Úgy döntöttünk, hogy a Holdra lépünk! Úgy döntöttünk, hogy a Holdra lépünk, még ebben az évtizedben, és megteszünk más, [ehhez hasonló] lépéseket. Nem azért, mert könnyű, hanem mert nehéz… mert ez a cél képességeink és erőnk legjavát igényli, azért, mert ez olyan kihívás, amit készek vagyunk elfogadni, olyan, amit nem akarunk halogatni, és amit meg akarunk nyerni.”
John F. Kennedy amerikai elnök a Rice Egyetemen elmondott beszédéből, 1962. szeptember 12.
Az USA Űrkutatási Hivatalának (NASA) sorrendben harmadik, pénzügyi vonzatát tekintve kétség kívül eddigi legdrágább programja az Apollo program volt, melynek elsődleges célja az ember Hold közelbe, majd a Hold felszínére juttatása. Az Apollo-t megelőző korábbi két program: az egyemberes Mercury, – mellyel az USA is kilépett az űrbe; majd a kétfős Gemini, mely a Mercury tapasztalataira építve, a hosszabb távú küldetések űrhajóra és űrhajósra gyakorolt hatásának tanulmányozását, az űrséta és az űrrandevú, valamint dokkolási technika begyakorlását tűzte ki célul. E két program azért szültetett, hogy megteremtse az Apollo tudományos és műszaki hátterét.
Már 1961 áprilisában, az első ember, Jurij Gagarin kozmoszba lépése után pár héttel megszületett az elhatározás amerikai oldalon, hogy a Holdra lépés lehetne egy olyan kihívás, mellyel beérhetné, majd maga mögött hagyhatná az USA a Szovjetuniót. Verseny indult tehát az űrbeli elsőbbségért, és végső soron égi kísérőnkre tett első lépés megtételéért. Kennedy elnök a feladat mértékéhez mérten szűk határidőt adott annak megvalósítására. A Holdra szálláshoz szükség volt iparágak, nagyvállalatok, kutatóintézetek, üzemek és laborok együttműködésére, valamint széles körű társadalmi támogatottságra. Új anyagokat, technológiákat és tesztelési metódusokat kellett kifejleszteni, mely azt eredményezte, hogy a NASA tudományos szakembereinek és mérnökeinek együttes összlétszáma 1960 és 1966 között megkilencszereződött (1960: 10800 fő, 1966: 91700 fő).
A rakéta
A korábbiaktól hatalmasabb kihívás egy sokkal nagyobb hordozóeszközt igényelt, mint a Mercury program Redstone ill. Atlas rakétája, vagy a Gemini program Titan rakétája. Emiatt született meg a Saturn rakétacsalád, melyet Wernher von Braun és mérnökcsapata az amerikai hadsereg számára tervezett Jupiter/Juno középhatótávú ballisztikus rakétából fejlesztett tovább.
A rakétacsalád 3 tagból áll:
- Saturn I – Tesztverzió. 1961-65 között 10db sikeres kilövés, ebből 5db Apollo tesztmodellel.
- Saturn IB – Föld körüli küldetésekhez használt verzió.
- Küldetések: Apollo–5, Apollo–7, Skylab–2, Skylab–3, Skylab–4, Apollo–Szojuz közös repülés
- Saturn V – A Holdra induló küldetések rakétája.
- Küldetések: Apollo–4, Apollo–6, Apollo–8, Apollo–9, Apollo–10, Apollo–11, Apollo–12, Apollo–13, Apollo–14, Apollo–15, Apollo–16, Apollo–17
- Alverzió: Saturn INT–21 – Három helyett kétfokozatú, az USA első űrállomásához, Skylab programhoz használták
A Saturn V rakéták 110,6m magasak, 10m átmérőjűek, tömegük 2970 tonna. 3 fokozatból állnak:
-
S-IC: első fokozat, gyártója a Boeing, hajtóanyaga: kerozin (RP–1), oxidálóanyag: folyékony oxigén (LOX), tolóereje 38703 kN, 5db Rocketdyne F–1 hajtóműn keresztül leadva.
-
S-II: második fokozat, gyártója a North American Aviation, hajtóanyaga: folyékony hidrogén (LH2), oxidálóanyag: folyékony oxigén (LOX), tolóereje 5166 kN, 5db Rocketdyne J–2 hajtóműn keresztül leadva.
-
S-IVB: harmadik fokozat, gyártója a Douglas Aircraft Company, hajtóanyaga: folyékony hidrogén (LH2), oxidálóanyag: folyékony oxigén (LOX), tolóereje 1032 kN, 1db Rocketdyne J–2 hajtóműn keresztül leadva. Többször újraindítható fokozat
Az űrhajórendszer
Az űrhajórendszer két fő részből áll:
- Parancsnoki modul (Command Module, CM)
Az Apollo űrhajórendszer központja – alakját tekintve csonkakúp alakú – parancsnoki modul. A küldetések során a kilövéstől a landolásig ez a 3 űrhajós fő élettere. Funkcióját tekintve betölti az „anyahajó” szerepét is, mivel a missziók során hordoz egy második űrjárművet is, a holdkompot.
Felépítését tekintve két részből áll: egy belső nyomásálló, szendvicsszerkezetű vázból és egy külső burkolatból. Az orr részben helyezkedik egy dokkolómechanika, valamint egy dokkoló folyosó a Holdkompba való közlekedés biztosításáért, illetve a földi landoláshoz szükséges ejtőernyők és segédernyők és ezek piroaktív kioldómechanikája. A CM belsejében tárolják a személyzet ellátmányát, a felszerelést, itt vannak a vezérlőpanelek és kijelzők. A lakótér körül helyezkednek el a víztartályok és az RCS (reaktív vezérlőrendszer – a köznyelvben: „fúvókák”) üzemanyagtartályai. Az RCS rendszer 12 fúvókája külső burkolat különböző pontjaiba van építve. A csonkakúp alját, a modul legszélesebb részét a hőpajzs foglalja el, mely az atmoszférába való visszatérésnél játszik kulcsszerepet. A CM gyártója a North American Aviation.
- Szervizmodul (Service Module, SM)
A szervizmodul a parancsnoki modul alrendszere. Alakját tekintve henger alakú. Egyik végén a parancsnoki modulhoz csatlakozik, másik végén helyezkedik el a hajtóműve (ez a hajtómű gondoskodik a Hold körüli pályára állásért, annak elhagyásáért és a pályakorrekciókért). A modul feladata többes: meghajtó rendszer, elektromos ellátórendszer, létfenntartó rendszer, üzemanyag tároló, kommunikációs rendszer, a későbbi küldetésekben pedig itt helyezkednek el bizonyos tudományos berendezések, nagy felbontású kamerák is. A parancsnoki modulhoz egy ún. „köldökzsinór” jellegű kábelköteggel csatlakoznak a SM rendszerei. A szervizmodul Földre visszatérés előtt leválasztható. Feladatát a légkörben elégve fejezi be.
-
Holdkomp (Lunar Module vagy Lunar Excursion Module, LM vagy LEM)
A szokatlan formájú holdkomp feladata az űrhajósok, – a küldetésparancsnok és a holdkomp pilóta – Holdfelszínre juttatása, valamint az onnan való visszatérés a Hold körül keringő parancsnoki modulhoz. Két fő részből áll, egy leszálló és egy visszatérő egységből. Ez idáig ez az egyedüli ember alkotta eszköz, mely idegen égitesten landolt, személyzettel. A küldetésüket a missziótól függően vagy földi légkörben, vagy a Hold felszínébe csapódva fejezték be.
Az utolsó, J típusú küldetések során egy nagyobb méretű LM-t (Extended Lunar Module, ELM) használtak nagyobb hajtóművekkel és megnövelt kapacitású üzemanyag-, valamint oxigéntartályokkal, mivel ezekre a missziókra már egy 210kg tömegű holdjárót (LRV – Lunar Roving Vehicle) is vittek a holdkomp oldalához rögzítve. Gyártója a Grumman Aircraft.
A személyzet
A NASA Repülőszemélyzet Műveleti Igazgatója, Deke Slayton – aki maga is repült a Mercury programban –, volt felelős az űrhajósok (és tartalékuk) küldetésekbe sorolásáért. A asztronauták beosztásának volt egy rotációja, általánosságban elmondható, hogy egy küldetés tartalékszemélyzete két küldetéssel később ténylegesen is repült.
32 űrhajóst választottak ki az Apollo programba, ezek közül 24 hagyta el a Föld körüli pályát és repült a Hold körül, közülük 12 sétált is a Holdon. A 32-ből 3-an sajnos elhunytak az Apollo–1 parancsnoki moduljában keletkezett tűzben. Minden küldetés parancsnoka a Mercury vagy a Gemini program veteránja volt.
Az Apollo űrhajók 3 személyesek:
- Küldetésparancsnok (Commander – CMR):
Felelős a küldetés sikeres lebonyolításáért, az űrhajórendszer és a személyzet biztonságáért, ő a pilóta a felszállás, a Föld körüli, majd a Hold körüli pályaelhagyáskor, valamint ő irányítja a holdkompot a leszállás és a felszállás során.
- Parancsnoki modul pilóta (Command Module Pilot – CMP):
A parancsnoki modul pilótája az a személy, aki mindenre kiterjedő ismerettel rendelkezik a CSM modult illetően. Repülőmérnökként működik közre a felszállás során, parancsnokként, amíg a küldetésparancsnok nincs a fedélzeten. Felelős a navigációért, és ezzel együtt az út közbeni pályakorrekciós műveletekért. A Hold körüli orbitális pályán maradva felvételeket készít a Hold felszínéről, míg másik két társa a holdkompot használva leszáll az égitest felszínére. Továbbítja a repülésirányítás utasításait a holdkomp felé, ha a közvetlen kapcsolat gyenge. A CMP feladata a keringés során a felszín fotózása is. E téren a korai Hold misszióknál egy Hasselblad fényképezőgéppel dolgozott, majd az Apollo–15 küldetéstől kezdve (J típusú küldetések) ő az, aki a működteti a szervizmodul oldalán elhelyezett tudományos berendezésegyüttes (SIM) nagy felbontású kameráit. Az exponált fotók begyűjtéséért űrsétát kellett tennie.
- Holdkomp pilóta (Lunar Module Pilot – LMP):
A holdkomp pilótája – szerepét tekintve repülőmérnök, – volt felelős a parancsoki modul és a holdkomp szétválasztásától kezdve a holdkomp rendszereiért az újradokkolásig. A landolás során ellátja a parancsnokot információval. Kezeli a navigációs computert és más rendszereket, miután landolás során átváltottak kézi vezérlésre. A nem Holdra irányuló, vagy holdkompot nem szállító űrhajók esetén is a 3. pilótaülés hivatalosan a holdkomp pilóta megnevezést viseli.
(Lejjebb a küldetések személyzetének felsorolásánál zárójelben az űrhajósok korábbi küldetései szerepelnek. A tartalékszemélyzetként, valamint a földi irányításban való részvételt nem tüntettük fel.)
Küldetéstípusok
A NASA szakemberei a program gerinceként A-J betűkkel jelölt küldetésvariánsokat dolgoztak ki, melyek végső soron elvezetnek a holdraszállásig, közben pedig górcső alá veszik a küldetés összes technikai komponensét és tesztelik azokat. Minden egyes küldetéstípus az előzőre épült, bár menet közben volt, hogy átvariálták a sorrendet, vagy egyiket a másikba olvasztották.
- A – A Saturn V rakéta és a parancsnoki/szervizmodul (CSM) személyzet nélküli tesztje
- Küldetések: Apollo–4, Apollo–6
- B – A holdkomp (LM) személyzet nélküli tesztje
- Küldetés: Apollo–5
- C – A parancsnoki/szervizmodul (CSM) emberes berepülése Föld körüli pályán
- Küldetés: Apollo–7
- D – A parancsnoki/szervizmodul (CSM) a holdkomppal (LM) együtt történő emberes berepülése
- Küldetés: Apollo–9 (eredetileg Apollo–8)
- E – Szimulált Holdra szállási műveletek Föld körüli elliptikus pályán, és a visszatéréshez használt hőpajzs tesztje. Kihagyott küldetéstípus.
- F – Küldetés Hold körüli pályán, leszállás nélkül.
- Küldetés: Apollo–10
- G – Holdra szállás
- Küldetés: Apollo–11
- H – Hosszú időtartamú Holdon tartózkodás, két holdsétával, tudományos mérésekkel.
- Küldetések: Apollo–12, Apollo–13 (tervezett), Apollo–14
- I – A szervizmodul oldalán elhelyezett műszerekkel (SIM) történő tudományos megfigyelés és mérés hosszú időtartamú Hold körül keringés során. A J típusú küldetésekbe olvasztva.
- J – Hosszú időtartamú (3 nap) Holdon tartózkodás, három holdsétával, tudományos megfigyelésekkel és a holdjáró (LRV) használatával.
- Küldetések: Apollo–15, Apollo–16, Apollo–17
Apollo–1 (AS–204)
(tervezett) C típusú küldetés
Az első, személyzettel ellátott Apollo űrhajó az Apollo–1 (AS–204) lett volna, ám egy 1967. február 21.-én bekövetkezett végzetes baleset során a három kijelölt űrhajós életét veszítette gyakorlatozás során: a parancsnoki kabin légterét alkotó tiszta oxigén egy rövidzárlat hatására lángoló katlanná változtatta a szűk helységet, a személyzet a keletkezett szén-monoxid belélegzése miatt hunyt el.
A baleset másfél évre befékezte az űrprogramot. A kabint áttervezték és biztonságosabbá tették.
Személyzet:
- Küldetésparancsnok (CMR): Virgil I. Grissom (Mercury–Redstone 4, Gemini–3)
- Parancsnoki modul pilóta (CMP): Edward H. White (Gemini–4)
- Holdkomp pilóta (LMP): Roger B. Chaffee
Apollo–7
C típusú küldetés
Hívójele: „Apollo–7”
Hordozóeszköz: Saturn 1B (SA-205)
Hasznos teher: Apollo–7 parancsnoki modul (CM-101) – COSPAR: 1968-089A
Apollo–7 szervízmodul (SM-101)
A küldetés hossza: 10 nap, 20 óra, 9 perc, 3 másodperc
Start: 1968. október 11. 15:02
Földet érés: 1968. október 22. 11:11
Pályaelemek (keringési fázis):
Apoapszis: 282,13 km (152,34 nm)
Periapszis: 227,85 km (123,03 nm)
Inklináció: 31,608°
Keringési idő: 89,55 perc
Excentricitás: 0,0045
Keringések száma: 163
Személyzet:
- Küldetésparancsnok (CMR): Walter M. Schirra Jr. (Mercury–Atlas 8, Gemini–6A)
- Parancsnoki modul pilóta (CMP): Donn F. Eisele
Holdkomp pilóta (LMP): R. Walter Cunningham
Apollo–8
Eredetileg D típusú küldetés, de a holdkomp gyártásának csúszása miatt csak az Apollo 9 tudta tesztelni a teljes űrhajórendszert. Az Apollo 8 egy kibővített E típusú küldetést hajtott végre, mellyel elsőízben kerülte meg ember a Holdat.
Hívójele: „Apollo–8”
Hordozóeszköz: Saturn V (SA-503)
Hasznos teher: Apollo–8 parancsnoki modul (CM-103) – COSPAR: 1968-118A
Apollo–8 szervizmodul (SM-103)
A holdkomp tömegazonos modellje (LTA-B – Lunar Module Test Article B)
A küldetés hossza: 6 nap, 3 óra, 0 perc, 42 másodperc
Start: 1968. december 21. 12:51 – Cape Canaveral LC-39A
Földet érés: 1968. december 27. 15:51 – Csendes-óceán
Pályaelemek (keringési fázis):
Föld:
Apoapszis: 185,18 km (99,99 nm)
Periapszis: 184,4 km (99,5 nm)
Inklináció: 32,509°
Keringési idő: 88,19 perc
Excentricitás: 0,00006
Keringések száma: 1,5
Hold:
Aposzelénium: 312,06 km (168,5 nm)
Periszelénium: 111,12 km (60 nm)
Inklináció (retrográd): 168°
Személyzet:
- Küldetésparancsnok (CMR): Frank Borman (Gemini–7)
- Parancsnoki modul pilóta (CMP): James A. Lovell Jr. (Gemini–7, Gemini–12)
Holdkomp pilóta (LMP): William A. Anders
Apollo–9
D típusú küldetés
Hívójele: CSM: „Gumdrop”
LM: „Spider”
Hordozóeszköz: Saturn V (SA-504)
Hasznos teher: Apollo–9 parancsnoki modul (CM-104) – COSPAR: 1969-018A
Apollo–9 szervizmodul (SM-104)
Apollo–9 holdkomp (LM-3) – COSPAR: 1969-018C
A küldetés hossza: 10 nap, 1 óra, 0 perc, 54 másodperc
Start: 1969. március 3. 16:00 – Cape Canaveral LC-39A
Űrséta (EVA): 1 db, 77 perc
Földet érés: 1969. március 13. 17:00 – Atlanti-óceán
Pályaelemek (keringési fázis):
Föld:
Apoapszis: 186,57 km (100,74 nm)
Periapszis: 184,61 km (99,68 nm)
Inklináció: 32,552°
Keringési idő: 88,2 perc
Excentricitás: 0,000149
Keringések száma: 151
Személyzet:
- Küldetésparancsnok (CMR): James A. McDivitt (Gemini–4)
- Parancsnoki modul pilóta (CMP): David R. Scott (Gemini–8)
- Holdkomp pilóta (LMP): Russell L. Schweickart
Apollo–10
F típusú küldetés
Hívójele: CSM: „Charlie Brown”
LM: „Snoopy”
Hordozóeszköz: Saturn V (SA-505)
Hasznos teher: Apollo–10 parancsnoki modul (CM-106) – COSPAR: 1969-043A
Apollo–10 szervizmodul (SM-106)
Apollo–10 holdkomp (LM-4) – COSPAR: 1969-043C
A küldetés hossza: 8 nap, 0 óra, 3 perc, 23 másodperc
Start: 1969. május 18. 16:49 – Cape Canaveral LC-39B
Földet érés: 1969. május 26. 16:52 – Csendes-óceán
Pályaelemek (keringési fázis):
Föld:
Apoapszis: 185,79 km (100,32 nm)
Periapszis: 184,66 km (99,71 nm)
Inklináció: 32,546°
Keringési idő: 88,2 perc
Excentricitás: 0,000086
Keringések száma: 1,5
Hold:
Periszelénium: 314,84 km (170 nm)
Aposzelénium: 111,49 km (60,2 nm)
Inklináció (retrográd): 174,4°
Személyzet:
- Küldetésparancsnok (CMR): Thomas P. Stafford (Gemini–6A, Gemini–9)
- Parancsnoki modul pilóta (CMP): John W. Young (Gemini–3, Gemini–10)
- Holdkomp pilóta (LMP): Eugene A. Cernan (Gemini–9A)
Fotók:
Apollo–11
G típusú küldetés
Hívójele: CSM: „Columbia”
LM: „Eagle”
Hordozóeszköz: Saturn V (SA-506)
Hasznos teher: Apollo–11 parancsnoki modul (CM-107) – COSPAR: 1969-059A
Apollo–11 szervizmodul (SM-107)
Apollo–11 holdkomp (LM-5) – COSPAR: 1969-059C
A küldetés hossza: 8 nap, 3 óra, 18 perc, 35 másodperc
Start: 1969. július 16. 13:32 – Cape Canaveral LC-39A
Holdra szállás: 1969. július 20. – Nyugalom Tengere (Mare Tranquillitatis)
Holdon töltött idő: 21 óra, 36 perc
Holdi űrséta (LEVA): 1 db, 2 óra, 31 perc, 40 másodperc
Földet érés: 1969. július 24. 16:50 – Csendes-óceán
Pályaelemek (keringési fázis):
Föld:
Apoapszis: 185,94 km (100,4 nm)
Periapszis: 183,16 km (98,9 nm)
Inklináció: 32,521°
Keringési idő: 88,18 perc
Excentricitás: 0,000021
Keringések száma: 1,5
Hold:
Aposzelénium: 314,28 km (169,7 nmi)
Periszelénium: 111,12 km (60 nmi)
Inklináció (retrográd): 178,7°
Személyzet:
- Küldetésparancsnok (CMR): Neil Armstrong (Gemini–8)
- Parancsnoki modul pilóta (CMP): Michael Collins (Gemini–10)
- Holdkomp pilóta (LMP): Edwin E. Aldrin Jr. (Gemini–12)
Fotók:
Apollo–12
H típusú küldetés
Hívójele: CSM: „Yankee Clipper”
LM: „Intrepid”
Hordozóeszköz: Saturn V (SA-507)
Hasznos teher: Apollo–12 parancsnoki modul (CM-108) – COSPAR: 1969-099A
Apollo–12 szervizmodul (SM-108)
Apollo–12 holdkomp (LM-6) – COSPAR: 1969-099C
A küldetés hossza: 10 nap, 4 óra, 36 perc, 24 másodperc
Start: 1969. november 14. 16:22 – Cape Canaveral LC-39A
Holdra szállás: 1969. november 19. – Viharok óceánja (Oceanus Procellarum)
Holdon töltött idő: 1 nap, 7 óra, 31 perc
Holdi űrséta (LEVA): 2 db, 7 óra, 45 perc, 18 másodperc
Földet érés: 1969. november 24. 20:58 – Csendes-óceán
Pályaelemek (keringési fázis):
Föld:
Apoapszis: 185,39 km (100,1 nm)
Periapszis: 181,13 km (97,8 nm)
Inklináció: 32,54°
Keringési idő: 88,16 perc
Excentricitás: 0,000032
Keringések száma: 1,5
Hold:
Aposzelénium: 315,21 km (170,2 nm)
Periszelénium: 114,19 km (61,66 nm)
Inklináció (retrográd): 165,6°
Személyzet:
- Küldetésparancsnok (CMR): Charles Conrad Jr. (Gemini–5, Gemini–11)
- Parancsnoki modul pilóta (CMP): Richard F. Gordon Jr. (Gemini–11)
- Holdkomp pilóta (LMP): Alan L. Bean
Fotók:
Apollo–13
(tervezett) H típusú küldetés
Hívójele: CSM: „Odyssey”
LM: „Aquarius”
Hordozóeszköz: Saturn V (SA-508)
Hasznos teher: Apollo–13 parancsnoki modul (CM-109) – COSPAR: 1970-029A
Apollo–13 szervizmodul (SM-109)
Apollo–13 holdkomp (LM-7) – COSPAR: 1970-029C
A küldetés hossza: 5 nap, 22 óra, 54 perc, 41 másodperc
Start: 1970. április 11. 19:13 – Cape Canaveral LC-39A
Földet érés: 1970. április 17. 18:07 – Csendes-óceán
Pályaelemek (keringési fázis):
Föld:
Apoapszis: 185,76 km (100,3 nm)
Periapszis: 183,9 km (99,3 nm)
Inklináció: 32,547°
Keringési idő: 88,19 perc
Excentricitás: 0,0001
Keringések száma: 1,5
Hold:
Nem állt Hold körüli pályára.
Személyzet:
- Küldetésparancsnok (CMR): James A. Lovell Jr. (Gemini–7, Gemini–12, Apollo–8)
- Parancsnoki modul pilóta (CMP): John L. Swigert Jr.
- Holdkomp pilóta (LMP): Fred W. Haise Jr.
Fotók:
Apollo–14
H típusú küldetés
Hívójele: CSM: „Kitty Hawk”
LM: „Antares”
Hordozóeszköz: Saturn V (SA-509)
Hasznos teher: Apollo–14 parancsnoki modul (CM-110) – COSPAR: 1971-008A
Apollo–14 szervizmodul (SM-110)
Apollo–14 holdkomp (LM-8) – COSPAR: 1971-008C
A küldetés hossza: 9 nap, 0 óra, 1 perc, 58 másodperc
Start: 1971. január 31. 21:03 – Cape Canaveral LC-39A
Holdra szállás: 1971. február 5. 9:18 – Fra Mauro fennsík
Holdon töltött idő: 1 nap, 9 óra, 30 perc
Holdi űrséta (LEVA): 2 db, 9 óra, 22 perc, 31 másodperc
Földet érés: 1971. február 9. 21:05 – Csendes-óceán
Pályaelemek (keringési fázis):
Föld:
Apoapszis: 185,39 km (100,1 nm)
Periapszis: 183,16 km (98,9 nm)
Inklináció: 31,12°
Keringési idő: 88,18 perc
Excentricitás: 0,0002
Keringések száma: 1,5
Hold:
Aposzelénium: 312,98 km (169 nm)
Periszelénium: 107,6 km (58,1 nm)
Inklináció (retrográd): 166°
Személyzet:
- Küldetésparancsnok (CMR): Alan B. Shepard, Jr. (Mercury–Redstone 3)
- Parancsnoki modul pilóta (CMP): Stuart A. Roosa
- Holdkomp pilóta (LMP): Edgar D. Mitchell
Fotók:
Apollo–15
J típusú küldetés
Hívójele: CSM: „Endeavour”
LM: „Falcon”
Hordozóeszköz: Saturn V (SA-510)
Hasznos teher: Apollo–15 parancsnoki modul (CM-112) – COSPAR: 1971-063A
Apollo–15 szervizmodul (SM-112)
Apollo–15 holdkomp (LM-10) – COSPAR: 1971-063C
Holdjáró (LRV-1)
A küldetés hossza: 12 nap, 7 őra, 11 perc, 53 másodperc
Start: 1971. július 26. 13:34 – Cape Canaveral LC-39A
Űrséta (EVA): 1 db, 39 perc, 7 másodperc
Holdra szállás: 1971. július 30. 22:16 – Hadley-hegység (Mons Hadley)
Holdon töltött idő: 2 nap, 18 óra, 55 perc
Holdi űrséta (LEVA): 4 db, 19 óra, 7 perc, 53 másodperc
Földet érés: 1971. augusztus 7. 20:45 – Csendes-óceán
Pályaelemek (keringési fázis):
Föld:
Apoapszis: 169,46 km (91,5 nm)
Periapszis: 165,94 km (89,6 nm)
Inklináció: 29,679°
Keringési idő: 87,84 perc
Excentricitás: 0,0003
Keringések száma: 1,5
Hold:
Aposzelénium: 315,02 km (170,1 nm)
Periszelénium: 106,86 km (57,7 nm)
Inklináció (retrográd): 151,28°
Személyzet:
- Küldetésparancsnok (CMR): David R. Scott (Gemini–8, Apollo–9)
- Parancsnoki modul pilóta (CMP): Alfred M. Worden
- Holdkomp pilóta (LMP): James B. Irwin
Fotók:
Apollo–16
J típusú küldetés
Hívójele: CSM: „Casper”
LM: „Orion”
Hordozóeszköz: Saturn V (SA-511)
Hasznos teher: Apollo–16 parancsnoki modul (CM-113) – COSPAR: 1972-031A
Apollo–16 szervizmodul (SM-113)
Apollo–16 holdkomp (LM-11) – COSPAR: 1972-031C
Holdjáró (LRV-2)
A küldetés hossza: 11 nap, 1 óra. 51 perc, 5 másodperc
Start: 1972. április 16. 17:54 – Cape Canaveral LC-39A
Űrséta (EVA): 1 db, 1 óra, 23 perc. 42 másodperc
Holdra szállás: 1972. április 21. 2:23 – Descartes fennsík
Holdon töltött idő: 2 nap, 23 óra, 2 perc
Holdi űrséta (LEVA): 3 db, 20 óra, 14 perc, 14 másodperc
Földet érés: 1972. április 27. 19:45 – Csendes-óceán
Pályaelemek (keringési fázis):
Föld:
Apoapszis: 169,09 km (91,3 nm)
Periapszis: 1166,68 km (90 nm)
Inklináció: 32,542°
Keringési idő: 87,85 perc
Excentricitás: 0,0002
Keringések száma: 1,5
Hold:
Aposzelénium: 315,39 km (170,3 nm)
Periszelénium: 107,6 km (58,1 nm)
Inklináció (retrográd): 169,3°
Személyzet:
- Küldetésparancsnok (CMR): John W. Young (Gemini–3, Gemini–10, Apollo–10)
- Parancsnoki modul pilóta (CMP): Thomas K. Mattingly II
- Holdkomp pilóta (LMP): Charles M. Duke, Jr.
Fotók:
Apollo–17
J típusú küldetés
Hívójele: CSM: „America”
LM: „Challenger”
Hordozóeszköz: Saturn V (SA-512)
Hasznos teher: Apollo–16 parancsnoki modul (CM-114) – COSPAR: 1972-096A
Apollo–16 szervizmodul (SM-114)
Apollo–16 holdkomp (LM-12) – COSPAR: 1972-096C
Holdjáró (LRV-3)
A küldetés hossza: 12 nap, 13 óra, 51 perc, 59 másodperc
Start: 1972. december 7. 05:33 – Cape Canaveral LC-39A
Űrséta (EVA): 1 db, 1 óra, 5 perc, 44 másodperc
Holdra szállás: 1972. december 11. 19:54 – Taurus–Littrow völgy (Vallis Taurus–Littrow)
Holdon töltött idő: 3 nap, 3 óra
Holdi űrséta (LEVA): 3 db, 22 óra, 3 perc, 57 másodperc
Földet érés: 1972. december 19. 19:24 – Csendes-óceán
Pályaelemek (keringési fázis):
Föld:
Apoapszis: 167,24 km (90,3 nm)
Periapszis: 166,68 km (90 nm)
Inklináció: 28,526°
Keringési idő: 87,83 perc
Excentricitás: 0,0000
Keringések száma: 2
Hold:
Aposzelénium: 314,84 km (170 nm)
Periszelénium: 97,41 km (52,6 nm)
Inklináció (retrográd): 159,9°
Személyzet:
- Küldetésparancsnok (CMR): Eugene A. Cernan (Gemini–9A, Apollo–10)
- Parancsnoki modul pilóta (CMP): Ronald E. Evans
- Holdkomp pilóta (LMP): Harrison H. Schmitt
Fotók:
Törölt küldetések
Az Apollo program záróküldetése eredetileg az Apollo–20 repülése lett volna, de költségvetési okokból, a közvélemény érdektelensége, az Apollo–1, valamint az Apollo–13 balesete miatt, a legyártott hardverek ellenére három küldetést: az Apollo–18-at, az Apollo–19-et és az Apollo–20-at törölték.
-
A személyzet rotációja alapján az Apollo–18 kijelölt személyzete: Richard Gordon Jr. (CMR, korábbi küldetései: Gemini–11, Apollo–12), Vance D. Brand (CMP) és Harrison H. Schmitt (LMP) lett volna, az űrprogram rövidebbé válása után Schmittet áttették az Apollo–17 küldetésbe.
-
Az Apollo–19 misszió során Fred W. Haise Jr. (CMR, korábbi küldetése: Apollo–13), William Reid Pogue (CMP) és Gerard Paul Carr (LMP) repült volna. Haise később repült az űrsiklóval, Pogue és Carr pedig a Skylab programban vett részt.
-
Az eredetileg utolsónak tervezett Apollo küldetés személyzetére vonatkozóan csak feltételezések léteznek: az Apollo–20 valószínűleg Stuart A. Roosa (CMR), Paul J. Weitz (CMP) és Jack R. Lousma (LMP) irányítása alatt repülhetett volna.
A megmaradt hardverek sorsa:
-
Az Apollo–18 küldetéshez gyártott Saturn V rakétát a Skylab–1 űrállomás pályára állítására használták, a 3. fokozata kivételével.
-
A Johnson Űrközpontban kiállított Saturn V rakéta az Apollo–19 1. fokozatából, az Apollo–20 2. fokozatából és az Apollo–18 3. fokozatából áll, valamint egy soha be nem fejezett parancsnoki/szervizmodulból.
-
A Kennedy Űrközpontban kiállított Saturn V rakéta 1. fokozata egy statikus tesztekhez használt (az eredetivel tömegazonos) tesztpéldány (S-IC-T), a 2. és 3. fokozata az Apollo–19 küldetéshez gyártott Saturn rakétáé, parancsnoki/szervizmodulja szintén (az eredetivel tömegazonos) tesztpéldány (ún. boilerplate).
-
Az Apollo–20 1. fokozata a John C. Stennis Űrközpontban van kiállítva. 3. fokozata át lett alakítva a Skylab tartalék fokozatává, ma a Smithsonian Intézetben tekinthető meg.
-
Az utolsó komplett Saturn IB a Kennedy Űrközpontban tekinthető meg, eredetileg a Skylab mentőküldetéshez használták volna.
-
Az Apollo–18 küldetéshez gyártott, félkész holdkomp a Long Island-i (New York) „Cradle of Aviation” Múzeumban van kiállítva.
Szerző: Szekretár Zsolt
Fotók: NASA
