A zsinagógai naptár érdekességei

Szerző: Szoboszlai Endre

Joggal tehetjük fel manapság azt a kérdést: ismerjük-e kellően más vallások naptárait, ünnepeit, vagy kellő tisztelettel vagyunk-e más kultúrák és vallások iránt? Sajnos el kell ismernünk, hogy bizony nem alaposan ismerjük ezeket, így érdemes erről beszélni…

Az emberiség történetében sokféle naptárat használtak. Jelenleg a hivatalos a Gergely-naptár. Ezen felül azonban manapság is alkalmaznak vallási naptárakat is, melyek az adott térségekben, országokban, párhuzamosan használatban vannak a Gergely-naptárral. Sok ilyen naptár létezik (kínai, perzsa stb.). Talán a legismertebb a zsinagógai naptár (melynek őse a babilóniai naptár volt) mely most, 2021 szeptember legelején még az 5781. évet mutatja, de éppen 2021. szeptember 7-én kezdődik majd az 5782. év, ekkor lesz Tisri hónap 1-je, ez a Ros Hasana ünnepe, vagyis a zsidó újév, héberül az „év feje” a jelentése.

(Hasonlóan ismert az iszlám világ Hidzsra-naptára, mely szerint 2021. augusztus 9-én fejeződött be az 1442. év. 2021. augusztus 10-én pedig újév kezdődött, 1443. muharram hónap elsejével, igazodva az újhold utáni parányi holdsarló – mely augusztus 8-án volt –, újbóli láthatósághoz. Erről bővebben honlapunk ezen fejezetében olvashatnak az érdeklődők.)

A múló idő mérése nem könnyű

A naptárak jó része a Föld Nap körüli keringését veszi alapul, de több naptár a Hold Föld körüli keringési idejét használja – egyébként ezeknél lesz a legnagyobb eltérés a valós év időtartam és a naptár mutatta idő között! Sajnos minden régi, és jelenlegi naptárnak volt, van, és lesz hibája! A Gergely-naptár esetében például 4 évenként kell egy napot betoldani, mert a Föld Nap körüli keringési ideje nem pontosan 365 nap, vagyis nem annyi, amennyi egy naptári évünk! Attól egy kissé több! Földünk 365 nap, 5 óra, 48 perc, és 46 másodperc alatt kerüli meg a Napot, ezt hívjuk szoláris, vagy más néven tropikus évnek. Vagyis egy kis kiegészítéssel lehet szinkronba tartani a naptári évet a természet évével. Ebből is láthatjuk, hogy az idő sokkal bonyolultabb, mint más mérték (pl. tömeg, térfogat), hisz másként érezzük a múlását kellemes környezetben és másként nehéz esetekben. Mérése lehet például nap, ami egyenlő a sötét és a világos váltakozásával, vagy mérőszám lehet a holdhónap is, mely a Hold fázisváltozásához igazodik, a hossza 29,53 nap. Egy év 12,368 hónap. Mesterséges időtartam a „hét”. Láthatjuk, hogy használhatunk holdhónapot, vagy napévet is naptárnak…

A luniszoláris naptárak

A luniszoláris naptárak a földművelő népeknél terjedtek el, hisz a mezőgazdasági munkák miatt nagyon fontos volt, hogy a naptár együtt haladjon a természet évével! Az ókori mezopotámiában Hammurapi király (született i. e. 1810, elhunyt i. e. 1750, uralkodási ideje i. e. kb. 1728-tól i. e. 1686-ig) szorgalmazta a luniszoláris naptárat és szökőhónap betoldásával kellett összhangba hozni a holdhónapot a napévvel. Fejlettebb luniszoláris naptárakban már meghatározott évekből álló ciklusokat találunk. Ilyen volt pl. a 19 éves Meton-féle ciklus. Ebben a ciklusban a 3., 6., 8., 11., 14., 17 és a 19. év 13 hónapos szökőév volt. A hibája 19 évenként kb. 6 óra volt, mert 235 holdhónap ennyivel rövidebb, mint 19 napév. A Meton-ciklus nevét a híres görög csillagász-matematikusról, Metonról (i. e. V. század) kapta.

A zsinagógai naptár – epochája i. e. 3761. október 7-e

A zsidó-naptár a Hold-Nap éven alapszik. Az izraeleita naptárban lényegében hatféle évhossz létezik, vannak normális évek (három) és szökőévek (szintén három féle). Erre a rendkívül furcsa megoldásra azért van szükség a zsinagógai naptárban, mert bizonyos ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek! Mivel az évek nem párhuzamosak a Gergely-naptár éveivel, az izraelita vallási ünnepek nem esnek mindig ugyanarra a naptári napra, a hivatalos Gergely-naptárban! Ettől akár 30 nappal is eltolódhat a következő évben…

A holdév 12 szinodikus hónapja (újholdtól-újholdig) csupán 354 napot tartalmaz, egy 19 esztendős ciklus során hétszer iktatnak be egy egész hónapot, hogy meg legyen az összhang az évszakok váltakozásával. A zsidó-naptárban a hónapok váltakozva 29, illetve 30 naposak. Az év hossza lehet 353, 354 vagy 355 nap. A szökőévé 383, 384 vagy 385 nap. A zsidóság a Bibliából kiszámolt világteremtéstől indítja a naptárat, epochája a Gergely-naptár szerint i. e. 3761. október 7. (Megjegyzendő, hogy a világegyetem korára ma kb. 13 milliárd évet mondanak a szakemberek.) Természetesen az újév első napja nem esik egybe a Gergely-naptár január első napjával.

Egy izraeleita naptár 1831-ből. Forrás: Tomasz Sienicki/Wikipedia; CC BY 2.5

A zsidó-naptár hónapjainak a neve babilóniai eredetűek

A hivatalos, a polgári év szerinti sorrendben így következnek: tisri, hesván, kiszlév, tévész, svát, ádár, niszán (a vallási év niszán hónappal kezdődik), ijjár, sziván, támmuz, áv, elul. (De szökőévben van ádár rison és ádár séni hónap is!)

A hónap neveA napok számaMikor van?Állatövi jele
Niszán30 naposkb. március-áprilisKos
Ijár29 naposkb. április-májusBika
Sziván30 naposkb. május-júniusIkrek
Tamuz29 naposkb. június-júliusRák
Áv (Ab)30 naposkb. július-augusztusOroszlán
Elul29 naposkb. augusztus-szeptemberSzűz
Tisri30 naposkb. szeptember-októberMérleg
Hesván (Marhesván)29/30 naposkb. október-novemberSkorpió
Kiszlév29/30 naposkb. november-decemberNyilas (Íj)
Tévét29 naposkb. december-januárBak
Svát30 naposkb. január-februárVízöntő (Vödör)
Ádár29 naposkb. február-márciusHalak
Szökőévben
Ádár (rison)30 napos  
Ádár séni29 napos  

Izraelita ünnepek a holdhónapok napjain a zsidó-naptárban:

Tisri 1: a polgári év első napja, azaz újév (Ros hasana). A vallási év azonban niszánnal kezdődik. A bibliai időkben minden hónap első napját megülték, ez volt az újhold napja és ezt Jahve tiszteletére tették.

Tisri 10: az Engesztelés napja, vagy nevezik hosszúnapnak is (Jom kippur). Lényegében egy bűnbánati nap, amelyen az előző évben elkövetett bűnökért a bibliai időkben Jahve istent áldozatokkal engesztelték.

Tisri 15: sátoros ünnep, mely eredetileg betakarítási ünnep volt, a jeruzsálemi gyümölcsszüretkor tartották, de ez háttérbe szorult. Inkább a 40 évi pusztai vándorlás (Mózes vezetésével, Egyiptomból a Kánaánba) alatti sátorban való lakásra emlékeznek ekkor (Szukkot). Ma 8 napos ünnep, Izraelben az első és az utolsó napja munkaszüneti nap (lényegében zarándokünnep).

Kiszlév 25: Hanuka (valószínűleg a legismertebb izraelita ünnep), más néven templomszentelési ünnep, melyet azért tartanak, mert i. e. 164-ben Makkabeus Judás felszentelte a IV. Antiokhosz Epiphanész (i. e. 175-163) szeleukida király által meggyalázott égőáldozati oltárt. Tehát ez a jeruzsálemi templom újraszentelésének 8 napon át tartó ünnepe (de csak az első és az utolsó munkaszüneti nap ma). Az egyik legszebb ünnep, ilyenkor az összesen kilenc gyertyás hanuka gyertyái minden vallásos zsidó házában égnek. (Az első hanukalángot kiszlév 24-én gyújtják meg.)

Hanukai gyertyatartó

Ádár 14: Purim ünnepe, melyen arra emlékeznek, hogy a perzsa birodalomban a zsidók kipusztítását (sorsvetéssel) egy napra már megállapították, de Eszter közbenjárására megmenekült a nép. Ezen az ünnepen inkább karneváli a hangulat, mint ünnepi…

Niszán 15: Peszách (Pészah), vagyis az egyiptomi fogságból való kivonulás emléknapja. Egyben a húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe. (Ma a 8 napból csak az első és az utolsó munkaszüneti nap Izraelben.)

Az ünnep 8 napján tilos kenyeret enni, helyette macót (macesz, vagy más nevén pászka) kerül a hithű zsidók asztalára. (Amennyiben a vallási év szerint kezdtük volna a hónapok, és ez által az ünnepek felsorolását, akkor a niszán 15-én megtartott Peszách került volna a zarándokünnepek listájára elsőként.)

A széder este szabályait a Haggada tartalmazza, a képen egy 14. századi Haggada látható

A „peszách” szó (magyarul kb. elkerülést jelent) utal arra, hogy az átok hatott az egyiptomiakra, de a zsidók házait elkerülte a halál és más veszedelem (lásd tíz csapás). Az ünnep előestéjén van az ünnepi lakoma a széder számos szertartása. Ezen az ún. széder estén olvassák fel a családfők az egyiptomi kivonulás történetét a Haggadaból.

(A Pészah pár érdekességéről honlapunk ezen fejezetében is olvashatnak az érdeklődők.)

Sziván 6-7: Sávuot ünnepe. A Peszachot, vagyis a húsvét szombatját követő ötvenedik nap, a görög „pentékoszté” szóból pünkösdnek nevezik. A sinai-hegyi törvényhozás emlékünnepe. Ekkor mutatták be a régi időkben a befejezett búzaaratás után az új gabonából készült két kovászos kenyeret (és gyümölcsöket is) Jahvénak. (A vallási év szerinti sorrendben ez az ünnep a második zarándokünnep (Sávuot), más néven a hetek ünnepe.) Az eredetileg aratási ünnep csak később telt meg más tartalommal is. A hit szerint ezen a napon nyilatkozta ki Isten a Tórát. Ma Izraelben 2 munkaszünetes nap a Sávuot ünnepe.

A zsidó kalendáriumban számos más neves nap is van, az előzőekben felsorolt zarándokünnepek, bűnbánati ünnepek és örömünnepeken túl.

A kalendáriumban számos gyásznap is szerepel, melyek közül a legismertebbet ismertetem csak.

Áv 9: Az első és a második jeruzsálemi Szentély lerombolásának gyásznapja, vagyis héberül Tis’á be-áv napja. Ezen a napon rombolta le (i. e. 587-ben) II. Nabu-kudurri-uszur (néhol Nabukadneccar) babiloni király az első jeruzsálemi Szentélyt, amit a híres zsidó király, Salamon építtetett. De ugyanerre a napra teszik a második Szentély lerombolásának napát is, ami Titus római császár nevéhez fűződik és i. u. 70-ben történt. (Az első Szentélyt i. e. 515-ben emelték újjá, majd Heródes király i. e. 20 és 10 között továbbfejlesztette.)

A zsinagógai naptár 359 körül már kialakult

Visszatérve a naptár csillagászati vonatkozásaira, érdemes megemlíteni, hogy a „luách”-t (a zsidó kalendáriumot) a csillagászatban jártas tudós papok készítették. Említést érdemel a II. szazadban élt Jehuda Hanashi (i. e. 135 – i.e. 217) rabbi (említik I. Juda hercegként is, vagy Juda ha-Nasi névátírással is) és II. Hillél rabbi (ő a III. században született és i. u. 365-ben halt meg). Feltételezhetően ők dolgozták ki a zsidó naptár alapjait, mely körülbelül i. u. 359 körül alakult ki.

A naptárat minden évben újra kellett szerkeszteni (és természetesen a mi általunk használt Gergely-naptárhoz ma is mindig újra kell szerkeszteni). A régi korokban a zsidó nép nem is igen ért el kiemelkedő sikereket a csillagászati tudományokban, bár bizonyosan voltak kiváló tudósaik.

Valószínű, hogy az égbolt hatékonyabb kémlelését egyesek azért nem szorgalmazták, mert a Biblia erre a tevékenységre tiltásnak is felfogható utalást tesz. Nézzük meg az erre vonatkozó idézetet Mózes V. könyvéből (4. 19):

„Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a Napot, a Holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál, és le ne borulj azok előtt, és ne tiszteljed azokat, a melyeket az Úr, a te Istened minden néppel közölt, az egész ég alatt.”

Más fordításban így olvashatjuk:

„Ha szemedet az égre emeled, és látod a Napot, a Holdat és a csillagokat, az ég egész seregét, ne tántorodj meg, ne borulj le azok előtt, és ne tiszteld azokat; mert azokat az ég alatt levő többi népnek hagyta meg Istened, az ÚR.”

A következő évek zsidó újéve:

2022. szeptember 26. = 5783. Tisri 1.

2023. szeptember 16. = 5784. Tisri 1.

2024. október 3. = 5785. Tsiri 1.