Planetology Beszélgetések – Házi feladat?

Új podcast-adással jelentkezik a Planetology.hu szerkesztői csapata. A Planetology Beszélgetések soron következő adásában Zsoldos Péter “A feladat” című művének tévéváltozatát mutatjuk be.

A Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában is megjelent sci-fi regény filmváltozatáról beszélget Kocsis ERzsó, Rezsabek Nándi, Balázs Gábor visszatérő vendégünk, Dave (Impulzus Podcast) társaságában. Mi lehetett az a különleges küldetés, ami évszázadokon keresztül izgalomban tartotta a Galateia űrhajó legénységét? Hogyan lehet átvészelni egy ilyen hosszú utazást? Legújabb epizódunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A podcast az Impulzus és a Planetology.hu következő platformjain érhető el:

https://soundcloud.com/impulzuspodcast/hazi-feladat-planetology-beszelgetesek-9

https://impulzuspodcast.blog.hu/2022/11/26/planetology_beszelgetesek9

Csillag-Képes fotóim

Szerző: Balázs Gábor

Akik a borús, esős őszi időben az éjszakai égbolt páratlan objektumait szeretnék megcsodálni, azoknak van egy jó hírünk! November 12-én délután nyitották meg a Csillag-Képek 2022 Országos Asztrofotó Kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeumban. A Magyar Asztrofotósok Egyesületének szervezésében létrejött tárlat 65 magyar asztrofotós 100 legszebb, az éjszakai égboltot bemutató képét foglalja magába.

Idén is három kategóriába sorolva nézhetik meg az érdeklődők a tárlatot: az első kategóriában égi kísérőnk, bolygók és üstökösök, a másodikban a körülöttünk lévő tájat éjszaka bemutató asztrotájképek, míg a harmadikban színes mély-ég felvételek találhatóak. Ezek között megtalálhatók nemzetközi megmérettetésen is eredményt elért felvételek.

Idén a kiállítók között vagyok jómagam is. Az idén nyáron, a „bolygósor” ideje során készült „Hajnal a mezőn” című képemet válogatta be az Egyesület. Az említett kép egy alföldi mezőn készült, előtérben egy szalmabálával és egy nyúllal, az égen pedig egy látványos Vénusz-Fiastyúk-holdsarló együttállás figyelhető meg.

Fotó: Pazsák Zsófia

A kiállítás online tárlat formájában itt, személyesen pedig a a Természettudományi Múzeumban (Budapest, Ludovika tér 2-6) tekinthető meg, 2023. január végéig.

Őszi medveles – a Világűrbe utazva

Szerző: Kocsis ERzsó

A Coolstarz – Csillagászati Szakkör szervezésében, valamint a Planetology.hu bolygótudományi portál szakmai támogatásával újabb természettudományos program zajlott a Németvölgyi Általános Iskolában. A jól ismert Nagy és Kis Göncöl csillagtársulásokat a Nagy és a Kis Medve csillagképek részeként leljük meg az égbolton. Most velük együtt vehettünk részt egy őszi medvelesen – ezúttal a Világűrbe utazva! Segítségünkre volt a vezető hazai űrkutatási tartalomszolgáltató, a Spacejunkie.hu alapító főszerkesztője, Tamási Dávid.

Utazás a Hold körül

Szerző: Rezsabek Nándor

A szovjet Zond-5 1968-as bajkonuri felbocsátása után 54 évvel indult újra automata üzemmódban holdűrhajó Földünk hűséges kísérőjéhez. Az Artemis-1 küldetés során az SLS rakétával elstartolt Orion űrhajó repülésének célja ugyancsak a Hold megkerülése. Az Artemis-2 2024-ben mindezt már emberes misszió keretében fogja teljesíteni. Mindeközben a NASA hivatalosan közzétette az Artemis-3 2025-re tervezett leszállásának potenciális helyszíneit, amelynek alapján az Orion asztronautái a SpaceX űrvállalat Starship HLS leszállóegységével a Hold déli pólusának környékén landolnak majd.

A felvételen NASA kiadású Artemis-1 matrica (cikkszáma NP-2021-11-52-MSFC) a Rezsabek Nándor ScienceBlog gyűjteményéből, mely a 2022. május 25-én az Egyesült Államok Nagykövetsége szervezésében, az USA Külügyminisztériuma által a Budapesti Corvinus Egyetemen létrehozott Amerikai Kuckóban (American Corner) “Nagykövetek a Naprendszerből – „Rock Star” a Holdról” címmel tartott NASA előadáson az amerikai űrügynökség társelőadóinak ajándékaként került a kollekcióba.

Megvan az első csillagközi meteorit?

Szerző: Kovács Gergő

“Trónfosztás” történhetett a csillagközi térből érkező kozmikus testek között: elképzelhető, hogy immár nem a 2017-ben nagy hírnévre szert tett ‘Oumuamua, hanem a 2014-ben detektált, azonban csak a közelmúltban nyilvánosságra hozott CNEOS 2014-01-08 katalógusszámú égitest az első, Naprendszeren kívülről érkezett égitest, mely egyben az első csillagközi meteorit is, mely 2014. január 8-án lépett be Földünk légkörébe és zuhant a Csendes-óceánba, Pápua Új-Guinea partjaitól északkeletre.

Csillagközi kisbolygó vagy csupán mérési hiba? (Pixabay)

Az égitestre 2019-ben figyelt fel Amir Siraj és Abraham Loeb, a NASA Földközeli Objektumokat Vizsgáló Központ (Center for Near Earth Object Studies – CNEOS) katalógusát böngészve; ekkor még azonban az Egyesült Államok Védelmi Minisztériuma (DoD) az aszteroida röppályájával kapcsolatos adatok egy részét titokban tartotta. Idén márciusban azonban a DoD Űrvédelmi Parancsnoksága (US Space Command) egy kiadott nyilatkozatban erősítette meg az égitest csillagközi eredetét.

Az égitest nagy sebességgel (60 km/s) lépett be bolygónk légkörébe, mely sebesség – továbbá a hiperbola alakú pálya – egy másik naprendszerbéli eredetet predesztinál. A meteorit felkutatására a Galileo Project nevű expedíció keretében szeretnének sort keríteni, Avi Loeb vezetésével.

Az égitest becsapódási helye (Abraham (Avi) Loeb and Frank H. Laukien et al. – https://arxiv.org/abs/2209.02479)

A csillagközinek vélt meteorit eredetére egy 2022 novemberi cikk jóval kevesebb esélyt lát, az égitest rendellenes sebességét, pályáját és egyéb tulajdonságait inkább mérési hibának vélik, mint valódi tulajdonságoknak. Ezt támaszthatja alá Jorge I. Zuluaga tanulmánya is, melyet az Amerikai Csillagászati Társaság kutatási feljegyzéseként publikált, és amelyben az égitest hiperbola alakú pályájára csak 48% valószínűséget ad.

Ha a meteorit hiperbola alakú pályáját, illetve sebességét több forrás is megerősíti, továbbá, ha sikerül megtalálni és megerősíteni csillagközi eredetének hipotézisét, akkor tudománytörténeti jelentőségű leletet találtunk.

Ha azonban kiderül, hogy mind a pályaalak, mind a sebesség mérési hiba eredménye, valamint sem a helyszínen, sem annak tágabb környezetében nem találnak meteorikus égitestet, sem arra utaló nyomot, akkor az remek “tanulópénz” lesz a leendő mérési hibák kiszűrésére…

Forrás: Space.com

Macik az égi szekéren – I. forduló

Szerző: Kocsis ERzsó

Németvölgyi Általános Iskola és a Móricz Zsigmond Görögkatolikus Kèttannyelvű Általános Iskola Coolstarz Csillagászati Szakköre általános iskolai tanulóknak országos online csillagászati versenyt szervez. Az esemény szakmai hátterét a Planetology.hu portál biztosítja.

Az első forduló feladatsorai:

Az I. forduló határideje 2022. december 11., mely továbbá a II. forduló feladatainak közzététele is.

Felkészüléshez, megoldáshoz segédanyagok
https://planetology.hu/ oldalon található cikkek
Planetology.hu Facebook-oldalán lévő posztok
Csakis a 2022 októberétől megjelent információk alapján!

Hova küldjétek a megoldásokat?
e-mail:
csillagaszatiszakkor@gmail.com
postai cím:
Coolstarz Csillagászati Szakkör
Kocsis Erzsó (kapcsolattartó)
1126 Budapest, Németvölgyi út 42-46.

Minden kisdiáknak jó munkát, sikeres felfedezést kívánunk!

Rakétákkal a Világűrbe!

Szerző: Kocsis ERzsó

A Coolstarz csillagászati szakkör szervezésében, valamint a Planetology.hu bolygótudományi portál szakmai támogatásával újabb természettudományos programok várnak a diákságra a Németvölgyi Általános Iskolában.

A jól ismert Nagy és Kis Göncöl csillagtársulásokat a Nagy Medve és a Kis Medve csillagképek részeként leljük meg az égbolton. Vegyünk részt együtt egy őszi medvelesen – ezúttal a Világűrbe utazva! Segítségünkre a vezető hazai űrkutatási tartalomszolgáltató, a Spacejunkie alapító főszerkesztője, Tamási Dávid lesz.

A rendezvény zártkörű!

Versenyszabályzat a „Macik az égi szekéren” elnevezésű országos online csillagászati versenyhez

Szerző: Kocsis ERzsó

Idén ősszel a a Németvölgyi Általános Iskola és a Móricz Zsigmond Görögkatolikus Kèttannyelvű Általános Iskola Coolstarz Csillagászati Szakköre általános iskolai tanulóknak országos online csillagászati versenyt szervez. Az esemény szakmai hátterét a Planetology.hu portál biztosítja. Az első forduló feladatsorai november 11-ig feltöltésre kerülnek.

Kategóriák
– 3-4. évfolyam
– 5-6. évfolyam
– 7-8. évfolyam

Hol találhatóak meg a feladatok?
– Az egyes fordulók feladatai a Németvölgyi Általános Iskola, a Móricz Zsigmond Görögkatolikus Kéttannyelvű Általános Iskola és a Planetology.hu honlapján, valamint Facebook-oldalain is megtalálhatóak lesznek
– Az első feladatlap beküldése egyben a jelentkezés is
– A feladatlapokat e-mailben és postai úton is el lehet juttatni az iskola elérhetőségeire (értelemszerűen kinyomtatva, olvashatóan kitöltve, névvel, osztállyal, az iskola nevével, elérhetőségekkel ellátva)
– az I. forduló feladatai 2022. november 11-ig kerülnek fel

Melyek a határidők?
I. forduló: 2022. december 11. (Továbbá a II. forduló feladatainak közzététele)
II. forduló: 2023. január 11. (Továbbá a III. forduló feladatainak közzététele)
III. forduló: 2023. február 11. (Továbbá a döntő dátumának közzététele)
Döntő: 2023. március

Felkészüléshez, megoldáshoz segédanyagok
A https://planetology.hu/ oldalon található cikkek
A Planetology.hu Facebook-oldalán lévő posztok
Csakis a 2022 októberétől megjelent információk alapján!

Hova küldjétek a megoldásokat?
e-mail:
csillagaszatiszakkor@gmail.com
postai cím:
Coolstarz Csillagászati Szakkör
Kocsis Erzsó (kapcsolattartó)
1126 Budapest, Németvölgyi út 42-46.

Minden kisdiáknak jó munkát, sikeres felfedezést kívánunk!

A Vezúv

Szerző: Balogh Gábor

A Vezúv az egyetlen aktív vulkán Európa kontinentális részén, a szárazföld legnagyobb vulkánkitöréseit produkálta. Olaszország nyugati partján található, Nápoly városára és az öbölre néz. Magassága 1281 méter, a Vezúv maga az ősi Somma vulkán kráterében ül. Kráterének mélysége 230, átmérője 650 méter. A Vezúv a leghíresebb az i.sz. 79-es kitörésről, amely elpusztította Pompeiit Herculaneumot, Oplontist, Stabiaet, és még néhány kisebb települést. Bár a vulkán utolsó kitörése 1944-ben volt, még mindig nagy veszélyt jelent a körülötte lévő városokra, különösen a nyüzsgő nápolyi metropoliszra. A környék mintegy három millió lakosából 600 ezer közvetlenül a veszélyzónában lakik.

A Vezúv és az alatta levő metropolisz. A szerző felvétele

A Vezúv egy “púpos” csúcs, amely egy nagy kúpból (Gran Cono) áll, amelyet részben egy kaldera meredek pereme vesz körül, amelyet a Somma-hegynek nevezett korábbi (és eredetileg sokkal magasabb) hegycsúcs összeomlása okozott (1). A Gran Cono az i.sz. 79-es kitörés során keletkezett. Emiatt a vulkánt Somma-Vezúvnak is nevezik.

A Monte Somma kalderája a Vezúv krátere felől. A szerző felvétele

Kialakulása

A Vezúv egy 25 ezer éves rétegvulkán, a campaniai vulkáni ív része, amely az afrikai és eurázsiai lemezek által létrehozott szubdukciós, alábukó zóna felett alakult ki. A vulkán csak egyike a campaniai vulkáni ívet alkotó több tűzhányónak. Ilyenek például a Campi Flegrei, egy nagy kaldera néhány kilométerre északnyugatra, az Epomeo-hegy 20 kilométerre nyugatra Ischia szigetén, és több tenger alatti vulkán délen. Ez az ív Olaszország hosszában északnyugat felé húzódik egészen a dél-toszkánai Monte Amiatáig (2). A Vezúv az egyetlen, amely kitört a közelmúltban, bár a többi is kitört az elmúlt néhány száz évben. Sokuk vagy kialudt, vagy több tízezer éve nem tört ki. A Vezúv abban is különleges, hogy a tűzhányó alatti alábukó lemez alsó része levált a felső részről, így kialakult az úgynevezett “tektonikai ablak”. Ezáltal a Vezúv kőzetei kémiailag kissé eltérnek a többi campaniai vulkáni kőzettől.

A Vezúv a szubdukciós zóna felett. A szerző saját munkája

A vulkánt láva, hamu és vulkáni salak rétegei alkotják. Ásványi szerkezetük változó, de általában szilícium-dioxidban szegény és káliumban gazdag. Az 1631-es kitörés például nagy rétegtani és kőzettani változékonyságot mutat: először fonolitos láva tört ki, majd fonolit-tefrit következett, és végül fonolitos tefrit (3).

A Vezúv krátere. A szerző felvétele

Kitörések

A legegyszerűbb felosztás szerint kétféle vulkáni tevékenységet különböztetünk meg a kitörés hevessége szerint: az effúzív, (kiömléses), és az explozív (robbanásos). A bazaltos összetételű magmák például a leggyakoribb effúzív kitörések, mivel alacsony viszkozitásúak, hígabbak. A szilícium-dioxidban gazdagabb, sűrűbb magmát tartalmazó tűzhányók viszont az utóbbi csoportba tartoznak. A Vezúv sokszor kitört már a múltban. A híres i.sz. 79-es kitörést számos másik előzte meg az őskorban is, köztük legalább három lényegesen nagyobb; példa erre az i.e. 1800 körüli Avellino kitörés, amely több bronzkori települést is elpusztított. I.sz. 79 óta a vulkán is többször kitört: az ókorban még hatszor, a középkorban tizenhétszer. A vulkán 1631-ben ismét kitört, hatszor a 18. században, nyolcszor a 19. században, valamint 1906-ban, 1929-ben és 1944-ben. 1944 óta nem volt kitörés (4, 5).

Az i.sz. 79-es kitörés előtt

A vulkán korábbi, a kitörés előtti alakjáról nagyon kevés forrásunk van. Az i.sz. 79-es kitörésben elpusztult Pompeii és Herculaneum freskóin még a Vezúv egyetlen kúpból állt. Ifjabb Plinius leírásából is tudjuk, hogy mai alakja ennél kitörésnél jött létre, amikor is a hegy nagy része felrobbant.

Egy pompeii freskón még látható a vulkán korabeli alakja. Forrás: Wikipedia

I.sz. 62-ben és 64-ben is voltak földrengések, ezeket Suetonius és Tacitus is megemlítették. Sok Pompeii házon láthatók ezeknek a földrengéseknek a nyomai, néhány házat még nem hoztak rendbe a rengések után. A földrengések azonban gyakoriak voltak ezen a területen, senki nem tulajdonított ezeknek jelentőséget. Ifjabb Plinius is leírta, hogy nem különösebben riasztóak a campaniai földrengések ezek gyakorisága miatt.

A kitörés időpontja

Az i.sz. 79-es kitörés dátumára sokáig augusztus 24-ét fogadták el. A régészeti feltárások azonban arra engedtek következtetni, hogy a város néhány hónappal később pusztult el. Az áldozatokról kiderült, hogy melegebb ruhát viseltek, mint a könnyű nyári tunikák. Az üzletekben talált gyümölcsök és zöldségek is októberre jellemzőek. Egy áldozat erszényében talált emlékérmét szeptember végén verték. Egy graffiti, amelyet a város V. régiójában találtak, a XVI K NOV (XVI (ante) K(alendas) Nov(embres) időpontot írja, tehát a novembert megelőző tizenhatodik napot, vagyis október 17-ét (6, 7). A kitörés pontos időpontját október 24-25-ben határozták meg (8).

Az i.sz. 79-es kitörés

A kitörés két fázisban bontakozott ki, az úgynevezett pliniusi és a pelei fázisban, amelyek hatszor váltakoztak (9). A pliniusi kitöréseket vulkáni törmelékből és forró gázokból álló kitörési oszlopok jellemzik, amelyek magasan a sztratoszférába jutnak. Gyakoriak a nagy mennyiségű törmelék kilökései és a nagyon erős, folyamatos kitörések. A pelei kitörések akkor fordulhatnak elő, ha viszkózus magma, jellemzően riolitos vagy andezit típusú van jelen. Az ilyen kitörések kísérői a forró piroklasztikus árak.

A kitörés első napján több órán át hullott a fehér habkő, amely három centiméteres törmelékdarabokat is tartalmazott. A tetőcserepeket 120–140 °C-ra melegítette fel. Ez az időszak lett volna az utolsó lehetőség a menekülésre. Ezt követően egy második oszlopban szürke habkő rakódott le 10 cm vastagságban, mintegy 18 órán keresztül. Ezután következett be az első piroklasztikus ár, mely biztosan pusztító hatást gyakorolt Herculaneumra, de nem jutottak el Pompeibe (10). Ezt követően megnyílt a vulkáni kürtő egy sor erős robbanás során, ekkor robbant fel a Monte Somma kalderája, és ennek közepén kialakult az új vulkáni kúp, a Gran Cono.

A kitörés második napjának reggelén a vulkáni felhő összeomlása, mely előzőleg 6×105 köbméter másodpercenkénti mennyiséggel gyarapodott, és 32 km magasságig is emelkedhetett, felgyorsult. Két nagy hullámban sújtotta és pusztította el Pompeiit. Herculaneum és teljes lakossága ekkor már nem létezett. Az első hullám hőmérsékleti tartománya legalább 180–220 °C között volt, a másodiké már 220–260 °C (10). Ebből az feltételezhető, hogy kitöréskor a felhő hőmérséklete elérte a 850 °C-t. Délután újabb kitörési oszlop alakult ki a vulkáni gázokból és hamuból, amely az előzőnél kisebb volt, viszont elérte Misenum térségét. Ebben a fázisban kb. 3–4 km³ láva került a felszínre.
Ifjabb Plinius írásaiból tudjuk, hogy a vulkánkitörést követő földrengések során a tengervíz előbb visszahúzódott, majd cunami érte el a partokat.

A két elpusztított város, lakosainak számáról csak becslések vannak, így nem ismert pontosan a kitörésben elhunytak száma. Pompeiiben több mint ezer holttest üregére bukkantak, Herculaneumban pedig több mint háromszáz csontvázat találtak. Ezek a számok azonban nem tükrözik a teljes létszámot, mely a becslések szerint elérhette a húszezret is (11).

A Vezúv Pompeii felől. Szaggatott vonallal a vulkán i.sz. 79 előtti mérete. 1 a Monte Somma kalderája, 2 a Gran Cono. A szerző felvétele alapján

A pompeii ásatások során a Kr.u. 79-es kitörés több mint ezer áldozatának maradványait találták meg. A kitörés első szakaszában azok, akik nem hagyták el időben a várost, otthonukban vagy menedékeikben rekedtek, körülbelül három méter magas habkő és lapilli temette el őket. Ezt követően egy magas hőmérsékletű piroklasztikus ár érte a várost. Ezen áldozatok teste ugyanabban a helyzetben maradt, mint amikor a piroklasztikus áramlás elérte őket, és mivel a megkövesedett hamuréteg beborította őket, testük formája a szerves anyag lebomlása után is megmaradt. Az így keletkezett üregeket gipsszel kiöntve látható vált az áldozatok alakja.

A gipsszel kiöntött üregek Pompeiiben. A szerző felvétele

A Vezúv kőzetei

Fonolit a Vezúv 1631. decemberi kitöréséből. Az 1631-es esemény egy robbanásos, pliniusi kitörés volt, amely 131 évnyi inaktivitást követett. A szerző felvétele
Lapilli a Vezúv 1944. március 22-26-i kitöréséből. A lapillik a vulkáni kitörés során keletkeznek. Apró, 2-64 mm átmérőig terjedő kőzetdarabok. A szerző felvétele
Vulkáni salak. Piroklasztikus, erősen hólyagos, vulkáni kőzet, amely olvadt állapotban lökődik ki a vulkánból, és a levegőben lehűtve különálló szemcséket vagy tömböket képez. A szerző felvétele
Az ignimbrit a piroklasztikus árak lerakódásaiból képződik, amelyek apró törmelék és gázok forró elegye. A szerző felvétele
Ignimbrit sziklafal Sorrento partjánál. Megfigyelhetők a különböző méretű törmelék-darabok. A szerző felvétele


Források:
“Summary of the eruptive history of Mt. Vesuvius”. Osservatorio Vesuviano, Italian National Institute of Geophysics and Volcanology. http://www.ov.ingv.it/inglese/vesuvio/storia/storia.htm

Milia, A. (2006). “Rapid changes of the accommodation space in the Late Quaternari succession of Naples Bay, Italy: the influence of volcanism and tectonics”. In DeVivo, Benedetto (ed.). Volcanism in the Campania Plain, Vesuvius, Campi Flegrei and Ignimbrites. et al. Amsterdam: Elsevier Science

Stoppa, Francesco; Principe, Claudia; Schiazza, Mariangela; Liu, Yu; Giosa, Paola; Crocetti, Sergio (15 March 2017). “Magma evolution inside the 1631 Vesuvius magma chamber and eruption triggering”. Open Geosciences. 9: 24–52.

“Vesuvius”. Global Volcanism Program. Smithsonian Institution. https://volcano.si.edu/volcano.cfm?vn=211020

Sbrana, Alessandro; Cioni, Rafaello; Marianelli, Paola; Andronico, Daniele; Pasqiuni, Giuseppe (January 2020). “Volcanic Evolution of the Somma-Vesuvius Complex (Italy)”. Journal of Maps. 16 (2): 137–147.

Smithsonian Magazine, https://www.smithsonianmag.com/history/new-treasures-pompeii-180972829/

Rolandi, G.; Paone, A.; De Lascio, M.; Stefani, G. (January 2008). “The 79 AD eruption of Somma: the relationship between the date of the eruption and the southeast tephra dispersion”. Journal of Volcanology and Geothermal Research. 169 (1): 87–98

Doronzo, DM; Di Vito, MA; Arienzo, I; Bini, M; et al. (2022). “The 79 CE eruption of Vesuvius: A lesson from the past and the need of a multidisciplinary approach for developments in volcanology”. Earth-Science Reviews. 231: 104072.

Sigurðsson, Haraldur; Cashdollar, Stanford; Sparks, R. Stephen J. (January 1982). “The Eruption of Vesuvius in A. D. 79: Reconstruction from Historical and Volcanological Evidence”. American Journal of Archaeology. 86 (1): 39–51.

Zanella, E.; Gurioli, L.; Pareschi, M.T.; Lanza, R. (2007). “Influences of Urban Fabric on Pyroclastic Density Currents at Pompeii (Italy)” (PDF). Journal of Geophysical Research. 112 (112): B05214.

Francis, Peter. Three classic volcanic eruptions (Vesuvius AD 70), Volcanoes

The eruption of A.D. 79, www.geo.mtu.edu/volcanoes/boris/mirror/mirrored_html/VESUVIO_79.html

Meteoritbecsapódást észleltek a Marson

Szerző: Kovács Gergő

A NASA InSight űrszondája egy 4-es erősségű marsrengést észlelt 2021. december 24-én, a kutatók azonban csak később fedezték fel a rengés valódi okát: egy meteorbecsapódást. A kráter a legnagyobb újonnan létrejött impaktforma, amit a marskutatás évtizedei alatt az ember valaha felfedezett: az Olympus Mons pajzsvulkántól nyugatra fekvő Amazonis Planitia nevű síkságon kimélyült kráter átmérője 150 méter.

A 2021. december 21-én létrejött új marsi kráter (NASA/JPL-Caltech/University of Arizona)

A kráterre a Mars Reconnaisance Orbiter (MRO) HiRISE kamerájának korábbi, illetve frissebb felvételeinek összevetésével bukkantak rá. A meteoroid a becslések szerint 5-12 méter átmérőjű lehetett, mely a Föld légkörében elégett volna, a nála százszor ritkább marsi atmoszféra azonban átengedte az égitestet, mely egy 150 méter átmérőjű, 21 méter mély krátert hozott létre, jelentős anyagkidobódást is produkálva, a legmesszebbre jutott törmelék 37 kilométert repült.

Előtte-utána, az MRO felvételén (NASA/JPL-Caltech/MSSS)

A felfedezést tovább nyomatékosítja, hogy a becsapódás során nagy mennyiségű jég dobódott ki a felszín alatti rétegekből, így kiderült, hogy még ilyen közel a marsi egyenlítőhöz is van víz a felszín alatt.