Szerző: Kovács Gergő

2021. április 9-én kitört a Karibi-térséghez, azon belül a Szél felőli szigetekhez tartozó Saint Vincent sziget La Soufrière nevű vulkánja, mely kitörés a XXI. század egyik legnagyobb vulkáni erupcióját okozta.

A La Soufriére kitörése. Forrás: RCI Martinique – YouTube CC BY 3.0

A kitörés jelentős mennyiségű vulkáni port juttatott a légkörbe, az ún. vulkánkitörési index (VEI) szerint a robbanásos kitörés VEI 4-es erősségű, mely még ha nem jelentős, de mindenképpen kimutatható mennyiségű, 0,4-0,6 Tg (teragram=1012 gramm) mennyiségű kén-dioxidot juttatott a légkörbe. Ha a kitörés VEI 5-ös vagy annál erősebb lenne, már elegendő mennyiségű aeroszolt juttatna a sztratoszférába ahhoz, hogy komolyabb mértékben befolyásolni tudja a Föld klímáját.

A VEI-index egyes fokozatainak megfelelő kitörések.
A La Soufriére-ből a légkörbe jutott vulkáni anyag. (NASA)

A kitörés óta körülbelül 20 ezer embert kellett evakuálni a szigetről. Az utcákat, házakat vastag por fedi, a vízellátás és az elektromos áram-ellátás akadozik. A nagy mennyiségű vulkanikus por és gáz mellett a tűzhányóból kiszabaduló rendkívül forró törmelékzuhatag, ún. piroklaszt-ár is óriási pusztítást okozott. A védekezés sikerét jól jelzi azonban, hogy eddig senki nem vesztette életét a szigeten.

A „global dimming” (mely fogalom magyar fordítására nem vállalkozom) a légkörbe jutó aeroszolrészecskék (vulkáni por, kén-dioxid, füst, korom, kondenzcsíkok stb.) napsugárzás-blokkoló hatása, melynek következtében a felszíni hőmérséklet kimutatható mértékben csökken, függően a légkörbe jutó részecskék mennyiségétől, illetve attól, hogy a troposzférába vagy feljebb, a sztratoszférába kerülnek, illetve, hogy az Egyenlítő környékéről terjednek szét a légkörben (ekkor hatékonyabb a terjedésük) vagy nem.

Ez a felszínre érkező napsugárzás mennyisége mellett képes módosítani az esőzések térbeli eloszlását, árvizeket vagy szárazságokat (így éhínségeket is) okozva. A történelem során számos esetben volt példa a global dimming jelentős klímaformáló hatására.

1815-ben a Tambora VEI 7-es erősségű kitörése a rákövetkező évre elhozta „a nyár nélküli év„-et: júniusban Európa és Észak-Amerika szerte havazott, jelentős terménypusztulást és éhínséget okozva. A sors iróniája, hogy ebben az évben, ezen időjárási anomáia hatására írta Mary Shelley a Frankensteint.

Ki gondolta volna elsőre, hogy összefüggés van kettejük között? (Wikipedia nyomán)

A 2001. szeptember 11-ei terrorcselekmény után több napra is a földre parancsolták az USA összes polgári repülőgépét, a meteorológusok példátlan hőmérséklet-növekedést figyeltek meg az országban, melyet a kutatók a kondenzcsíkoknak, illetve azok hiányának tudtak be. Egy friss kutatás szerint hazánkban az éves napenergia-termelésben körülbelül 1-1,3%-nyi csökkenést okoznak a kondenzcsíkok.

Kondenzcsíkok DNy-USA fölött. (MODIS)

Láthatjuk hát, hogy ezen jelenségnek igen komoly klíma- és történelemformáló hatásai is lehetnek. Nem véletlen, hogy a global dimming az egyik potenciális jelöltje az éghajlat lehetséges mesterséges szabályozásának, a geoengineeringnek, ezen belül is az ún. napsugárzás-menedzsmentnek, mely célja a földfelszínre érkező napsugárzás csökkentése, többek között különféle aeroszolok használatával (por, kén-dioxid, titán-dioxid).


Források:
[1] [2] [3] [4]