Egy újonnan megjelent kutatásban Dr. Tomče Runčevski és munkatársai apró üveghengerekben megalkották a Szaturnusz legnagyobb holdján – a Titanon – uralkodó körülményeket, ezzel feltárva két egyszerű nitril molekula (acetonitril és propionitril) lényeges tulajdonságait ebben a távoli és egyedülálló extraterresztrikus környezetben. Az említett két anyagról a tudósok azt feltételezték, hogy a Titan felszínén önálló ásványfázisként is megjelenhetnek. Az eredményeknek meghatározó szerepük van az élet keletkezését megelőző prebiotikus fejlődés és az élet eredetének megismerésében.
A Titan infravörösben, a Cassini űrszonda 2004 és 2017 között készült felvételein. Forrás: NASA/JPL-Caltech/University of Nantes/University of Arizona
A Titan Naprendszerünk második legnagyobb, különleges tulajdonságokkal rendelkező holdja, mivel a több mint 150 ismert naprendszerbeli holdtól eltérően valódi légkör burkolja. Ezen felül a Föld mellett a Titan az egyetlen hely a Naprendszeren belül, ahol folyók, tavak és tengerek formájában folyadék jelenik meg a felszínen. A hold légköre legnagyobb részben nitrogénből áll, azonban a felszíni nyomás a Földhöz képest 50%-al nagyobb. A Titan felhői és az azokból hulló eső, a folyók, tavak és a tengerek is folyékony szénhidrogénekből (pl. metánból és etánból) állnak. A hold vízjégből álló vastag kérge alatt szintén folyadékot találunk, mely leginkább víz. A felszín alatti vizekben lehetséges az általunk ismert élet jelenléte, míg a felszíni folyékony szénhidrogénekben elképzelhető az élet olyan formáinak megléte is, melyek általunk még nem ismert, eltérő kémiai tulajdonsággal rendelkeznek. A Titan komplex szerves kémiai tulajdonságokkal bír, egyenlítőjén szerves anyagokból álló dűnék alakultak ki és a szénhidrogének evaporációjának (párolgásának) és precipitációjának (kicsapódásának) időszakos változásának folyamata hasonló a földi vízkörforgáshoz.
A Huygens űrszonda felvétele a Titan felszínéről Forrás: ESA/NASA/JPL/University of Arizona; Andrey Pivovarov
A kutatás során vizsgált nitrilek olyan szerves vegyületek, melyek „−CN” funkciós csoportot tartalmaznak, bennük a szén- és a nitrogénatom között erős, hármas kovalens kötés található. A földi körülmények között az acetonitril (CH3CN) és a propionitril (CH3CH2CN) is színtelen folyadék.
A Titanról eddig megszerzett tudásunkat legnagyobb részben a Szaturnusz és holdjainak megfigyelésére küldött NASA/ESA Cassini-Huygens küldetés (1997-2017) alapozta meg. Ez a küldetés volt az, mely megmutatta a kutatóknak, hogy a Szaturnusz legnagyobb holdján végbemenő folyamatok megfigyelése milyen fontos lehet az élet keletkezésének megértésében.
A Nap sugárzásának, a Szaturnusz mágneses terének és a kozmikus sugárzásnak a hatására a Titan légkörében jelen levő nitrogén és szénhidrogének reagálnak, ezáltal különböző méretű és komplexitású szerves molekulákat hoznak létre. Ennek következtében a hold jellegzetes sárga párájú atmoszférájában acetonitril és propionitril jelenik meg aeroszol formában, melyből a szilárd részecskék nagyobb ásványcsomókat alkotva ülepednek ki a felszínre. Az üveghengerekben a Titanon uralkodó körülményeket előidézve a tudósok mesterségesen kristályokat hoztak létre, melyeket számos műszerrel vizsgáltak. A földi körülmények között folyékony egyszerű szerves vegyületek a Titánon jeges, szilárd kristályokként jelennek meg az extrém alacsony hőmérséklet (-180°C) hatására.
Acetonitril molekula 3D modellje Forrás: Wikipedia
A kísérletekben kiderült, hogy az acetonitril és a propionitril is leginkább egy fajta kristályos formában jelenik meg. Ebben a megjelenésben ezek az anyagok olyan magasan poláros nanofelszíneket alkotnak, melyek az érdeklődés tárgyául szolgáló prebiotikus molekulák összeállásához kitűnő felületként szolgálnak. Emellett a kutatók a propionitril olyan kristályos formáját is azonosították, mely a tér nem minden irányában növekszik azonos mértékben. Ez azért is fontos, mivel ha a Titanon végbemenő hőmérsékletingadozás hatására a kristályok hőtágulása eltér a tér különböző irányaiban, akkor ez a hold felszínének repedezését idézheti elő. Ez a felismerés számos felszínforma megértésében nyújthat segítséget.
Dr. Tomče Runčevski jelenleg acetonitril, propionitril, valamint acetonitril-propionitril kristályokat hoz létre, melyek spektrális adatait fogja elemezni. Ezeknek a Cassini-Huygens küldetés spektrális adatsorának összevetésével meghatározható lesz számos ezidáig azonosítatlan sáv. A kutatás segíthet megérteni a Titánon jelen levő ásványtársulást és fontos adatokkal szolgálhat a NASA következő, 2027-re tervezett Titan-küldetéséhez is.
Joggal tehetjük fel manapság azt a kérdést: ismerjük-e kellően más vallások naptárait, ünnepeit, vagy kellő tisztelettel vagyunk-e más kultúrák és vallások iránt? Sajnos el kell ismernünk, hogy bizony nem alaposan ismerjük ezeket, így érdemes erről beszélni…
Az emberiség történetében sokféle naptárat használtak. Jelenleg a hivatalos a Gergely-naptár. Ezen felül azonban manapság is alkalmaznak vallási naptárakat is, melyek az adott térségekben, országokban, párhuzamosan használatban vannak a Gergely-naptárral. Sok ilyen naptár létezik (kínai, perzsa stb.). Talán a legismertebb a zsinagógai naptár (melynek őse a babilóniai naptár volt) mely most, 2021 szeptember legelején még az 5781. évet mutatja, de éppen 2021. szeptember 7-én kezdődik majd az 5782. év, ekkor lesz Tisri hónap 1-je, ez a Ros Hasana ünnepe, vagyis a zsidó újév, héberül az „év feje” a jelentése.
(Hasonlóan ismert az iszlám világ Hidzsra-naptára, mely szerint 2021. augusztus 9-én fejeződött be az 1442. év. 2021. augusztus 10-én pedig újév kezdődött, 1443. muharram hónap elsejével, igazodva az újhold utáni parányi holdsarló – mely augusztus 8-án volt –, újbóli láthatósághoz. Erről bővebben honlapunk ezen fejezetében olvashatnak az érdeklődők.)
A múló idő mérése nem könnyű
A naptárak jó része a Föld Nap körüli keringését veszi alapul, de több naptár a Hold Föld körüli keringési idejét használja – egyébként ezeknél lesz a legnagyobb eltérés a valós év időtartam és a naptár mutatta idő között! Sajnos minden régi, és jelenlegi naptárnak volt, van, és lesz hibája! A Gergely-naptár esetében például 4 évenként kell egy napot betoldani, mert a Föld Nap körüli keringési ideje nem pontosan 365 nap, vagyis nem annyi, amennyi egy naptári évünk! Attól egy kissé több! Földünk 365 nap, 5 óra, 48 perc, és 46 másodperc alatt kerüli meg a Napot, ezt hívjuk szoláris, vagy más néven tropikus évnek. Vagyis egy kis kiegészítéssel lehet szinkronba tartani a naptári évet a természet évével. Ebből is láthatjuk, hogy az idő sokkal bonyolultabb, mint más mérték (pl. tömeg, térfogat), hisz másként érezzük a múlását kellemes környezetben és másként nehéz esetekben. Mérése lehet például nap, ami egyenlő a sötét és a világos váltakozásával, vagy mérőszám lehet a holdhónap is, mely a Hold fázisváltozásához igazodik, a hossza 29,53 nap. Egy év 12,368 hónap. Mesterséges időtartam a „hét”. Láthatjuk, hogy használhatunk holdhónapot, vagy napévet is naptárnak…
A luniszoláris naptárak
A luniszoláris naptárak a földművelő népeknél terjedtek el, hisz a mezőgazdasági munkák miatt nagyon fontos volt, hogy a naptár együtt haladjon a természet évével! Az ókori mezopotámiában Hammurapi király (született i. e. 1810, elhunyt i. e. 1750, uralkodási ideje i. e. kb. 1728-tól i. e. 1686-ig) szorgalmazta a luniszoláris naptárat és szökőhónap betoldásával kellett összhangba hozni a holdhónapot a napévvel. Fejlettebb luniszoláris naptárakban már meghatározott évekből álló ciklusokat találunk. Ilyen volt pl. a 19 éves Meton-féle ciklus. Ebben a ciklusban a 3., 6., 8., 11., 14., 17 és a 19. év 13 hónapos szökőév volt. A hibája 19 évenként kb. 6 óra volt, mert 235 holdhónap ennyivel rövidebb, mint 19 napév. A Meton-ciklus nevét a híres görög csillagász-matematikusról, Metonról (i. e. V. század) kapta.
A zsinagógai naptár – epochája i. e. 3761. október 7-e
A zsidó-naptár a Hold-Nap éven alapszik. Az izraeleita naptárban lényegében hatféle évhossz létezik, vannak normális évek (három) és szökőévek (szintén három féle). Erre a rendkívül furcsa megoldásra azért van szükség a zsinagógai naptárban, mert bizonyos ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek! Mivel az évek nem párhuzamosak a Gergely-naptár éveivel, az izraelita vallási ünnepek nem esnek mindig ugyanarra a naptári napra, a hivatalos Gergely-naptárban! Ettől akár 30 nappal is eltolódhat a következő évben…
A holdév 12 szinodikus hónapja (újholdtól-újholdig) csupán 354 napot tartalmaz, egy 19 esztendős ciklus során hétszer iktatnak be egy egész hónapot, hogy meg legyen az összhang az évszakok váltakozásával. A zsidó-naptárban a hónapok váltakozva 29, illetve 30 naposak. Az év hossza lehet 353, 354 vagy 355 nap. A szökőévé 383, 384 vagy 385 nap. A zsidóság a Bibliából kiszámolt világteremtéstől indítja a naptárat, epochája a Gergely-naptár szerint i. e. 3761. október 7. (Megjegyzendő, hogy a világegyetem korára ma kb. 13 milliárd évet mondanak a szakemberek.) Természetesen az újév első napja nem esik egybe a Gergely-naptár január első napjával.
A zsidó-naptár hónapjainak a neve babilóniai eredetűek
A hivatalos, a polgári év szerinti sorrendben így következnek: tisri, hesván, kiszlév, tévész, svát, ádár, niszán (a vallási év niszán hónappal kezdődik), ijjár, sziván, támmuz, áv, elul. (De szökőévben van ádár rison és ádár séni hónap is!)
A hónap neve
A napok száma
Mikor van?
Állatövi jele
Niszán
30 napos
kb. március-április
Kos
Ijár
29 napos
kb. április-május
Bika
Sziván
30 napos
kb. május-június
Ikrek
Tamuz
29 napos
kb. június-július
Rák
Áv (Ab)
30 napos
kb. július-augusztus
Oroszlán
Elul
29 napos
kb. augusztus-szeptember
Szűz
Tisri
30 napos
kb. szeptember-október
Mérleg
Hesván (Marhesván)
29/30 napos
kb. október-november
Skorpió
Kiszlév
29/30 napos
kb. november-december
Nyilas (Íj)
Tévét
29 napos
kb. december-január
Bak
Svát
30 napos
kb. január-február
Vízöntő (Vödör)
Ádár
29 napos
kb. február-március
Halak
Szökőévben
Ádár (rison)
30 napos
Ádár séni
29 napos
Izraelita ünnepek a holdhónapok napjain a zsidó-naptárban:
Tisri 1: a polgári év első napja, azaz újév (Ros hasana). A vallási év azonban niszánnal kezdődik. A bibliai időkben minden hónap első napját megülték, ez volt az újhold napja és ezt Jahve tiszteletére tették.
Tisri 10: az Engesztelés napja, vagy nevezik hosszúnapnak is (Jom kippur). Lényegében egy bűnbánati nap, amelyen az előző évben elkövetett bűnökért a bibliai időkben Jahve istent áldozatokkal engesztelték.
Tisri 15: sátoros ünnep, mely eredetileg betakarítási ünnep volt, a jeruzsálemi gyümölcsszüretkor tartották, de ez háttérbe szorult. Inkább a 40 évi pusztai vándorlás (Mózes vezetésével, Egyiptomból a Kánaánba) alatti sátorban való lakásra emlékeznek ekkor (Szukkot). Ma 8 napos ünnep, Izraelben az első és az utolsó napja munkaszüneti nap (lényegében zarándokünnep).
Kiszlév 25: Hanuka (valószínűleg a legismertebb izraelita ünnep), más néven templomszentelési ünnep, melyet azért tartanak, mert i. e. 164-ben Makkabeus Judás felszentelte a IV. Antiokhosz Epiphanész (i. e. 175-163) szeleukida király által meggyalázott égőáldozati oltárt. Tehát ez a jeruzsálemi templom újraszentelésének 8 napon át tartó ünnepe (de csak az első és az utolsó munkaszüneti nap ma). Az egyik legszebb ünnep, ilyenkor az összesen kilenc gyertyás hanuka gyertyái minden vallásos zsidó házában égnek. (Az első hanukalángot kiszlév 24-én gyújtják meg.)
Hanukai gyertyatartó
Ádár 14: Purim ünnepe, melyen arra emlékeznek, hogy a perzsa birodalomban a zsidók kipusztítását (sorsvetéssel) egy napra már megállapították, de Eszter közbenjárására megmenekült a nép. Ezen az ünnepen inkább karneváli a hangulat, mint ünnepi…
Niszán 15: Peszách (Pészah), vagyis az egyiptomi fogságból való kivonulás emléknapja. Egyben a húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe. (Ma a 8 napból csak az első és az utolsó munkaszüneti nap Izraelben.)
Az ünnep 8 napján tilos kenyeret enni, helyette macót (macesz, vagy más nevén pászka) kerül a hithű zsidók asztalára. (Amennyiben a vallási év szerint kezdtük volna a hónapok, és ez által az ünnepek felsorolását, akkor a niszán 15-én megtartott Peszách került volna a zarándokünnepek listájára elsőként.)
A széder este szabályait a Haggada tartalmazza, a képen egy 14. századi Haggada látható
A „peszách” szó (magyarul kb. elkerülést jelent) utal arra, hogy az átok hatott az egyiptomiakra, de a zsidók házait elkerülte a halál és más veszedelem (lásd tíz csapás). Az ünnep előestéjén van az ünnepi lakoma a széder számos szertartása. Ezen az ún. széder estén olvassák fel a családfők az egyiptomi kivonulás történetét a Haggadaból.
(A Pészah pár érdekességéről honlapunk ezen fejezetében is olvashatnak az érdeklődők.)
Sziván 6-7: Sávuot ünnepe. A Peszachot, vagyis a húsvét szombatját követő ötvenedik nap, a görög „pentékoszté” szóból pünkösdnek nevezik. A sinai-hegyi törvényhozás emlékünnepe. Ekkor mutatták be a régi időkben a befejezett búzaaratás után az új gabonából készült két kovászos kenyeret (és gyümölcsöket is) Jahvénak. (A vallási év szerinti sorrendben ez az ünnep a második zarándokünnep (Sávuot), más néven a hetek ünnepe.) Az eredetileg aratási ünnep csak később telt meg más tartalommal is. A hit szerint ezen a napon nyilatkozta ki Isten a Tórát. Ma Izraelben 2 munkaszünetes nap a Sávuot ünnepe.
A zsidó kalendáriumban számos más neves nap is van, az előzőekben felsorolt zarándokünnepek, bűnbánati ünnepek és örömünnepeken túl.
A kalendáriumban számos gyásznap is szerepel, melyek közül a legismertebbet ismertetem csak.
Áv 9: Az első és a második jeruzsálemi Szentély lerombolásának gyásznapja, vagyis héberül Tis’á be-áv napja. Ezen a napon rombolta le (i. e. 587-ben) II. Nabu-kudurri-uszur (néhol Nabukadneccar) babiloni király az első jeruzsálemi Szentélyt, amit a híres zsidó király, Salamon építtetett. De ugyanerre a napra teszik a második Szentély lerombolásának napát is, ami Titus római császár nevéhez fűződik és i. u. 70-ben történt. (Az első Szentélyt i. e. 515-ben emelték újjá, majd Heródes király i. e. 20 és 10 között továbbfejlesztette.)
A zsinagógai naptár 359 körül már kialakult
Visszatérve a naptár csillagászati vonatkozásaira, érdemes megemlíteni, hogy a „luách”-t (a zsidó kalendáriumot) a csillagászatban jártas tudós papok készítették. Említést érdemel a II. szazadban élt Jehuda Hanashi (i. e. 135 – i.e. 217) rabbi (említik I. Juda hercegként is, vagy Juda ha-Nasi névátírással is) és II. Hillél rabbi (ő a III. században született és i. u. 365-ben halt meg). Feltételezhetően ők dolgozták ki a zsidó naptár alapjait, mely körülbelül i. u. 359 körül alakult ki.
A naptárat minden évben újra kellett szerkeszteni (és természetesen a mi általunk használt Gergely-naptárhoz ma is mindig újra kell szerkeszteni). A régi korokban a zsidó nép nem is igen ért el kiemelkedő sikereket a csillagászati tudományokban, bár bizonyosan voltak kiváló tudósaik.
Valószínű, hogy az égbolt hatékonyabb kémlelését egyesek azért nem szorgalmazták, mert a Biblia erre a tevékenységre tiltásnak is felfogható utalást tesz. Nézzük meg az erre vonatkozó idézetet Mózes V. könyvéből (4. 19):
„Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a Napot, a Holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál, és le ne borulj azok előtt, és ne tiszteljed azokat, a melyeket az Úr, a te Istened minden néppel közölt, az egész ég alatt.”
Más fordításban így olvashatjuk:
„Ha szemedet az égre emeled, és látod a Napot, a Holdat és a csillagokat, az ég egész seregét, ne tántorodj meg, ne borulj le azok előtt, és ne tiszteld azokat; mert azokat az ég alatt levő többi népnek hagyta meg Istened, az ÚR.”
