Szerző: Balázs Gábor
A leglátványosabb meteorrajok kétségkívül a Perseidák és a Geminidák, amit leginkább az óránként hulló meteorok magas száma okoz. Noha az előbbiek idején sűrűn potyognak a hullócsillagok, van rajtuk kívül is megannyi meteorraj, amik szintén figyelmet érdemelnek.
Ide sorolható az április 22-én, csütörtökön érkező, ebben az évben az első számottevő meteorraj, a Lyridák. Nevüket az ún. radiáns magyarázza. Ez az a pont, melyből a meteorok érkezni látszanak. Ennek elhelyezkedése adja meg a rajok nevét. Esetünkben a Lant (Lyra) csillagkép terültén található ez a pont, innen ered a Lyridák megnevezés.
Ugyebár szinte minden meteorraj egy üstököshöz kötődik, így nincs másképp itt sem. Ennek a rajnak a szülőüstököse a (C/1861 G1) Thatcher üstökös. A kométa utoljára 1861-ben közelítette meg Napunkat, és 415 éves keringési periódusával számolva legközelebb 2276-ban fog visszatérni. Ekkor szép meteoresőt okozhat. A Lyridák egyébként a legrégebben feljegyzett meteorraj. Kr. e. 687-ben már Kínában írtak róluk.
Áttérve megfigyelésükre, aktivitásukra április 16. és 25. között lehet számítani, de a raj maximuma lehet mindenki számára érdekesebb. A jeles időpont 22-én hajnalban lesz, amikor óránként 7-8 darab meteort is láthatunk, de az ezt követő egy-két napban is érdemes próbálkozni megpillantásukkal. Ha szerencsénk van, akár még egy-egy tűzgömb is feltűnhet.
2021-ben derült idő esetén sem lesznek a legkedvezőbbek a körülmények, ugyanis égi kísérőnk a maga 67%-os fázisával fogja beragyogni az éjszakai égboltot. Ennek okán a megfigyelhető tagok reális száma az óránkénti 5 körül alakulhat. Aki pedig kimerészkedik néhány meteort megcsodálni, az izzó kozmikus porszemcséken kívül még a Tejút egyre magasabbra emelkedő csillagösvényét, majd a Szaturnusz és a Jupiter párosát is megfigyelheti.
Forrás: NASA
