Magyar idő szerint ma 17:15 körül sikeresen Mars körüli pályára állt az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségének (UEASA) első Mars-szondája, az Al-Amal (angolul Hope, magyarul Remény). A szonda 204 nap utazás, 480 millió megtett kilométer, és egy 27 percig tartó lassító manőver után állt sikeresen Mars körüli pályára, ahol év közepe-vége felé kezdi meg a tudományos munkáját. A szonda tervezett élettartama kb. 2 év.
A Hope a fedélzetén található három tudományos műszerrel fogja vizsgálni a Vörös bolygó atmoszféráját, időjárását, a légkörből elszökő gázokat, és ezen jelenségek különböző folyamatait.
A megérkezés előtt az UEASA szakemberei 50%-ra becsülték a pályára állás sikerességét. Az űrszonda ezzel sikeresen túl van küldetésének legkritikusabb pontján, és joggal nevezhetjük űrtörténelmi jelentőségűnek az eseményt, mivel az első arab ország, akik a Marshoz küldtek egy űrszondát, illetve India után a második nemzet, akinek ezt első próbálkozásra sikerült is.
A Hope után a következő Marshoz érkező szonda a kínai Tianven-1 lesz, ami holnap kísérli majd meg a pályára állást, és pár hónap múlva pedig a leszállást a Vörös Bolygóra. A tavaly indított három Mars-szonda közül az utolsó az amerikai Perseverance lesz, ami február 18-án érkezik majd meg és egyből le is száll a Mars felszínére.
További részleteket az űrszondáról a korábbi írásainkban találtok: itt és itt. (És persze itt 🙂 – a szerk.)
مرحبا الأمل azaz Marhabaan Al-Amal! Az Egyesült Arab Emirátusok Mars-missziója (Emirates Mars Mission)
Szerző: Bardóczné Kocsis Erzsó
Ha az Egyesült Arab Emírségekben laknánk, pont így
köszönthetnénk ékes arabsággal a 2020. július 14-én útnak induló Mars
szondát. Ez annyit tesz: Helló,Remény!
Az Egyesült Arab Emírségek (azaz EAE, illetve angolul United
Arab Emirates, azaz UAE) hét Emírség egyesüléséből alakult meg. Sivatagával,
tengerpartjával, a hagyományos arab és a különleges modern építészeti csodáival
nyűgözi le az idelátogatókat. A világ tíz legmagasabb hotelje közül hét is megtalálható
itt, köztük a híres Burdzs Al Arab (Arabok tornya).
De mi, akik érdeklődünk a csillagászat és az űrkutatás iránt,
nem ezért kapjuk fel a fejünket, ha Dubaj nevét meghalljuk.
Menjünk vissza az időben 2009-ig, amikor a MBRSC
(Mohammed Bin Rashid Space Center, azaz Mohammed Bin Rashid Űrközpont) a
DubaiSat-1, 2013-ban pedig a DubaiSat-2 távérzékelő holdakat indította, amiket
még a koreai SI-vel közösen hoztak létre. Napjainkban már maguk építik a
KhalifaSat (DubaiSat-3) nevű távérzékelő holdat.
Az
Al-Amal ezeket a korábbi tapasztalatokat tudta felhasználni.
Emlékezzünk
vissza, hogy tavaly is volt egy jelentős
lépése a UAE-nak! A Szojuz MSZ-15 űrhajó egy orosz, egy amerikai és egy
Egyesült Arab Emírségeket képviselő űrhajóssal a fedélzetén startolt 2019.
szeptember 25-én a kazahsztáni Bajkonur űrközpontból a Nemzetközi Űrállomásra
(ISS), majd sikeresen becsatlakozott a Zvezda modulhoz.
Ez az analóg vezérlésű Szojuz-FG rakéta ekkor repült utoljára. De ez volt az utolsó indítás az űrtörténelmi 1-es starthelyéről is, ahonnan Jurij Gagarin 1961. április 12-én kezdte az első emberes űrrepülést.
Hazza Ali al-Manszúri
egy amerikai, (Nick Hague) illetve egy orosz
“kollegával”,(Alekszej Ovcsinin) együtt tért vissza a Földre. 7 napot, 21 órát
és 1 percet töltött Föld körüli pályán, 128 alkalommal kerülve meg a bolygót.
A Mars-missziót (Emirates Mars
Mission , EMM) Sheikh
Mohammed bin Rashid al-Maktoum, aki az UAE miniszterelnöke és alelnöke is egyben,
maga jelentette be.
Az Al-Amal (angolul Hope,
magyarul Remény) nevű szonda megvalósítói az EAE Űrügynöksége és a Mohammed Bin
Rashid Űrközpont (MBRSC), de jelentős szerephez jutott a Colorado, a Berkeley
és az Arizonai Állami Egyetem is.
Az
első arab szonda tervezett indulási időpontja 2020. július 15. A projektben
körülbelül 150 tudós, mérnök és kutató vett részt, a csapatnak pedig 34% -a nő.
Álljunk
meg emellett egy pillanatra! Egy arab országról beszélünk, ahol az egyik
legfontosabb misszióban résztvevők majdnem fele nő! Ez lehet a másik fontos
üzenet, hogy napjainkban is hangsúlyos a szerepük az űrkutatásban!
Omran Sharaf, a projektmenedzser nyilatkozatában elmondta, hogy az ambiciózus tudományos küldetésen kívül az a céljuk, hogy a régió kulturális és tudományos aranykora visszatérhessen. A misszió egyben üzenet az arab fiataloknak, hogy a fejlesztésekkel, az ismeretek bővítésével lehetséges egy szebb, tudományosabb jövő felépítése.
Mint gyakorló pedagógus úgy
vélem, nagyon fontos gondolat, hogy a jövő nemzedéke a tudományok irányába
legyen terelve, azt mutassuk fel nekik, mint értéket, mint követendő példát.
Sarah Al Amiri, az Egyesült Arab Emírségek fejlett tudományokért felelős államminisztere és a Mars misszió projektmenedzser-helyettese egy hétfői (június 8-ai) bejelentésében kifejtette, hogy a misszió készen áll arra, hogy az Al-Amal sikeresen elvégezze az alábbi feladatokat a Marson három tudományos műszerrel, amikkel a vörös bolygó légkörét szeretnék tanulmányozni:
Az EMUS a távoli
ibolyántúli tartományban működő, képalkotó spektrométer, ami a Mars
termoszféráját fogja vizsgálni, illetve a hidrogén és az oxigén szökését méri
Az EMIRS infravörös
spektrométer feladata a légkörben lebegő por, valamint a vízjégből álló felhők,
az időjárási jelenségek, a légkör általános állapotának megfigyelése
Az EXI három
ibolyántúli és három látható sávban vizsgálja a Marsot, így színes képet állít
elő, valamint megfigyeli a port, a vízjég-felhőket és az ózont is
A
tudományos adatgyűjtés az EMM küldetés elvileg két esztendeig fog tartani, de
kiterjeszthető lehet még két további évvel. A küldetés során 1000 GB adatot
szeretnének gyűjteni.
Az
Al-Amal előreláthatólag 2021. februárjában éri el a Marsot. Ez méltó
megünneplése lenne az Egyesült Arab Emírségek ötvenedik megalakulási évfordulójának.
Az
UAE további tervei is vakmerőek: 2117-ig tervezik
felépíteni a vörös bolygón az úgynevezett „Science
City”-t, azaz a Tudományos várost. Omran Sharaf kiemelte
a majdani marsi kolónia létrehozása melletti elkötelezettségét is.
2020-ban,
a 71. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszust (International Astronautical
Federation, azaz IAF) Dubajban tervezték megrendezni, ám a kialakult
járványhelyzet miatt arra csak 2021-ben kerülhet sor.
Ám
itt adódik mindenkinek egy remek lehetőség!
Idén október 12–14. között mégis lesz
Kongresszus a virtuális térben. Sőt, a szervezők úgy döntöttek, hogy ezt
ingyenesen hozzáférhetővé teszik minden érdeklődő számára. A program és a
technikai részletek kidolgozása még folyamatban van. Akit érdekel ez a
lehetőség, kísérje figyelemmel a 71st IAC – The
CyberSpace Edition honlapját!
Végezetül, ahogy egy arab közmondás mondja: Ne add át magad a fáradtságnak! Az erőd meg fog felelni a vágyaid mértékének.
