Bolygós rövidhírek: orosz-kínai kisbolygó- és üstökösmisszió

Szerző: Rezes Dániel

Kína bejelentette, hogy orosz műszerekkel is felszerelve indítja útjára következő űreszközét. A küldetés első célja a Kamo’oalewa nevű földközeli aszteroidán történő mintavételezés lesz. A begyűjtött anyagot az űreszköz először kapszulában visszajuttatja a Földre, majd a földi gravitációs mezőt kihasználva elindul második úticélja felé, mely a Mars és a Jupiter pályája közötti Kisbolygóövben keringő 133P/Elst–Pizarro üstökös lesz. Utóbbi utazás hét évet fog felölelni.

A Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA, „China National Space Administration”) által 2019-ben kiírt pályázatot az Orosz Tudományos Akadémia Űrkutatási Intézete nyerte, így az általuk gyártott eszközökkel csatlakozhatnak a ZhengHe névre keresztelt többcélú küldetéshez. Az űreszköz nevét egy kora 15. századbeli híres kínai tengeri felfedezőről kapta. A ZhengHe a feladataihoz szükséges műszerek széles palettáját fogja szállítani. Ilyen eszközök a hagyományos és multispektrális kamerák, spektrométerek, radar, magnetométer és különböző részecskedetektorok.

A Kamoʻoalewa pályája a belső Naprendszerben.
Forrás: Wikipedia (Tomruen); CC BY-SA 4.0

Az első objektum, a Kamoʻoalewa vagy más néven 2016 HO3 kisbolygó – melynek hawaii neve oszcilláló mozgást végző égitestre utal – kevesebb, mint 100 méter hosszúságú és csak 2016-ban fedezték fel. Jelenleg ez a legkisebb, legközelebbi és legstabilabb olyan „kvázi-holdja” a Földnek, mely folyamatosan kering bolygónk körül, azonban túl távol található, hogy hagyományosan holdnak nevezhessük, ugyanis maximális távolsága 100-szoros holdtávolság.

A második objektum, az 1996-ban Eric Walter Elst és Guido Pizarro által felfedezett 133P/Elst–Pizarro üstökös, melyet szokatlan kisbolygóövi helyzete miatt gyakran aszteroidaként is besoroltak. Ezzel ellentétben üstökösként porból és gázból álló csóvája is megfigyelhető. Ez a kettős természet jellemzi a nemrég felfedezett kisbolygóövi üstökösöket (MBCs, „Main Belt Comets”), melybe a 133P/Elst–Pizarro is tartozik.

A 133P/Elst–Pizarro az ESO 1 méter átmérőjű Schmidt-teleszkópjával.
Forrás: ESO; Wikipedia; CC BY 4.0

A kooperációban végrehajtott küldetés célja, hogy információt szolgáltasson a naprendszerbeli kis égitestek képződésére és fejlődésére, a „kvázi-holdak” eredetére és mozgásukra, valamint az MBC-k tulajdonságaira, különös tekintettel a vízre és más illók jelenlétére vonatkozóan. Oroszország és Kína ezzel a 2024-re tervezett küldetéssel bővíti a hosszú ideje fennálló kölcsönös űrrepülési együttműködését.

Források:
[1] https://www.space.com/russia-joins-china-asteroid-comet-mission?fbclid=IwAR17cV6CMuN4gO9zlVA8typkmJQY4Lu_ELn0fF0lT3UnobFN6qyQ8f6HFcs
[2] https://www.nature.com/articles/d41586-019-01390-5
[3] https://en.wikipedia.org/wiki/469219_Kamo%CA%BBoalewa
[4] https://www.hou.usra.edu/meetings/lpsc2019/pdf/1045.pdf
[5] https://en.wikipedia.org/wiki/7968_Elst%E2%80%93Pizarro