Szerző: Orha Zoltán

Van egy csodálatos planéta az Univerzumban, amelyhez hasonlót még nem fedeztek fel a szakemberek. Földnek hívják. Tulajdonképpen kiváltságos égitestről van szó. Az élet kialakulása és evolúciója szempontjából minden feltétel teljesült. A csillag, amely körül a bolygó kering egy sárga törpe és kb. ötmilliárd éve stabilan sugároz, a Hertzsprung-Russel-diagram főágán helyezkedik el. A bolygó az ún. mérsékelt hőmérsékleti zónában helyezkedik el. Tehát nincs a felszínén sem túl meleg, sem túl hideg. A napkörüli pályája alig tér el a körtől.

A Föld az Apollo-17 fedélzetéről (NASA)

Elég erős mágneses mezővel rendelkezik ahhoz (többek között a Holdnak köszönhetően), hogy a Napból kilökődött töltött részecskék élővilágra kifejtett káros hatását megakadályozza. A légköre elég vastag ahhoz, hogy a nagy energiájú ultraibolya-, röntgen- és gammasugárzást megszűrje.

A földi időjárás motorja a Nap sugárzása. Ennek köszönhetően melegszik fel a talaj és utána a felette lévő légréteg. Folyamatos párolgás jön létre, amely felhőképződést és csapadékot okoz. De ne feledkezzünk meg az óceánok vizét mozgató áramlatokról sem. Bolygónk időjárását elsősorban ezek alakítják.

Néhány évtizede tudjuk, hogy a világóceánt az ún. Nagy Óceáni Szállítószalag szeli át. Ez egy olyan vízkörzési rendszer, melynek kiinduló helye a Fülöp-szigetek mellett található. A hatalmas víz alatti folyam a Jóreménység fokát megkerülve az Atlanti-óceánban észak felé folytatja az útját. Itt akkora víztömeg mozog, ami megfelel 100 Amazonas folyam vízhozamának, illetve az egy év alatt lehulló csapadék mennyiségének.

A Nagy Óceáni Szállítószalag (OMSz)

A vízfolyam – melynek része a Golf-áramlat – elhalad a Brit-szigetek mellett, és az északon fekvő Kanada keleti partjánál fordul vissza. Itt a legsósabb az Atlanti-óceán, ezért az áramló víz lesüllyed a fenékre, majd pedig déli irányba kezd mozogni. Ez a hatalmas vízkörzési rendszer stabilizálja az időjárást!

Negyedszázaddal ezelőtt azonban azt tapasztalták, hogy a vízsüllyedési hely már a korábbinál délebbre található! Okként az arktiszi jég területének és a jégvastagságnak a csökkenését jelölték meg. Tudniillik a jég mennyiségének csökkenése (olvadása) miatt kisebb lesz a víz sókoncentrációja, ezért nem tud lesüllyedni a fenékre. A sarki jégnél mért változás pedig a hőmérséklet emelkedésével magyarázható. A zsugorodás üteme sajnos egyre nagyobb értékű. Ismeretes, hogy a grönlandi jégmezők területe folyamatosan csökken, a hegyekben a hóhatár egyre nagyobb magasságokban található. A helyzet a déli féltekén is hasonlóan drámai.

Az arktiszi jég területének és vastagságának változása (Wikipedia)

De mi okozta a felmelegedést? A válasz egyszerű: mi. Ezt szokás antropogén hatásnak nevezni. Kétségkívül igaz, hogy az ipari forradalom kezdete óta növekszik a légkörbe kibocsájtott szén-dioxid gáz mennyisége. Ez pedig üvegházhatást idéz elő. Nagy baj lenne, ha ez a gáz a légkörben nem fordulna elő, mert akkor bolygónk egy fagyott égitest lenne.

Természetesen a megnövekedett koncentráció miatt kisebb a légköri kisugárzás mértéke. Mit tehetünk a felesleges gázzal? Csökkenteni kell a kibocsájtott mennyiséget. Úgy tűnik, hogy hiába létezik egy nemzetközi kvótarendszer, melynek értelmében minden ország csak a számára előírt mennyiséggel terhelheti a légkört. Ezek a kvóták a tőzsdei papírokhoz hasonlóan eladhatók és megvásárolhatók, tehát pénzügyi manőverekre adnak lehetőséget. Mivel nincsenek égbenyúló határok, ezért a kiengedett gáz eloszlik bolygónk légkörében.

Próbáljuk meg kivonni a felesleget! A növények ezt minden kérés nélkül megteszik, hiszen számukra ez a gáz nyersanyagként szolgál. Számos műszaki ötlet született már a probléma megoldására, de erre itt nem fogunk kitérni.

Egy kis kémia: ismeretes, hogy a gázok folyadékban elnyelethetők. A szén-dioxiddal is ez a helyzet.  Nem kell valami bonyolult megoldásra gondolni, csupán Jedlik Ányos ötletére, amit szódavízként ismerünk. Az óceánok vize nyeli el a légkörbe juttatott szén-dioxid egyharmadát.

Egy sokkal agresszívabb üvegházgáz a metán, amit többen sújtólégként ismernek. A kőolaj fúrótornyoknál láthatjuk az elégetett metángázt. A szerves anyagok bomlásának mellékterméke is metán.

A szén-dioxid „termelés” egyik komoly forrását a fosszilis erőművek jelentik. Ezért is törekednek számos országban arra, hogy ezeket bezárják, és az így kieső energiát más módon pótolják. Mindenképpen váltani kell, mivel a szén, a kőolaj és a földgáz véges mennyiségben áll a rendelkezésünkre. Egyes jóslatok szerint kb. 25-30 év múlva már csekély mennyiség lesz bányászható. Ugyanakkor találkoztam olyan geológussal, aki azt mondta, hogy a készletek legalább felét még nem ismerjük.

Az egyre melegedő légkör alaposan felforgatta az eddigi földi időjárást, és éghajlatváltozást idézett elő. Emiatt emelkedett a világóceán vizének hőmérséklete. A következmény pedig vízszintemelkedés lett.

A tengerszint emelkedése az elmúlt 30 év során (National Geographic 2022.8.21.)

A víz térfogati tágulását kell tehát figyelembe venni. Egy Celsius-fokos hőmérséklet emelkedés egyetlen ezreléknyi térfogat növekedéssel jár. Jelentéktelen, gondolhatjuk. Csakhogy az óceánok átlagmélysége 3850 méter! Tehát, ha egyetlen Celsius-fokkal melegebbé válik a teljes víztömeg, akkor a vízszint 3,85 méterrel lesz magasabb! Azt hiszem, nem kell különösebben kifejteni, hogy ez milyen tragikus következményekkel járna. A jelenlegi melegedési ütemet alapul véve, a század végére, 1,2 méteres vízszint emelkedést jövendölnek. A Csendes-óceánban fekvő néhány korallzátony már víz alá került.

Az éghajlatváltozás hatásait mindenki észrevehette már. Az évszakok közötti határok elmosódtak, a különböző időjárási jelenségek szélsőségesebbé váltak. Gyakoribb lett az aszály, vagy a rövid idő alatt lehulló csapadék mennyisége. A viharok erőssége fokozódott.

Visszatérve a vízkörzési rendszerhez: modellszámítások azt mutatják, hogy ha ez leállna, akkor Nyugat-Európa éghajlata zorddá válna, a Golf-áramlat megszűnése miatt. De az egész kontinensen és más területeken is hideg telek és hűvös nyarak köszöntenének be. A vízkörzési rendszer újraindulásához több évtizedre lenne szükség.

Tehát óriási felelőssége van a döntéshozóknak. Rajtuk múlik a Föld jövője.

A jelenlegi állapotot könnyedén lehet rossz irányba megváltoztatni önző, anyagi érdekek miatt! Ez az, amit nem engedhetünk meg! Közös érdekünk, hogy vigyázzunk erre az ékszerbolygóra, amely az otthonunk.