A Pészah és a Húsvét átfedése 2021-ben

Szerző: Szoboszlai Endre

Mikorra esik egy-egy vallási ünnep a világon mindenhol hivatalos Gergely-naptárunkban és mondjuk a zsinagógai naptárban? Ezt ismertetjük meg ezen vallás, naptártörténeti- és csillagászati érdekességeket is bemutató írásunkban.

A pészah a zsidóság nagy zarándokünnepe a zsinagógai naptárban minden évben niszán hónap 15-én indul és 22-én fejeződik be. Így van ez idén is, azaz 5781-ben. A pészah nyolc napos ünnepe 2021-ben március 28-án kezdődik és április 4-én fejeződik be, vagyis részben naptári átfedés mutatkozik majd a keresztény húsvéttal, mivel húsvétvasárnap ebben az évben április 4-én lesz.

A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést, jelent és egy régmúltbéli eseményre utal, miszerint a halál elkerülte azon zsidók házait, akik bárányvérrel jelölték meg hajlékukat. A pészah ünnepe tórai ünnep, zarándokünnep. Leegyszerűsítve sokan szokták „zsidó húsvétnak” is említeni, valamint ez az ünnep egyben az egyiptomi kivonulás, a szabadság, a tavaszvárás, és a kovásztalan kenyér ünnepe is. Azért, mert az ünnep nyolc napján tilos valódi, kovásszal készült kenyeret enni, helyette macesz (pászka), kerül a hithű zsidók asztalára.


Széder este

A pészah a zsidóság nagy zarándokünnepe a zsinagógai naptárban minden évben niszán hónapp 15-én indul és 22-én fejeződik be. Így van ez idén is, azaz 5781-ben.

A pészah nyolc napos ünnepe 2021-ben március 28-án kezdődik és április 4-én fejeződik be, vagyis részben naptári átfedés mutatkozik majd a keresztény húsvéttal, mivel húsvétvasárnap ebben az évben április 4-én lesz.

A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést, jelent és egy régmúltbéli eseményre utal, miszerint a halál elkerülte azon zsidók házait, akik bárányvérrel jelölték meg hajlékukat. A pészah ünnepe tórai ünnep, zarándokünnep. Leegyszerűsítve sokan szokták „zsidó húsvétnak” is említeni, valamint ez az ünnep egyben az egyiptomi kivonulás, a szabadság, a tavaszvárás, és a kovásztalan kenyér ünnepe is. Azért, mert az ünnep nyolc napján tilos valódi, kovásszal készült kenyeret enni, helyette macesz (pászka), kerül a hithű zsidók asztalára.

Széder estére megterített asztal
A széder este szabályait a Haggada tartalmazza
(A képen egy 14. században készült Haggada látható)


Lehetnek naptári átfedések is

Csillagász-ismeretterjesztőként gyakran kell naptártörténeti érdekességekkel is foglalkoznom. Az ősi izraelita pészah ünnepe alapjául szolgált a jóval későbbi keresztény világ húsvéti ünnepének. Természetesen a két ünnepnek egymáshoz semmi köze sincs, de lehetnek naptári átfedések a pészah és a húsvét esetében, a Gergely-naptár és a zsinagógai naptár párhuzamos használata miatt.

Ilyen átfedéses év lesz az idei is. A zsinagógai naptárban jelenleg 5781-et írunk, a pészah kezdete niszán hónap 15-én indul és 22-én fejeződik be. A nyolc napos ünnep, a Gergely-naptár szerint, 2021-ben március 28-án indul és április 4-ig tart, vagyis a pészah nyolcadik napján kezdődik idén a nyugati keresztény világ húsvéti ünnepe. Fontos megjegyezni, hogy a Gergely-naptárban egy adott dátum utáni nap csak éjfél után indul, míg a zsinagógai naptár következő napja a naplementei sötétedéssel már elindul, ami zavaró lehet a naptárak matematikai számainál! Egyébként jövőre is lesz naptári átfedés: 2022-ben majd április 16-23 között lesz a pészah, így akkor ismét lesz ilyen, mivel a pészah második napján kezdődik majd a keresztény húsvét, azaz április 17-én.

(Naptári átfedés lehetséges a zsidó hanuka – fények ünnepe – és a keresztény karácsony esetében is, de 2021-ben nem lesz ilyen átfedés a hanuka és a karácsony esetében. Idén ugyanis november 29-én kezdődik a hanuka és december 6-án fejeződik majd be. A zsinagógai évben ez az időszak már 5782! Ekkor kiszlév 25-től, tévét 2-ig lesz a hanuka. Első gyertyagyújtás: november 28-án este lesz.)


Tavaszkezdet, tavaszi nap-éj egyenlőség

Mind az eredeti ősi pészah, mind a sokkal későbbi keresztény húsvét csillagászatilag nézve a tavaszhoz kötődik, természetesen a Föld északi féltekéjén.

Nálunk idén, 2021-ben, ez március 20-án délelőtt következik be. A csillagászati tavasz kezdetének napján a Nap pontosan a keletponton kel fel, és a nyugatponton nyugszik le, a nappal és az éjszaka időtartama pedig egyenlő. A tavaszkezdet csillagászati érdekessége, hogy általában március 21-e, de most több évig nem így lesz! 2047-ig minden évben március huszadikán kezdődik majd a tavasz! 2048-tól pedig 19-én kezdődik a csillagászati tavasz. Majd csak 2102-ben, azaz 5862. niszán 1-jén, lesz ismét március 21-én a tavaszkezdet, vagyis más szóhasználattal a tavaszi nap-éj egyenlőség.


A keresztény Húsvét március 22 és 25 között lehetséges

A keresztény világ esetében a húsvét időpontját úgy határozták meg, hogy a tavaszi nap-éj egyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnap a húsvétvasárnap. A március 21-ei napéjegyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben a húsvét március 22-re esik, tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. Ez nagyon ritka, olya annyira, hogy legközelebb majd 2285-ben lesz ilyen! A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvétvasárnap, pedig április 25-e lehet. Ilyen lesz például 2038-ban, és 2190-ben.

No, majd meglátjuk…

A húsvét csillagászati és naptártörténeti érdekessége 2020-ban

Szerző: Szoboszlai Endre

A húsvét a kereszténység egyik nagy ünnepe – teológiailag a legnagyobb. Jézus feltámadásának ünnepe. Az ünnep úgynevezett „mozgó ünnep”. De honnan ered ez az ünnep, és miért esik minden évben más és más időpontra? Idén, 2020-ban, például április 12-ére, jövőre, 2021-ben, pedig április 4-ére esik majd húsvétvasárnap…

A húsvét gyökere is izraelita ünnep. A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést, jelent és arra utal, hogy a halál elkerülte azon zsidók házait, akik bárányvérrel jelölték meg hajlékukat.

Pészah és húsvét – izraelita gyökerek és átfedés 2020-ban

A zsinagógai naptárban a Pészah kezdete niszán hó 15-én van. (A nyolc napos ünnep 2020-ban április 9-én indul.) Ez az izraelita ünnep az egyiptomi fogságból való kivonulás emléknapja, egyben a húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe. (Az ünnep nyolc napján tilos kenyeret enni, helyette macesz, vagyis pászka, kerül a hithű zsidók asztalára.)

A zsidó Pészah nyolc napos ünnepi időszaka gyakran átfedi a keresztény húsvét két napját, de még sem minden évben! Ilyen átfedés lesz 2020-ban, a zsinagógai naptár szerint 5780-ban, mivel a keresztény húsvét, a zsidó Pészah negyedik napján kezdődik! 2021-ben pedig a Pészah nyolcadik, azaz utolsó napján kezdődik majd a keresztény húsvét, akkor április 4-én bár a két ünnepnek egymáshoz nincs köze…

Csillagászatilag szemlélve

Jézus pénteki keresztre-feszítése után, a harmadik napon, feltámadott, ezt ünnepli a keresztény világ húsvétkor. A húsvét időpontja azért mozog, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap! A tavaszi napéjegyenlőség általában március 21-én következik be (de előfordulhat, hogy már 20-án, mint például 2020-ban), ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását.

(2020-ban pontosan március 20-án kora hajnalban lépett a Nap a Kos jegyébe. A csillagászati tavasz kezdetének napján a Nap pontosan a keletponton kel fel, és a nyugatponton nyugszik, a nappal és az éjszaka időtartama egyenlő.)

A manapság általunk is használt hivatalos naptár a Gergely-naptár, számos (itt most nem részletezett egyéb) hibája között mellesleg éppen a húsvét „mozgóünnep” mivolta is megtalálható!

A március 21-ei nap-éj egyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben a húsvét március 22-re esik, tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. (Ez 1818-ban fordult elő, és legközelebb majd 2285-ben lesz.) A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap, pedig április 25-e lehet. (Ilyen lesz 2038-ban, és 2190-ben, és majdnem a legtávolabbi napra fog esni 2036-ban, amikoris április 24-én lesz.)

A Biblia szerint

Mint tudjuk Jézus Krisztus halála a zsidó húsvét előestjére esett. Máté evangéliumában (27. 45-46) ezt olvashatjuk, a Károli-féle fordításban: „Hat órától kezdve pedig sötét lőn az egész földön, kilenc óráig. Kilenc óra körül pedig nagy fennszóval kiáltja Jézus (…) Én Istenem! Miért hagytál el engemet?”

(A magam részéről érdekesnek találom, hogy az új fordításban 12 órától 15 óráig említik a sötétséget…)

Az idézett rész azt sugallhatja, hogy Jézus felkiáltásakor, illetve halálakor talán napfogyatkozás lehetett, hisz’ az sötétségbe burkolja a környéket… Csakhogy a zsidó húsvétot a holdhónap közepén, tehát holdtölte idején tartották! Köztudomású viszont, hogy teleholdkor kizárólag holdfogyatkozás következhet be és nem napfogyatkozás! Minden bizonnyal egy nem túl korábban lezajlott napfogyatkozás emléke keveredett össze az evangélium tényleges szerzőjének emlékezetében, ami megelőzte Jézus Krisztus keresztre feszítésének valóságos időpontját. A csillagászati kronológia titkait kutatva (sok más szakterület által valószínűsíthető adattal összevetve az időpontot) úgy gondoljuk, hogy Jézus Krisztus halálának valószínűsíthető időpontja – a mai időszámításunkat és a Gergely-naptárat használva –, talán 30. április 7-én lehetett…