Távolodik a Mars, de még érdemes megnézni

Szerző: Balázs Gábor

December 8-án megtörtént a Mars oppozíció, de ezután sem válik láthatatlanná a vörös bolygó, sőt! A Jupiter egyre korábban nyugszik le a nyugati horizonton, így fényessége miatt a vörös bolygó válik az uralkodó objektummá az éjszakai égbolton.

A Mars 2022-ben december 7/8-a éjszakáján látszódott a legnagyobbnak, ekkor 81,45 millió kilométerre közelítette meg Földünket, és 2033-ig nem is lesz jobb alkalmunk megfigyelni a bolygó felszíni részleteit. A legközelebb 2018-ban volt, a következő nagy közelség pedig 2033. július 11-én lesz, amikor nagyjából 63 millió kilométerre közelít meg minket.

A Mars december 7-én a Svábhegyi Csillagvizsgálóból a szerző felvételén.

De a Mars távolodása ne szegje kedvünket a bolygó megfigyelésére. A következő időszakban is szép részleteket láthatunk a bolygón, de persze ehhez már távcsőre lesz szükségünk!

Akik pedig mostanság néznek majd ki az ég alá, azok egy remek együttállást is láthatnak majd: A Mars távolodó útja során a Hyadok és a Fiastyúk nyílthalmazok környékén vándorol, amik szintén szabadszemes objektumok, így távcső sem kell a megfigyeléshez.

A Mars útja a következő 4 hónapban. Forrás: Stellarium

December 26-án ez az együttállás így nézett ki, fátyolfelhőkön keresztül is jól látszódott.

A Mars a téli égbolt szabadszemes nyílthalmazai közelében a szerző felvételén.

Véget ért az InSight küldetése

Szerző: Kovács Gergő

Csaknem négy év után hivatalosan is véget ért a NASA InSight küldetése, miután a földi irányítóközpont két alkalommal is sikertelenül próbált kapcsolatba lépni az űrszondával. Az InSight legutoljára december 15-én adott “életjelet” magáról, így valószínű, hogy az űreszköz akkumulátorai lemerültek.

Az InSight utolsó, 2022. december 11-én készített felvétele (NASA/JPL-Caltech)

Az InSight 2018. november 26-án szállt le a Marsra, hogy műszereivel mélyebb betekintést nyújtson a vörös bolygó areológiájába, belső felépítésébe, szeizmológiai jellemzőibe. A küldetése alatt temérdek új információhoz jutottak a kutatók: az InSight szeizmométere, a SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure – SEIS) összesen több, mint 1300 marsrengést érzékelt.

Ezek a mérések lehetővé tették a tudósok számára, hogy belőlük az égitest belső szerkezetére következtessenek. Földünk belső szerkezetének tanulmányozása óta tudjuk, hogy a rengéshullámok egy réteghatárhoz érve irányt változtatva terjednek tovább. A geológusok ennek ismeretében jöttek rá arra, hogy bolygónk több, eltérő fizikai tulajdonságú gömbhéjból épül fel.

Az InSight mérései során fény derült arra, hogy a Mars kérge vékonyabb, mint eddig gondolták, továbbá kettő vagy három alrétegből épülhet fel, vastagsága 20 és 30 kilométer között lehet. A vörös bolygó belső szerkezetére mindez idáig csupán a bolygó méretéből és tömegéből következtethettek.

A legfontosabb eredmény azonban az, hogy a Mars magja még folyékony lehet, a hőfeláramlás (és így a mágneses dinamó hatás) azonban már leállt vagy csak nagyon gyenge, a Mars vastag köpenye pedig egyfajta szigetelőrétegként működik, megakadályozva, a konvekció és így a mágneses mező kialakulását.

Ezeken túl egy jelentős esemény volt, mikor a szonda egy marsi meteoritbecsapódást is észlelt.

Küldetése 1440 marsi napig (sol), azaz négy évig és 18 napig tartott.

Naptári érdekességek és a csillagászat – Hanuka, a fények ünnepe

Szerző: Szoboszlai Endre

A régi időkben a csillagászok feladata volt a vallási ünnepek naptárba illesztése, kiszámítása. A naptári érdekességek sorába tartozhat olyan helyzet, amikor egy-egy keresztény nagyünnep időszakára esik mondjuk egy ismert izraelita ünnep is. Ilyen egybeesés nem ritka, de nem is túl gyakori. 2022-ben a legismertebb zsidó ünnep, a Hanuka átfedi a Karácsonyt, de volt és lesz is ilyen naptári érdekesség máskor is…

A keresztény adventi időszak utolsó, negyedik, gyertyagyújtási ünnepe idén, 2022-ben, a hanukai ünnep legelső gyertyagyújtási ceremóniájával esett egy napra, ami december 18-a, vasárnap este volt. December 25-én este, vagyis a keresztény Karácsony első napján lesz a hanukai gyertyatartón a 8., vagyis az utolsó gyertya meggyújtási ceremóniája. (Szintén naptári érdekesség lesz majd 2027-ben is, amikor a hanukai első gyertyagyújtás éppen december 24-én este történik, vagyis a karácsonyi ünnep előtti szentestén.) De fontos megjegyezni: a két ünnepnek semmi köze sincs egymáshoz! A régi időkben a naptárakat szinte minden nép esetében a tudós csillagászok, vagy a rendkívül művelt papok, netán papcsillagászok, készítették.

Mikor kezdődik a következő nap?

Az idő mérésére általában a természetben megfigyelhető periodikus változásokat használták fel, így vagy a Hold fázisváltozásai, vagy a Föld napkörüli keringésének ideje szolgált alapul a rohanó idő mérésére. De használatosak ennek keverékei is, mégpedig az úgynevezett luniszoláris naptárak, amilyen például a zsinagógai naptár. Ez a naptár rendkívül bonyolult, mert nem csak a Föld napkörüli, és a Hold földkörüli keringését „gyúrja” össze, hanem még sok vallási szabályt is alkalmaz. Amikor aztán egy ilyen naptárat párhuzamosan alkalmazunk a hivatalos Gergely-naptárral, abból lehetnek akár félreértések is! Már csak azért is, mert míg a Gergely-naptárban a „következő nap” a 24. óra utáni időpillanatban elkezdődik, addig a zsidó naptárban a „következő nap” már elkezdődik naplemente után, vagyis nem éjfél után! A naplemente utáni besötétedést követően elkezdődik a másnap, akkor, amikor három fényesebb csillag is megpillantható!
A zsinagógai naptárban (melyben 2022 decemberében az 5783. évet számoljuk) mindig kiszlév hónap 25-én kezdődik a Hanuka és tévét hónap 2-án fejeződik be. Csakhogy a Gergely-naptárban ez minden évben más és más időszakra esik, de egyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy nagyjából november-december hó valamelyik napjára kerül. Idén például december 19 és 26 között van a Hanuka. A hanukián, vagyis a hanukaünnepi gyertyatartón az első gyertyagyújtás december 18-án este kezdődött és majd 25-én este fejeződik be. Ezért fedi át 2022-ben a Hanuka a Karácsonyt. Érdekesség, hogy a szigorú szertartás szerinti gyertyagyújtás és végig elégetés miatt, a hanukai időszak alatt összesen 44 szál gyertyát használnak fel!

Templomszentelési örömünnep

A kiszlév hó 25-én kezdődő Hanuka egy templomszentelési örömünnep. Ez az ünnep a jeruzsálemi templom újraszentelésének nyolc napon át tartó ünnepe. A szó maga egyébként megszentelést, megtisztítást, jelent. Ez az ünnep az egyik legnagyobb, nyolc napig tartó zsidó ünnep, a fény ünnepe, amely egy csodára emlékezteti az izraelita népet. „Nész gádól hájá sám!” – azaz magyarul és innen nézve, nagy csoda történt ott, vagyis Izrael földjén, hajdan.
(De van egy nyelvi érdekesség is, mégpedig az, hogy amennyiben valaki éppen Izraelben van, és ott mondja a mondatot, akkor így hangzik: „Nész gádól hájá pó!” – azaz nagy csoda történt itt.)
Ez arra utal, hogy amikor időszámításunk előtt 165-ben a makkabeusok felszabadították Jeruzsálemet és a város híres szentélyét, a szíriai görögök elnyomása alól, amikor meg akarták gyújtani a zsidók az öröklámpást, hogy megünnepeljék a felszabadulást, nem találtak elegendő megszentelt olajat az úgynevezett menórához, csak egy kis korsónyit. Az új olaj sajtolásához nyolc napra lett volna szükség. Azonban az a kevéske olaj éppen nyolc napra mégis elegendő lett. Erre a csodára emlékeznek a Hanuka napjaiban, a fény ünnepén és erre született meg a nyolcágú hanukia, melynek a kilencedik ága a szolgagyertyát tartja, amivel meggyújtják az ünnepi gyertyákat, bizonyos sorrendben, vallási ceremóniával. Vagyis a hanukai ünnep nem bibliai (tórai) ünnep, hanem ezt a történelem adta a zsidóság kezébe.

Régi, valószínűleg az 1950-es évek környékén készült muzeális stílusú hanukia, 1989 óta a szerző birtokában

A következő évek hanukai időpontja a Gergely-naptár szerint:
2023. december 08-15.
2024. december 26-31.
2025. december 15-22.

Fánk, látkesz – mifelénk is népszerű finomságok

Az ünnep talán legismertebb finomsága a híres hanukai fánk, de ugyan ilyen lehet a látke, a zsidó palacsinta (felénk inkább tócsniként, de még inkább lepcsánkaként hívjuk a finomságot). Azért, mert ezen finomságokat olajban kell kisütni, és ez is utal az ünnep mítoszában szereplő olajra, bár az akkor, közel kétezerkétszáz éve, a mécsesgyújtáshoz kellett, mégis utal a mai ünnep kulináris részére is.

– Fényességes Hanukát és egyben békés Karácsonyt kívánok minden kedves Planetology Olvasónak – ki melyiket ünnepli! A vallási ünnepek békésen elférnek egymás mellett – az emberekről sajnos nem mindig lehet ugyanezt elmondani…

(A szerkesztő megjegyzése: a zsinagógai naptárról és annak csillagászati vonatkozásairól itt olvashatnak bővebben Olvasóink: https://planetology.hu/a-zsinagogai-naptar-erdekessegei/ .)

Adj gázt! – Planetology Beszélgetések

Új podcast-adással jelentkezik a Planetology.hu szerkesztői csapata. A Planetology Beszélgetések soron következő, „Adj gázt!” című műsorában a Jupiter holdjaihoz induló JUICE küldetést mutatjuk be. Az Európai Űrügynökségnek (ESA) a gázóriás holdrendszeréhez 2023-ban induló JUICE (JUpiter ICy moons Explorer) missziójáról a Planetology.hu podcastjának alaplegénysége, Balázs Gábor, Kocsis ERzsó és Rezsabek Nándi a téma szakértőjének, Dr. Frey Sándornak, a Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont tudományos főmunkatársának társaságában beszélget:

Kamuvideó a Holdról

Szerző: Kovács Gergő

Sajnos vírusként terjed egy újabb hoax, ezúttal egy videó formájában: a YouTubeon fellelhető videó nem kevesebbet állít, mint, hogy élő videót közvetít a Hold körül keringő (!) Orion űrhajó fedélzetéről. Én pedig most sem állom meg szó nélkül…

Hol a NASA, vagy az Artemis logója?

Sajnos, ahogy egy régebbi eset is mutatja (itt és itt), olykor még az avatott szeműek, és a szakmában járatos emberek is áldozatul esnek az ilyen jellegű, főleg talán likevadászat céljából készített kamutartalmaknak.

Sajnos most is sokan vették készpénznek ezt a csalást. De mi a baj ezzel a videóval? Azon túl, hogy másfél hete megy végtelenítve…legalábbis jómagam akkor vettem észre…

Az Orion-űrhajó pozícióját és haladását folyamatosan figyelemmel lehet kísérni ezen a linken, emellett tele van az Internet a Hold körüli utazás legszebb momentumaival. Nem beszélve arról, hogy a küldetés menetéről látványos infógrafikák is készültek, melyekre rápillantva mindenki láthatja, hogy az Orion nem fog hetekig keringeni a Hold körül. De vannak a videóban komolyabb bajok is…

Az Artemis-I küldetés (NASA)

A videóban jó eséllyel egy ún. DTM-et (Digital Terrain Model – digitális felszínmodell) forgatnak körbe. Miért gondolom ezt? Ha elég sokáig nézzük a videót, találhatunk olyan területeket egymás mellett, amelyeken a holdi “táj” részletessége szignifikánsan különbözik, mintha csak két, különálló felbontású DTM-csempe lenne. Ahogy a kráterek magassága is szerfölött gyanús a Hold görbületéhez képest, mintha kicsit “túlhúzták” volna a magasságok megjelenítését a modellen.

A legsúlyosabb probléma, a leginkább árulkodó részlet azonban nem a Holdon van, hanem a Földön: bolygónk az, ami igazán árulkodó jeleket mutat nekünk, egyből kettőt is!

Gondoltuk volna, hogy a három kép elkészülte közt, csak 30-30-30 perc volt?

A Föld fázisváltozásából ítélve, tehát szűk 60 perc alatt megtettük a holdpálya kb. 20%-át. Hihető? A másik montázs azonban ezen is túltesz.

Keressük a hibát!

Megvan a hiba? Nem egészen fél perc alatt elég sokat fordult a Föld! Kell ennél több?

Mit lehetne végszóként mondani? A csalás nem egy újkeletű dolog. Az Interneten (mely nem igazán egy ellenőrzött médium) sokan a nézettségért, likeokért, reklámokért (hogy az egyéb érdekeket ne is említsem), bármire képesek. Kamuképek, kamuvideók összeállítására is, melyek első látásra szépek, ígéretesek, tetszenek a lelkünknek, de ha csak egy kicsit is kritikus szemüveggel nézzük őket, rájövünk, hogy nem minden valós, aminek látszik, és sajnos hiába lehet szép egy kamuvideó, attól még kamu marad…