Szerző: Majzik Lionel

2018 nyarán egy pár napos buszos kiránduláson vettem részt Erdélyben. Az egyik fő úti cél a Tordai-hasadék (románul: Cheile Turzii) volt. Előző évben is jártunk már Tordán, de akkor csak az autópályáról láttuk a hasadékot, mivel abban az évben a szintén Tordánál található sóbányát (Salina Turda) néztük meg. Alföldi származásúként mindig is vágyódtam a hegyekbe, különösen az olyanokba, amelyek valamilyen különleges formát mutatnak. Végül 2018. július 13-án a délutáni órákban megérkeztünk Torda (románul: Turda) belvárosába, ahonnan még 12 kilométert kellett kelet felé megtenni ahhoz, hogy a hasadék bejárata előtti parkolóba megérkezzünk.  

A Tordai-hasadék Mészkő-felőli látványa.

A hasadék szerkezetét indulás előtt felmértem a Google Earth segítségével, de nem igazán tudtam elképzelni, hogy hol és milyen módon lehet benne közlekedni (és, hogy ezek közül a csoportunk melyiket választja), ezért nem is kutakodtam tovább, inkább hagytam, hogy meglepetésként érjen.

A Tordai-hasadék a monda szerint Szent László Istenhez való fohászkodása alkalmával keletkezett (más mondák szerint a kardjával hasította ketté). A kunok elől menekülő Szent László ezzel megmenekítette a seregét és önmagát is. A hasadék állítólag búvóhelyként is szolgált mivel úgy tartják, hogy 1241-ben a tatárok elől ide menekült a nép. Kendi Gyula hadvezér pedig megvédte őket. Úgy tartják, hogy II. Rákóczi Ferenc román betyár híve Balika (vagy Balyka) is itt lelt menedéket az őt üldöző labancok elől.

A hasadék az Erdélyi-érchegységben, középidei (mezozoikum) ofiolit alapkőzeten és erre később, a jura korban lerakódott mészkövön alakult ki. Ezt a mészkövet aztán a földtörténeti újidőben (kainozoikum) ÉNy-DK-irányú törések szabdalták, mely repedéseket az Ős-Hesdát folyó több ezer év alatt barlangokká szélesített. Az egyre magasabb barlangok aztán beszakadtak, létrehozva a Tordai-hasadékot, melyet valójában Tordai-szakadéknak kellene hívni.

A hasadékot egy Mészkő elnevezésű falu (románul: Cheia) felől közelítettük meg, állítólag innen sokkal könnyebben megközelíthető, mint a hasadék túloldalán lévő Magyarpeterd (románul: Petreștii de Jos) irányából.

Mészkő (Cheia).

A parkolóból egy kitaposott földút vezet a hasadékhoz. Az előző esti csapadék miatt ez kissé sáros volt, de a füves részeken sétálva ezt könnyen „áthidaltuk”, akárcsak a hirtelen előttünk lévő Hesdát-patakot. A Hesdát a Tordai-hasadékot vágja ketté, majd később az Aranyosba ömlik (az pedig a Marosba). Ezen a részen még egyáltalán nem tárul elénk a szakadék lélegzetelállító látványa, inkább hasonlított egy átlagos erdei túrára.

A hasadékba vezető út.

Ahogy egyre beljebb értünk, úgy csökkentek a fák és elénk tárult a csodálatos Tordai-hasadék és a Hesnádot átívelő függőhíd. 

Függőhíd a Hesnád felett.
A lombok közül előbújó sziklafal.
A Hesnád-patak.

Az 1938 óta természeti emlékké nyilvánított szakadék két oldalán a Peterdi-gerinc és a Kövesbérc-Szindi mészkőgerinc húzódik, e sziklafalak 250-300 méter magasak. A falakban 32 feltárt barlang van.

A Hesnád-patak a sziklafalakkal.

Növényvilágát tekintve Románia növényfajtáinak egynegyedét megtaláljuk és természetesen állatokból sincs hiány: sok csigafaj, ritka színezetű pillangók és védett madárfajok, mint például a kövirigó, hantmadár, hajnalmadár.

Sziklák és növények.

Sajnos idő hiányában nem tudtam a szakadék végéig elmenni, de így is igazán emlékezetes volt számomra a túra. A hasadék első felében a patak mentén haladtunk, hogy aztán hamarosan a hatalmas sziklafalakhoz feljebb érve több tíz méter magasan szűk (néha csupán egy méteres) kavicsokkal tűzdelt utakon haladhassunk tovább. Kapaszkodót nem mindig lehet találni, így aki tériszonyos vagy hajlamos megszédülni, annak nem igazán ajánlott ez a rész.

A sziklafal melletti szűk útvonal.

Bízom benne, hogy még sikerül eljutnom egyszer a Tordai-hasadék magyarpeterdi részére is. A beszámolómat összegezve Jókai Mór Egy az Isten című regényének sorai jutnak eszembe: „A Tordai-hasadék a vulkáni alkotás egyik legbámulatosabb remeke; itt egy hegylánc tetejétől a talpáig kettérepedve. A két átelleni meredek kiálló sziklái és mélyedései még most is egymásba illenek, a háromezer lépésnyi sziklafolyosó hajlásai, megtörései mindenütt egyenközűek maradnak, csak itt-amott mutat tágabb öblöket, hol a sziklaőrlő idő görgeteg kőzuhanyokká porlasztotta a bércfalat; míg egyes sziklatornyok, mint a gót építészet pillérei állnak el a falaktól, amiknek oromzata ma is a münsterek cifra, fantasztikus párkányzatát mímeli.

A fényképek Nikon D3300-al készültek. Az erdélyi útról készült további tájképeim- és asztrofotóimat a weboldalamon vagy a Facebook-oldalamon lehet megtekinteni.

Felhasznált források:

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tordai-hasadék

https://www.magyar-foldon.hu/erdely/tordai-hasadek/

https://erdely7csodaja.ro/csoda/tordai-hasadek