A Bocskai-csata égboltja

Szerző: Szoboszlai Endre

A Bocskai István fejedelem vezette felkelés és szabadságharc első győztes csatájának csillagászati érdekessége

A történelem-tanulmányainkból tudhatjuk, hogy 1604. október 14-ről, 15-re virradó éjszakán vezette a szilaj és harcias hajdúk seregét Bocskai István (1557-1606) fejedelem győzelemre, Álmosd határában. A csata pontosan a ma Romániához tartozó Bihardiószeg határában húzódó Nyúzóvölgyben zajlott le. Ezzel a csatával indult el a Bocskai vezette felkelés, mely nem csak győzedelmesen lezárt magyar szabadságharc volt, hanem a reformáció, és a vallásszabadság melletti kiállás is! Bocskai fejedelem történelmi nagyságát a győzedelmes szabadságharc és az azt lezáró Bécsi béke, majd a zsitvatoroki békekötés (1606) ma is hirdeti!

Az első győztes csata egy kevésbé ismert érdekességét szeretném most megosztani az Olvasókkal.

Ennek lényege, hogy jómagam – mint olyan huszárhagyomány-őrző, aki egyben csillagász-ismeretterjesztő, újságíró is – nem hagyott békén egy gondolat: az éjszaki harc gondolata…

Ugyanis a történészek, és a hadtörténészek szerint is, a Bocskai István fejedelem vezette felkelés első győztes csatáját 1604. október 14-ről 15-re virradó éjszaka vívták a vitéz hajdúk, Álmosd és Bihardiószeg határában. Az akkori égbolt látványosságának a feltárása ezért jutott eszembe!

Szoboszlai Endre megemlékező beszédet tart a Bocskai-csatáról az ütközet helyszínén állított szobornál, a korabeli csillagos égboltról. Fotó: Hajdú-Bihari Napló, HAON. Fotó: Kovács Péter, 2020.10.15.

Kíváncsi voltam, hogy nem a Hold fénye segíthette-e az éjszakai csatát? – hisz’ akkor még nem volt modern éjjellátó haditechnikai készülék vagy „közvilágítás”, ezért nem feltétlen volt akkoriban jellemző és éjszaki csatározás! Így bizony előre sejtettem: valószínűleg olyan holdfázis volt akkor, mely fázis esetén éjszaka viszonylag jó látási körülmények vannak.

Ez a sejtésem igazolódott is! Mindössze hat nappal volt holdtölte után a Hold fázisa [mely 62,6%-os volt – a szerk.]. Ilyenkor viszonylag jók a látási körülmények, még éjszaka is!

A Hold fázisa a Bocskai-csata éjszakáján. Forrás: Stellarium

Erre voltam tehát kíváncsi, mint huszár, és egyben csillagász-ismeretterjesztő is, már több évvel ez előtt és így ennek utána is néztem. És lám, a Hold fénye valóban segíthetett – ha nem volt felhős ég. No persze, az ellenség is jobban látott, de ekkor Bocskainak kedvezett a hadiszerencse… Egy bizonyos, ha felhőmentes égbolt volt a nevezetes éjszakán, akkor a Hold fénye segíthette a Bocskai seregét. (Holdtölte után körülbelül 6 nappal lehetett a Hold, vagyis utolsó negyed felé haladt már, de még jócskán „kövérkés” volt, 63%-os. A fényessége –11 magnitúdó, delelése 5 óra körül volt, kb. 18 fok deklinációval!) Ilyenkor tehát éjjel viszonylag magasan jár az égen a Hold. A szóban forgó napon kb. 21 órakor kelt fel a Hold. Egyébként majd 1604. október 24-én lett újhold fázisú égi kísérőnk.)

Hármas bolygóegyüttállás

Az égbolt nyugati irányában, közel a horizonthoz, szép bolygó-együttállás is látható volt ekkortájt, három égitest látszott egymáshoz közel, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. A Mars ugye eleve a római hadisten bolygója. Ezen bolygók szép látványt nyújthattak. Lenyugvásuk 19 óra felé történt meg.

Igazi szenzáció is volt: az SN 1604-es szupernóva

Mind a történelmi csodát, mind az égi csodát tovább növelte egy ekkor látható égi tünemény is! Ekkortájt ragyogott az égen egy szupernóva is, amit pár nappal később a híres Johannes Kepler (1571-1630) német tudós is észlelni kezdett. Azt tudjuk, hogy a híres német csillagász és matematikus október 17-én már látta a szupernóvát – előbb nem, mert felhős ég volt, ahol akkor ő éppen dolgozott.

Az 1604 október közepén látható égboltrészlet, a bolygóegyüttállással és az 1604-es szupernóvával. Forrás: Stellarium

Ez a szupernóva volt az utolsó galaktikus szupernóva, amit felfedeztek. Tehát ez után a mi Tejútrendszerünkben már nem látott az emberiség ilyen csillagfellángolást! Fényessége körülbelül -2,5 magnitúdó lehetett, ami rendkívüli látványt nyújthatott, mert egy fényesebb bolygóhoz hasonlatos lehetett a ragyogása. A szupernóva az Ophiuchus (Kígyótartó) csillagképben látszott. A Kígyótartó csillagkép ekkor szépen látszott az égbolton, a jól ismert Skorpió csillagkép felett! Kepler a benyomásait a De Stella nova in pede Serpentarii – „A Kígyótartó lábában megjelent új csillagról” – című könyvében jelentette meg…

A Kepler által megfigyelt szupernóva (SN 1604) mai maradványa a híres Hubble űrtávcső és a Chandra nevű röntgen-csillagászati műhold képeiből összedolgozva. Forrás: NASA/ESA/JHU/R.Sankrit & W.Blair

Ekkor a Vénusz, vagyis az Esthajnalcsillag, a hajnali égbolton tündökölt! Hajnali 4 órakor kelt fel, két órával korábban mint a Nap. Így köszöntve a reggelre győztes sereget, akik akkor vonultak be Álmosdra, majd ez után Debrecenbe és Nagyváradra is, november 11-én pedig Kassára. Így és ilyen égbolttal indult a Bocskai István erdélyi fejedelem vezette dicsőséges felkelés…