Bolygó a bolygónkon – 1. rész

Csontjainkig ható dermesztő káprázat

Szerző: Kocsis Erzsó

Most, hogy ismét felpezsdült az űrkutatás nemzetközi világa, és mi is részesei lehetünk nap mint nap a szenzációs híreknek, felébredhet bennünk is a vágy, hogy menni, el, messzire…! Izgulunk egy, két, ugyan már, három marsszondáért is, bámuljuk az első helikopter próbálkozásait a vörös bolygón és ez az elmeneteli vágy, hogy stílszerű legyek, kozmikussá növekszik.

Olyan csodára vágyunk, ami elkápráztat minket, ha beköszönt a hosszú, hideg tél. De mégis oly könnyen tovaröppen szépsége, ha megérkezik a forró nyár. Sziklaszilárd kékes-szürkés pár hetes álmot álmodnánk végre.

Az, hogy szeges bakancsunkban jégbarlangban csámboroghatunk, az igen messze vezet vissza. Az északi félgömbön a pleisztocén korban a kontinensek 30%-a volt eljegesedve. Napjainkban a Föld szárazföldi felszínének alig 10%-át, azaz körülbelül 14,9 millió km2-t borít állandóan jégtakaró. Bolygónkon a szilárd halmazállapotú víznek, azaz a jégnek csak hexagonális kristályszerkezetű változata található. De alacsony hőmérsékleten és nagy nyomáson számos módosulata és változata jelenhet meg. Emiatt lesz egyedi, sokféle fizikai megjelenésű: például jégtakaró, gleccser, selfjég vagy talajjég formában jelenik meg. A felszínalakzatokon belül a jég és az ebből keletkezett olvadékvizek felszínformáló tevékenységével külön tudományág is foglalkozik: a glaciális geomorfológia.

Az 1960-as években a Föld jeges felszíneit hatszámjegyű kódokkal látták el, ezzel jellemezve, hogy az adott terület milyen típusba tartozik. A kategorizálás főként a térképészetileg is jelentkező, elsősorban méretbeli és mozgás szempontú elkülönítés alapján végeztek.

Fotó: Pixabay

A mozgó jégárakat az alak, a jégfront, a hossz-szelvény jellege, a táplálás módja és a gleccsernyelv dinamikája alapján is osztályozzák. A gleccser megfelelő domborzati és éghajlati viszonyok közt hóból képződött, sajátos szerkezetű, plasztikus jégtömeg, ami a nehézségi erő hatására a lejtőkön lefele mozog. Felszínalakító tevékenységüket az azt befoglaló völgy két fala közé szorítva, kötött pályán fejtik ki, ez az irányított glaciális erózió. Olyan összefüggő, állandó jégtömeg, melynek tömege telente nagyobb mértékben gyarapszik, mint amennyit nyáron csökken és saját súlya alatt folyamatosan mozgásban van. Ha ez megszűnik, akkor “holt jégről” beszélünk.

Ahhoz, hogy körbe-vehessenek jégbezárt buborékok, egy ilyen gleccsert érdemes felkeresnünk. Novembertől márciusig a jégár-gyomorban megtalálhatjuk, amire vágyunk. Izlandon ugyanis nem a klasszikus jégbarlangok találhatóak. A lassan tovacsusszanó jégfolyamok mélyén vannak ezek a hol kék hol fekete színű fagyott csodák. Ezek a felszínen végig-folyó olvadék vizek által vájódtak ki. Színüket onnan kapják, hogy ez a folyadék mennyi szennyező anyagot tartalmaz: hordalékot, szikladarabot, algát. A gleccsermalomnak nevezett kürtőkben igen erőteljes koptató tevékenység megy végbe. Gigantikus barázdák, árkok jönnek létre a vastag jégpáncél alatt, amikből ezek a kacskaringós kristálycsodák lesznek. Telente állandóan formálódnak, alakulnak, hiszen a nap melege folyamatosan megolvasztja, majd a hideg újra megdermeszti azt. Annyira, hogy két egymást követő évben ugyanolyan képződmény sohasem fog kialakulni.

Fotó: Pixabay

Svínafellsjökull az Öraefajökull vulkán közelében található. A Disznóhegy lusta lejtőit évszázadok óta koptató természetes képződmény, az UNESCO világörökség része. A mintegy 2000 méter magasságból nekilóduló áradat a Skaftafell Természetvédelmi Terület része. Az északi-komorságú szépségeket kedvelők körében igen népszerű kirándulóhely. Úgy is, ha számos éles gerincekkel tarkított felszínét nem, vagy csak igen nehezen mászhatják meg. Gyors mozgásának hatására (napi 1 méternyi táv), a jégbarlang többször is felhasad, ezért függőleges, úgy nevezett cerrac-ok keletkeznek. Indirekt fény így jut a mélybe, sejtelmesen megvilágítva a hófehér falú fekete hamu-erezetekkel tarkított alagutakat. Amikor nézegeted, és elfog a deja vu érzés, az nem a képzeleted játéka! A Trónok harca egyik forgatási helyszíne lett ez a komor táj. Odaképzelhetjük magunkat nemcsak a George R. R. Martin, hanem még Batman univerzumába is. Reggeli órákban a gleccserlagúna vize haragos iszapos barna, megszínezi a benne lévő hamu. Ez bámulatos kontrasztban áll a még fel nem olvadt jég élénk kékjével.

A Vatnajökull Nemzeti Parkban 2019-ben hatalmas robajjal méretes darabok szakadtak le a gleccserből. A Breiðamerkurjökull az itt fellelhető 35 gleccsernyelvből a legnagyobb. Ez hozta létre a Jökulsárlón-lagúnát és a legelképesztőbb formájú kincsekkel teli Gyémánt-partot. A Vatnajökull Európa legnagyobb jégsapkája, a maga 8000 négyzetméteres területével szinte egész Dél-kelet-Izlandot beteríti. A Jökulsárlón igen ifjú, az 1940-1950-es években kezdett kialakulni. Ez Izland legmélyebben fekvő területe, a tengerszint alatti 250 méter mélységével. A “kis jégkorszak” idején hajóját hátrahagyva viking gleccser-harcosunk feléledt: először jég kardjával hadonászva a talajt felmarva leszáguldott a völgybe, majd a lagúnát vállára kapva feldobta azt a morénadombok közé. Ekkorra elfogyott ereje és már csak komótosan húzódott vissza odáig, ahol a mai peremet is találhatjuk. A gleccser-harcos az óceán partjait őrző hatalmas jégfallá dermedt. Az árapály körbe nyalogatja, így egy-egy darabja belehullik a vízbe. A leomló részek ki-, majd visszasodródnak, felidézve a fagyott szívében a régi hajós időszakokat. Amikor újra partot érnek, mint megannyi drágakő hevernek a szerteszét. Lara Croft és James Bond is ezen „gyémántok között mentett világot”. A kristályok felszínén található vékony hamuréteg a 2011-es Grímsvötn és a 2014-es Bárðarbunga kitörésből származnak. A keskeny szürke takaró hatása drámai: vonzza a hőt, így sokkal gyorsabban olvad Breiðamerkurjökull.

Fotó: Pixabay

A Crystal Cave-be számos túraútvonalat szerveznek. Páratlan szépsége miatt az UNESCO világörökség része lett. Valami éteri finomsággal és tisztasággal találkozunk a barlangban. Mintha egy üvegpohár belsejébe érkeznénk: mindenütt az átlátszó kékes-szürkés árnyalatban csillogó elképesztő alakzatok libbennek elénk. Felpillantunk, és akár 5 méternyi szédítő magasságig csodálhatjuk a besurranó napfény játékát a türkiz színek és a hamusávok között kalandozva. Ezt a színt a gleccserre nehezedő nyomás okozza: kiszorul a levegő a jégből, ilyen lesz a végeredménye.

Forduljunk most a Vatnajökull jégsapka déli része, a Skeiðarárjökull gleccser irányába! Most a Lómagnúpur hegység és a keleti Skaftafell közt barangolunk. Ez a gleccserünk gigantikus, de a „kollégáihoz” hasonlóan az elmúlt évtizedekben egyre inkább visszahúzódik. Csodaszép, de tudva okát, mégis oly torokszorító tud lenni a pereménél kialakuló gleccserlagúna. A Grímsvötn- és a Gjálp-vulkán szubglaciális tűzhányó tevékenységei gleccserkitöréseket okoznak. Ez nagy erejű kitöréses árvíz (jökulhlaup) képében hatalmas pusztítást tud végezni a Skeiðarársandur árterén lévő utakon és hidakon. 2010 őszén az izlandi meteorológiai hivatal megfigyelései szerint egy ilyen akciója 143 m3/s-os vízhozamot szabadított fel, aminek mennyisége pár nap múlva megháromszorozódott.

Kverkfjöll-hegység az Öræfajökull és a Bárdarbunga után Izland harmadik legmagasabb hegyvonulata. A jég alatti két kalderát a Kverkfjöll-hát részeként azonosíthatnánk be. Kettőjük közül csak a délit borítja gleccser. Talán Odin vette elő gigantikus kardját és az igen meredek, kemény sziklás falakat kettévágta keleti és nyugati részekre. A hatalmas gleccsernyelvek a Kverkfjöll-hegység mindkét oldalára a Vatnajökull-jégsapkából nyúlnak ki: ezek a Dyngjujökull és a Brúarjökull. A Kverkfjöll-gerincet öt-hat párhuzamos liparitgerinc alkotja. Az ott fellelhető Lindarhraun-lávamező még egészen fiatal, kevesebb mint 2800 éves. A korábbi kitörések általában effuzívak voltak. A tufacsúcsok lejtőin a láva álmos, lusta folyóként hömpölygött tova, megkövesedett vízeséseket és megszilárdult zuhatagokat hagyva maga után. A csúcsait 1910-ben Max Trautz német geológus mászta meg elsőként – az őslakos kalandorokat nem jegyzi a történelem. A Kverkjökull-gleccsertől indulva a Langafönn lejtőjén le, majd annak gerincén keresztül vezet végig az út a Izlandi Glaciológiai Társaság picinyke telephelyéig.

A Langjökull Izland második legnagyobb gleccsere. Kipróbálhatjuk élesben is szöges bakancsunkat a 935 négyzetkilométernyi nagyon jól túrázható jégcsodán kaptatva. A kalandunk hozzávetőleg 50 kilométer hosszú és 20 kilométer széles területre indul. A jégréteg vastagsága akár 580 méter is lehet. Hveravellir geotermikus területén legalább két aktív vulkáni rendszer is áthalad. Kalderái már messziről észrevehetőek. A hatalmas jégtakaró északkeleti felét foglalja el a 1360 méter magas Langjökull-tűzhányó. A pleisztocén kori Erikskökull-táblahegytől keletre járunk most. A vulkán körülbelül 925 óta nyugalmi állapotban leledzik. A 10. században viszont rendezett az első viking telepeseknek egy hatalmas színjátékot: nagy effuzív kitörések az oldalhasadékokból, robbanásos tevékenység a csúcskráterből. Gleccserünk szépen elsurran a körülbelül 7800 éves Kjalhraun-, majd a Presthnúkur-, és a Lambahraun-, végül a Skjaldbreiðarhraun-lávamezők közelében. Szinte átinteget a Skjaldbreiður-pajzsvulkánnak, ami az elmúlt 10 000 évben mindössze 32 kitörést produkált. Közel járunk Langjökull legdélcegebb csúcsaihoz. A gleccser vize táplálja a Hvitá folyón lévő, 32 méter magas igen népszerű Gullfoss-vízesést.

Sólheimajökull is ugyanúgy lenyűgöző látványosság, mint az eddig felsoroltak. A Mýrdalsjökull fő jégsapkájának kivezető része. A gleccser délen, a Skógafoss-vízesés és Vík közötti főút mellett található. A hírhedt Katla-vulkán peremétől indul ki körülbelül 10-13 kilométer hosszan-, és körülbelül 1-2 kilométer szélesen. A mozgó jég körülbelül 44 négyzetkilométert fed le. Vastagságát 200 méterre becsülik, de ez folyamatosan csökken. Évente egy olimpiai úszómedence-hossznyi gleccsermedence keletkezik. Igen, szépek ezek a lagúnák, de egy haldokló gleccser utolsó könnycseppeit vajon csodálnunk kellene?

Bármilyen strapabíró is a bakancsunk, elfáradtunk, mire képzeletben végigjárunk ennyi kéket, szürkét, fehéret.

Az Okjökull száz éve még 15 négyzetkilométernyi területen 50 méter vastagságú gleccser volt. Hömpölygött szépen, komótosan Izland nyugati részének hegyvidéki területein, pont úgy, ahogy egy jégártól megszoktuk. Napjainkra mérete alig egy négyzetkilométerre zsugorodott, és 15 méternyi vastag sincs már. Elvesztette gleccserstátuszát is. Nevéből a jökull, vagyis gleccser szó is kikerült, így már csak Oknak hívják. Tiszteletére a houstoni Rice Egyetem kutatói, Andri Snar Magnason és Oddur Sigurdsson 2019. augusztus 18-án Borgarfjördurnél egy emlékszertartást tartott. Felhelyezték az első emléktáblát egy klímaváltozásnak áldozatul esett gleccser nevével.

Emléktábla az Okjökull gleccser valamikori helyén. Fotó: Rice University/Wikipedia; CC BY-SA 4.0

Ezek a csontjainkba ható dermesztő káprázatok bolygónk legnagyobb édesvíz raktárai. Fagyott csodájából légkörünk történelmét olvashatjuk ki. Ha nem csökkentjük radikálisan az üvegházhatású gázok kibocsátásának mértékét, telente nem tudunk álmodozni a kékes hideg folyosókat járva. Idén már Joulupukki is ledobhatta piros kabátját…Vajon 200 évben belül az összes gleccserünk, jégbarlangunk követni fogja Okjökullt ezen a szomorú úton? Kipukkannak a jégbezárt buborékjaink…


Források:

https://ng.24.hu/termeszet/2020/02/18/csodas-barlangok-az-izlandi-gleccserek-melyen/
https://regi.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tamop412A/2011-0052_38_sokretu_terkepeszet_-_vizrajz_es_reszei/lecke6_lap1.scorml
http://ecolounge.hu/nagyvilag/emlektablat-kap-az-az-izlandi-gleccser-amely-a-klimavaltozas-miatt-elsokent-tunt-el
https://www.icelandreview.com/news/first-glacier-lost-to-climate-change-to-be-memorialised/
https://guidetoiceland.is/travel-iceland/drive/svinafellsjokull
https://www.funiceland.is/nature/glaciers/svinafellsjokull/
https://meanderingwild.com/svinafellsjokull-glacier-lagoon-iceland/
https://troll.is/2018/12/08/the-glacier-of-the-crystal-blue-ice-caves-breidamerkurjokull/ https://www.idokep.hu/hirek/gleccseromlas-keltett-hatalmas-hullamokat-izlandon
https://hiticeland.com/places_and_photos_from_iceland/%C3%A1lftafj%C3%B6r%C3%B0ur
https://guidetoiceland.is/travel-iceland/drive/langjokull
https://hu.wikipedia.org/wiki/Kaldera
https://hu.wikipedia.org/wiki/Langj%C3%B6kull
https://www.volcanodiscovery.com/volcanoes/europe/iceland/langjoekull/
https://www.funiceland.is/nature/glaciers/skeidararjokull/
https://en.wikipedia.org/wiki/Skei%C3%B0ar%C3%A1
https://blogs.agu.org/fromaglaciersperspective/2011/05/23/skeidararjokull-glaciervatnajokull-retreat-grimsvotn-eruption-and-jokulhlaup-may-2011/
https://www.vatnajokulsthjodgardur.is/en/areas/odadahraun/interpretation-and-knowledge/about-kverkfjoll
https://guidetoiceland.is/travel-iceland/drive/solheimajokull