosásra is használták. Sőt, 1894-ig itt működött Flúðir közösség törvényhozó testülete is. A Secret Lagoon, azaz Gamla Laugin, Izland legrégebbi „uszodája”. A Flúðir melletti Hverahólmi geotermikus területén található. A Vaðmálahver, (Básahver vagy a Litli Geysir) biztosítja teljes egészében a lagúna vízkészletét. Folyamatos a vízpótlás, a teljes kicserélődés 24 óra alatt megtörténik. 1909-ben a Gamla Lauginban tartották az első úszóleckéket a szigeten, egészen 1947-ig. Majd egy hosszú, évekig tartó álom következett, ami 2005-ben ért véget, majd 2014. június 7-én újranyitották.

A Köldulaugar (Hideg hévízforrások) fumarolák és szolfatárák (iszapforrások), társaságában látogatható. Itt inkább barnás és sárgás színű kovasav- és kénlerakódásokat látható. Ezt kis patakokban vörös erek tarkítanak, ami a jelen lévő vasvegyület piros színe. A legismertebb északi geotermikus terület a Hverir/Hverarönd, a Námafjall-hegy mellett. Ez Izland egyik legnagyobb kénes forrásvidéke. A bugyborékoló és sziszegő varázslat mintegy 4 km2 -en terül el. Óriási fumarolák, gőzölgő nyílások miatt az „ Eldhús djölfulsins”, azaz Pokol Konyhája fedőnéven található Angrboða, az óriásasszony turisztikai katalógusában. Krafla területén találjuk meg Leirhnjúkurt (Agyaghegy), a maga gyönyörű, ragyogó geotermikus színeivel.

Igazi planetológiai kaland részese lehetünk, ha erre járunk: mintha holdbéli tájon barangolnánk. Leirhnjúkurban annyi kontraszt van: a vulkán piros, rózsaszín és narancssárga, a geotermikus víz átláthatatlan kék és fehér, a fekete a még mindig füstölgő láva. Számtalan fumarolát és színes, bugyborékoló forró forrás teszi még inkább interplanetárissá az élményt. Holdkőzetek helyett pedig sárga kéngolyókat gyűjthetünk be. A Leirhnjúkur 592 méterrel emelkedik a tengerszint fölé, de ennek csak 50 métere van a föld felett. Ha nem tudnánk, észre sem vennénk, hogy ez egy valódi vulkán! Van egy másik gyönyörű geotermikus terület északon, amely sokkal kevésbé látogatott, mint Hverarönd és a Krafla.

A Þeistareykirt akkor érdemes meglátogatni ha egyedül szeretnél elmerülni a természetben. Ez is egy fumarola-paradicsom szolfatárokkal és agyagmedencékkel. Itt is narancssárga, élénkvörös, fehér és sárga színű a talaj. A szürke iszaptócsák és a földből felszálló füstök titokzatos hangulatot kölcsönöznek ennek a területnek. Mintha valósággá válnának a régi szellemtörténetek. Saudarkrokur várostól északra, a Skagafjordur fjordban található Grettislaug. Itt a víz hőmérséklete egész évben körülbelül 39 °C, bár természetesen az időjárás befolyásolhatja ezt. Grettislaug az egyik leghíresebb izlandi monda, a Grettis Saga főszereplőjéről kapta a nevét. A mese a hatalmas, erős ember életét követi nyomon, aki húsz évig élt törvényen kívüliként Izlandon. Számos hely, ahol állítólag megfordult, az ő nevét viseli. A 20. század elején a fürdő megsemmisült egy viharban. A helyhez kapcsolódó legendák miatt azonban a helyiek úgy döntöttek, hogy 1992-ben újjáépítik. Egy második medence is került ide, ami Jon Eiriksson nevű helybéli után kapta a nevét. Nagy Drangey-szigetre tett túrái miatt a “Drangey Jarlja” becenéven emlegetik. Ölfusvatnslaugarra geotermikus területet átszelő hasadékzónára is a fumarolák és szolfatárok jellemzőek. A Hengill (804 m) kivétel, de körülötte (az északnyugati oldalon nem) számos forró forrás található. A Hengilltől keletre feltörő forró források meglehetősen sok szén-dioxidot tartalmaznak: a vizet felszálló gázbuborékok kavarják, de a csordogáló víz hőmérséklete is csak kb. 70 °C.  A szén-dioxid magmás eredetű. Az intrúziók megszilárdulásakor kerül ki, majd keveredik a talajvízzel. Ilyen a magas hőmérsékletű geotermikus rendszerekben fordul elő. A Hengill lábánál, Ölfusvatnslaugarnál egy nagy tufalerakódást is tanulmányozhatunk. Régebben még gejzírek voltak aktívak errefelé. Nem lehet betelni a sok színnel (az kénes illattal annál inkább…), a tagjainkat kellemesen átmelengető forrásokkal….! Hosszasan járhatnánk még be észak, dél és nyugat döbbenetes formájú geotermikus területeit. Még a Blue Lagoon-ról szó sem volt, pedig a Golden Circle egyik fő állomása… De majd legközelebb elugrunk oda is! Ám esztétikai oldala mellett másik aspektusa is van a sok hőforrásnak. Mint ahogy a jégbarlangok kapcsán már felmerült a fenntarthatóság, így erről most is szót kell ejtenünk röviden.

Izland Európa egyik legszegényebb, tőzegtől és importált széntől függő országából magas életszínvonalú országgá vált. A geotermikus energia helyiségek fűtésére történő felhasználásában úttörő szerepet játszik. A geotermikus erőművek jelenleg az ország teljes villamosenergia-termelésének 25%-át állítják elő. 2014-ben a elsődleges energia-felhasználás nagyjából 85%-a származott hazai megújuló erőforrásokból. A geotermikus források pedig Izland elsődleges energia-felhasználásának 66%-át teszik ki. Izland köztudottan világelső a geotermikus távfűtés alkalmazásában, a háztartások mintegy 9/10-ét geotermikus energiával fűtik.  Míg a jégbe zárt buborékok megszűnésén aggódunk, ez a bio-energia-felhasználás egyfajta reményre adhat okot. Hiszen ha egy ország ennyire komolyan veszi a megújuló erőforrások alkalmazását, akkor Angrboða, az óriásasszony turisztikai katalógusában nemcsak a fumarolák és szolfatárok lesznek benne, hanem Huginn és Muninn, Odin két kísérő hollója is meg-megpihenhet sokáig a gleccsereken is, miután kilenc világon keresztülrepült.

Források:
https://www.researchgate.net/publication/251136570_Introduction_to_the_Nature_and_Geology_of_Iceland
https://notendur.hi.is/oi/Pdf%20reprint%20library/Geology%20and%20geodynamics%20of%20Iceland.pdf
https://www.iceland.is/the-big-picture/nature-environment/geography
https://wakeupreykjavik.com/must-visit-natural-hot-springs-in-iceland
https://nea.is/geothermal/
https://www.re.is/hot-springs-and-pools/
https://www.geologypage.com/2016/05/mudpot.html
https://hiticeland.com/iceland/notes/reykjarfj%C3%B6r%C3%B0ur-and-reykjarfjar%C3%B0arlaug
https://guidetoiceland.is/travel-iceland/drive/krossneslaug
https://icelandtravelguide.is/locations/landbrotalaug-hot-spring/
https://guidetoiceland.is/travel-iceland/drive/eldborg
https://vikingshop.hu/viking_szimbolumok
https://guidetoiceland.is/travel-iceland/drive/mt-esja
https://secretlagoon.is/
https://guidetoiceland.is/connect-with-locals/regina/a-local-s-favourite-geothermal-areas-in-iceland
https://hiticeland.com/places_and_photos_from_iceland/grettislaug
https://en.isor.is/29-olfusvatnslaugar-mineral-springs