A zsinagógai naptár érdekességei

Szerző: Szoboszlai Endre

Joggal tehetjük fel manapság azt a kérdést: ismerjük-e kellően más vallások naptárait, ünnepeit, vagy kellő tisztelettel vagyunk-e más kultúrák és vallások iránt? Sajnos el kell ismernünk, hogy bizony nem alaposan ismerjük ezeket, így érdemes erről beszélni…

Az emberiség történetében sokféle naptárat használtak. Jelenleg a hivatalos a Gergely-naptár. Ezen felül azonban manapság is alkalmaznak vallási naptárakat is, melyek az adott térségekben, országokban, párhuzamosan használatban vannak a Gergely-naptárral. Sok ilyen naptár létezik (kínai, perzsa stb.). Talán a legismertebb a zsinagógai naptár (melynek őse a babilóniai naptár volt) mely most, 2021 szeptember legelején még az 5781. évet mutatja, de éppen 2021. szeptember 7-én kezdődik majd az 5782. év, ekkor lesz Tisri hónap 1-je, ez a Ros Hasana ünnepe, vagyis a zsidó újév, héberül az „év feje” a jelentése.

(Hasonlóan ismert az iszlám világ Hidzsra-naptára, mely szerint 2021. augusztus 9-én fejeződött be az 1442. év. 2021. augusztus 10-én pedig újév kezdődött, 1443. muharram hónap elsejével, igazodva az újhold utáni parányi holdsarló – mely augusztus 8-án volt –, újbóli láthatósághoz. Erről bővebben honlapunk ezen fejezetében olvashatnak az érdeklődők.)

A múló idő mérése nem könnyű

A naptárak jó része a Föld Nap körüli keringését veszi alapul, de több naptár a Hold Föld körüli keringési idejét használja – egyébként ezeknél lesz a legnagyobb eltérés a valós év időtartam és a naptár mutatta idő között! Sajnos minden régi, és jelenlegi naptárnak volt, van, és lesz hibája! A Gergely-naptár esetében például 4 évenként kell egy napot betoldani, mert a Föld Nap körüli keringési ideje nem pontosan 365 nap, vagyis nem annyi, amennyi egy naptári évünk! Attól egy kissé több! Földünk 365 nap, 5 óra, 48 perc, és 46 másodperc alatt kerüli meg a Napot, ezt hívjuk szoláris, vagy más néven tropikus évnek. Vagyis egy kis kiegészítéssel lehet szinkronba tartani a naptári évet a természet évével. Ebből is láthatjuk, hogy az idő sokkal bonyolultabb, mint más mérték (pl. tömeg, térfogat), hisz másként érezzük a múlását kellemes környezetben és másként nehéz esetekben. Mérése lehet például nap, ami egyenlő a sötét és a világos váltakozásával, vagy mérőszám lehet a holdhónap is, mely a Hold fázisváltozásához igazodik, a hossza 29,53 nap. Egy év 12,368 hónap. Mesterséges időtartam a „hét”. Láthatjuk, hogy használhatunk holdhónapot, vagy napévet is naptárnak…

A luniszoláris naptárak

A luniszoláris naptárak a földművelő népeknél terjedtek el, hisz a mezőgazdasági munkák miatt nagyon fontos volt, hogy a naptár együtt haladjon a természet évével! Az ókori mezopotámiában Hammurapi király (született i. e. 1810, elhunyt i. e. 1750, uralkodási ideje i. e. kb. 1728-tól i. e. 1686-ig) szorgalmazta a luniszoláris naptárat és szökőhónap betoldásával kellett összhangba hozni a holdhónapot a napévvel. Fejlettebb luniszoláris naptárakban már meghatározott évekből álló ciklusokat találunk. Ilyen volt pl. a 19 éves Meton-féle ciklus. Ebben a ciklusban a 3., 6., 8., 11., 14., 17 és a 19. év 13 hónapos szökőév volt. A hibája 19 évenként kb. 6 óra volt, mert 235 holdhónap ennyivel rövidebb, mint 19 napév. A Meton-ciklus nevét a híres görög csillagász-matematikusról, Metonról (i. e. V. század) kapta.

A zsinagógai naptár – epochája i. e. 3761. október 7-e

A zsidó-naptár a Hold-Nap éven alapszik. Az izraeleita naptárban lényegében hatféle évhossz létezik, vannak normális évek (három) és szökőévek (szintén három féle). Erre a rendkívül furcsa megoldásra azért van szükség a zsinagógai naptárban, mert bizonyos ünnepek csak a hét bizonyos napjaira eshetnek! Mivel az évek nem párhuzamosak a Gergely-naptár éveivel, az izraelita vallási ünnepek nem esnek mindig ugyanarra a naptári napra, a hivatalos Gergely-naptárban! Ettől akár 30 nappal is eltolódhat a következő évben…

A holdév 12 szinodikus hónapja (újholdtól-újholdig) csupán 354 napot tartalmaz, egy 19 esztendős ciklus során hétszer iktatnak be egy egész hónapot, hogy meg legyen az összhang az évszakok váltakozásával. A zsidó-naptárban a hónapok váltakozva 29, illetve 30 naposak. Az év hossza lehet 353, 354 vagy 355 nap. A szökőévé 383, 384 vagy 385 nap. A zsidóság a Bibliából kiszámolt világteremtéstől indítja a naptárat, epochája a Gergely-naptár szerint i. e. 3761. október 7. (Megjegyzendő, hogy a világegyetem korára ma kb. 13 milliárd évet mondanak a szakemberek.) Természetesen az újév első napja nem esik egybe a Gergely-naptár január első napjával.

Egy izraeleita naptár 1831-ből. Forrás: Tomasz Sienicki/Wikipedia; CC BY 2.5

A zsidó-naptár hónapjainak a neve babilóniai eredetűek

A hivatalos, a polgári év szerinti sorrendben így következnek: tisri, hesván, kiszlév, tévész, svát, ádár, niszán (a vallási év niszán hónappal kezdődik), ijjár, sziván, támmuz, áv, elul. (De szökőévben van ádár rison és ádár séni hónap is!)

A hónap neveA napok számaMikor van?Állatövi jele
Niszán30 naposkb. március-áprilisKos
Ijár29 naposkb. április-májusBika
Sziván30 naposkb. május-júniusIkrek
Tamuz29 naposkb. június-júliusRák
Áv (Ab)30 naposkb. július-augusztusOroszlán
Elul29 naposkb. augusztus-szeptemberSzűz
Tisri30 naposkb. szeptember-októberMérleg
Hesván (Marhesván)29/30 naposkb. október-novemberSkorpió
Kiszlév29/30 naposkb. november-decemberNyilas (Íj)
Tévét29 naposkb. december-januárBak
Svát30 naposkb. január-februárVízöntő (Vödör)
Ádár29 naposkb. február-márciusHalak
Szökőévben
Ádár (rison)30 napos  
Ádár séni29 napos  

Izraelita ünnepek a holdhónapok napjain a zsidó-naptárban:

Tisri 1: a polgári év első napja, azaz újév (Ros hasana). A vallási év azonban niszánnal kezdődik. A bibliai időkben minden hónap első napját megülték, ez volt az újhold napja és ezt Jahve tiszteletére tették.

Tisri 10: az Engesztelés napja, vagy nevezik hosszúnapnak is (Jom kippur). Lényegében egy bűnbánati nap, amelyen az előző évben elkövetett bűnökért a bibliai időkben Jahve istent áldozatokkal engesztelték.

Tisri 15: sátoros ünnep, mely eredetileg betakarítási ünnep volt, a jeruzsálemi gyümölcsszüretkor tartották, de ez háttérbe szorult. Inkább a 40 évi pusztai vándorlás (Mózes vezetésével, Egyiptomból a Kánaánba) alatti sátorban való lakásra emlékeznek ekkor (Szukkot). Ma 8 napos ünnep, Izraelben az első és az utolsó napja munkaszüneti nap (lényegében zarándokünnep).

Kiszlév 25: Hanuka (valószínűleg a legismertebb izraelita ünnep), más néven templomszentelési ünnep, melyet azért tartanak, mert i. e. 164-ben Makkabeus Judás felszentelte a IV. Antiokhosz Epiphanész (i. e. 175-163) szeleukida király által meggyalázott égőáldozati oltárt. Tehát ez a jeruzsálemi templom újraszentelésének 8 napon át tartó ünnepe (de csak az első és az utolsó munkaszüneti nap ma). Az egyik legszebb ünnep, ilyenkor az összesen kilenc gyertyás hanuka gyertyái minden vallásos zsidó házában égnek. (Az első hanukalángot kiszlév 24-én gyújtják meg.)

Hanukai gyertyatartó

Ádár 14: Purim ünnepe, melyen arra emlékeznek, hogy a perzsa birodalomban a zsidók kipusztítását (sorsvetéssel) egy napra már megállapították, de Eszter közbenjárására megmenekült a nép. Ezen az ünnepen inkább karneváli a hangulat, mint ünnepi…

Niszán 15: Peszách (Pészah), vagyis az egyiptomi fogságból való kivonulás emléknapja. Egyben a húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe. (Ma a 8 napból csak az első és az utolsó munkaszüneti nap Izraelben.)

Az ünnep 8 napján tilos kenyeret enni, helyette macót (macesz, vagy más nevén pászka) kerül a hithű zsidók asztalára. (Amennyiben a vallási év szerint kezdtük volna a hónapok, és ez által az ünnepek felsorolását, akkor a niszán 15-én megtartott Peszách került volna a zarándokünnepek listájára elsőként.)

A széder este szabályait a Haggada tartalmazza, a képen egy 14. századi Haggada látható

A „peszách” szó (magyarul kb. elkerülést jelent) utal arra, hogy az átok hatott az egyiptomiakra, de a zsidók házait elkerülte a halál és más veszedelem (lásd tíz csapás). Az ünnep előestéjén van az ünnepi lakoma a széder számos szertartása. Ezen az ún. széder estén olvassák fel a családfők az egyiptomi kivonulás történetét a Haggadaból.

(A Pészah pár érdekességéről honlapunk ezen fejezetében is olvashatnak az érdeklődők.)

Sziván 6-7: Sávuot ünnepe. A Peszachot, vagyis a húsvét szombatját követő ötvenedik nap, a görög „pentékoszté” szóból pünkösdnek nevezik. A sinai-hegyi törvényhozás emlékünnepe. Ekkor mutatták be a régi időkben a befejezett búzaaratás után az új gabonából készült két kovászos kenyeret (és gyümölcsöket is) Jahvénak. (A vallási év szerinti sorrendben ez az ünnep a második zarándokünnep (Sávuot), más néven a hetek ünnepe.) Az eredetileg aratási ünnep csak később telt meg más tartalommal is. A hit szerint ezen a napon nyilatkozta ki Isten a Tórát. Ma Izraelben 2 munkaszünetes nap a Sávuot ünnepe.

A zsidó kalendáriumban számos más neves nap is van, az előzőekben felsorolt zarándokünnepek, bűnbánati ünnepek és örömünnepeken túl.

A kalendáriumban számos gyásznap is szerepel, melyek közül a legismertebbet ismertetem csak.

Áv 9: Az első és a második jeruzsálemi Szentély lerombolásának gyásznapja, vagyis héberül Tis’á be-áv napja. Ezen a napon rombolta le (i. e. 587-ben) II. Nabu-kudurri-uszur (néhol Nabukadneccar) babiloni király az első jeruzsálemi Szentélyt, amit a híres zsidó király, Salamon építtetett. De ugyanerre a napra teszik a második Szentély lerombolásának napát is, ami Titus római császár nevéhez fűződik és i. u. 70-ben történt. (Az első Szentélyt i. e. 515-ben emelték újjá, majd Heródes király i. e. 20 és 10 között továbbfejlesztette.)

A zsinagógai naptár 359 körül már kialakult

Visszatérve a naptár csillagászati vonatkozásaira, érdemes megemlíteni, hogy a „luách”-t (a zsidó kalendáriumot) a csillagászatban jártas tudós papok készítették. Említést érdemel a II. szazadban élt Jehuda Hanashi (i. e. 135 – i.e. 217) rabbi (említik I. Juda hercegként is, vagy Juda ha-Nasi névátírással is) és II. Hillél rabbi (ő a III. században született és i. u. 365-ben halt meg). Feltételezhetően ők dolgozták ki a zsidó naptár alapjait, mely körülbelül i. u. 359 körül alakult ki.

A naptárat minden évben újra kellett szerkeszteni (és természetesen a mi általunk használt Gergely-naptárhoz ma is mindig újra kell szerkeszteni). A régi korokban a zsidó nép nem is igen ért el kiemelkedő sikereket a csillagászati tudományokban, bár bizonyosan voltak kiváló tudósaik.

Valószínű, hogy az égbolt hatékonyabb kémlelését egyesek azért nem szorgalmazták, mert a Biblia erre a tevékenységre tiltásnak is felfogható utalást tesz. Nézzük meg az erre vonatkozó idézetet Mózes V. könyvéből (4. 19):

„Se szemeidet fel ne emeld az égre, hogy meglásd a Napot, a Holdat és a csillagokat, az égnek minden seregét, hogy meg ne tántorodjál, és le ne borulj azok előtt, és ne tiszteljed azokat, a melyeket az Úr, a te Istened minden néppel közölt, az egész ég alatt.”

Más fordításban így olvashatjuk:

„Ha szemedet az égre emeled, és látod a Napot, a Holdat és a csillagokat, az ég egész seregét, ne tántorodj meg, ne borulj le azok előtt, és ne tiszteld azokat; mert azokat az ég alatt levő többi népnek hagyta meg Istened, az ÚR.”

A következő évek zsidó újéve:

2022. szeptember 26. = 5783. Tisri 1.

2023. szeptember 16. = 5784. Tisri 1.

2024. október 3. = 5785. Tsiri 1.

Naptárak és a csillagászat – a hidzsra naptár érdekességei

Szerző: Szoboszlai Endre

Az emberiség történetében sokféle naptárat használtak. Jelenleg a hivatalos a Gergely-naptár. Ezen felül azonban manapság is alkalmaznak vallási naptárakat. Sok ilyen naptár létezik (zsinagógai naptár, kínai, perzsa stb.) Talán a legismertebb a zsinagógai (zsidó) naptár, mely most, 2021 augusztusában, az 5781. évet mutatja. vagy hasonlóan ismert az iszlám világ hidzsra naptára, mely szerint éppen most, 2021 augusztusában fejeződik majd be az 1442. év! Pontosan 2021. augusztus 9-én fejeződik be az 1442. év, és jön az újév, vagyis 1443. muharram hónap elseje, igazodva az újhold (augusztus 8-án lesz) utáni parányi holdsarló újbóli láthatósághoz…

A naptárak jó része a Föld Nap körüli keringését veszi alapul, de több naptár a Hold Föld körüli keringési idejét használja – egyébként ezeknél lesz a legnagyobb eltérés a valós év időtartam és a naptár mutatta idő között! Egyébként minden régi, és jelenlegi naptárnak volt, van, és lesz hibája!

A Gergely-naptár esetében is 4 évenként kell 1 napot betoldani, mert a Föld Nap körüli keringési ideje nem pontosan 365 nap, vagyis nem annyi, amennyi egy naptári évünk! Attól egy kissé több! Földünk 365 nap, 5 óra, 48 perc, és 46 másodperc alatt kerüli meg a Napot, ezt hívjuk szoláris, vagy más néven tropikus évnek. Vagyis egy kis kiegészítéssel lehet szinkronba tartani a naptári évet a természet évével. Ebből is láthatjuk, hogy az idő sokkal bonyolultabb, mint más mérték (pl. tömeg, térfogat), hisz másként érezzük a múlását kellemes környezetben és másként nehéz esetekben. Mérése lehet például nap, ami egyenlő a sötét és a világos váltakozásával, vagy mérőszám lehet a holdhónap is, mely a Hold fázisváltozásához igazodik, a hossza 29,53 nap. Egy év 12,368 hónap. Mesterséges időtartam a „hét”. Láthatjuk, hogy használhatunk holdhónapot, vagy napévet is naptárnak…

Mi is az a hidzsra-naptár?

A tiszta holdévet a „mohamedán” naptárban alkalmazzák, de ez az elnevezés helytelen, hisz Hidzsra-naptárat kell mondanunk. A Hidzsra-naptár 1 éve 12 holdhónapból áll. A holdhónapok hossza felváltva 29, illetve 30 naposak. A hónap a fiatal holdsarló feltűnésekor kezdődik (újhold után). A naptár hibája 2500 év alatt nő 1 napra. A holdév rövidebb az évszakok évétől és újéve 11 vagy 12 nappal eltolódik a Gergely-naptár évétől és természetesen az évszakoktól is. 33 napév alatt a különbség annyi, hogy már 34 hidzsra év telik el, tehát ha egy muzulmántól megkérdezzük, hogy hány éves, előbb tisztázni kell, hogy melyik naptár szerint mondja a választ!

A hidzsra év hossza 354 nap. A Hidzsra-naptár epochája (kezdete) a Gergely-naptár szerint 622. július 16., ekkor menekült el Mohamed próféta Mekkából Medinába, hogy az új vallást, az iszlámot nyugodt körülmények között tudja megszervezni. Al-hidzsra arabul menekülést jelent. Ez lett a muzulmán világ időszámításának a kezdete, melyet utólag Omár kalifa rendelt el. Tudnunk kell, hogy a naptár használatát is a Korán írja elő! Az iszlám szent könyvének a Koránnak, a 9. szúrájának 36-37. sora tartalmazza a naptárra vonatkozó előírásokat.

Önmagunk is átszámítjuk

Tudnunk kell, hogy a naptár használatát is a Korán írja elő! Az iszlám szent könyvének a Koránnak, a 9. szúrájának 36-37. sora tartalmazza a naptárra vonatkozó előírásokat.

A hidzsra-naptár hónapjainak neve

Magyarul nehéz átírni pontosan az arab neveket, de talán így hangzik: muharram, safar, rabi al-avval, rabi al-thani, dzsamadi al-avval, dzsamadi al-thani, radzsab, shában, ramadán (ez a híres böjti hónap, legközelebb 2022. április 3 és május 2 között lesz majd), shavvál, dzu al-kada, dzu al-hidzsa.

Kicsit más magyaros átírással és arabul így olvashatjuk a neveket:

Muhharam al-Haram (röviden Muharram) – محرّم
Safar – صفر
Rabi al-Avval (Rabi I) – ربيع الأول
Rabi al-Áhir vagy Rabi asz-Száni (Rabi II) – ربيع الآخر أو ربيع الثاني
Dzsumáda l-úla (Dzsumáda I) – جمادى الأول
Dzsumáda l-Áhir vagy Dzsumáda sz-Szání (Dzsumáda II) – جمادى الآخر أو جمادى الثاني
Radzsab – رجب
Saabán – شعبان
Ramadán – رمضان
Savvál – شوّال
Dzú l-Kaada – ذو القعدة
Dzú l-Hiddzsat – ذو الحجة

Muszlim ünnepek a holdhónapok napjain a Hidzsra-naptárban:

Muharram 1: a holdév első napja
Muharram 10: Huszejn mártírhalálának emlékünnepe (Ásurá)
Radi al-avval 12: Mohamed próféta születésnapjának ünnepe
Ramadán 27: a Korán kinyilatkoztatásának kezdete (Lajlat al-kadr)
Shavvál 1-3: a ramadán hónapi böjt megtörésének háromnapos ünnepe (kis Bajrám)
Dzu al-hidzsa 9-12: áldozati ünnep (Id al-Adhá, ez nagy Bajrám).

A Ramadán csillagászati érdekessége

Szerző: Szoboszlai Endre

Ismerjük-e kellően más vallások ünnepeit? Vagy kellő tisztelettel vagyunk-e más kultúrák és vallások iránt? Sajnos el kell ismernünk, hogy bizony nem alaposan ismerjük más vallások ünnepeit, ezért is érdemes erről beszélni…

Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok, vallási szokásai közül talán leginkább a böjti hónapot ismerheti a nem muszlim hívő ember. A Hidzsra naptár 9. hónapja ramadán hó, ez a böjti hónap. Idén, 2020-ban, a Gergely-naptárunk szerint április 24-én, pénteken, kezdődik a ramadán. Azért, mert előző napon, vagyis április 23-án lesz újhold, és az újhold utáni napon tűnik fel a pici holdsarló, amikor is elkezdődhet a böjt. A böjti hónap vége majd a következő újhold utáni napon lesz. Mivel május 22-én, pénteken lesz ismét újhold, így a ramadán végének a napja majd akkor várható, amikor ismételten megpillantható lesz (várhatóan május 23-án) a kis holdsarló.

A 2020. évben egy érdekesség is lesz, ugyanis míg a zsidó vallásúaknak szombat, a keresztényeknek vasárnap a heti pihenő-ünnepnapja, addig a muszlimoknak a péntek az. Idén naptári érdekesség, hogy ramadán első napja is péntek lesz, és az utolsó teljes böjti nap is péntekre esik. Ez ritkán fordul elő.

Az iszlámhívők, vagyis a muszlimok számára a Hidzsra naptár 9. hónapja a ramadán, vagyis a böjti hónap. A naptár elkészítése mindig a csillagászok feladata volt, az ma is, ismerkedjünk meg most ennek érdekességeivel.

Hány éves egy muszlim?

A Hidzsra-naptár (tévesen hívják egyesek „Mohamedán” naptárnak!), a Hold Föld körüli keringését használja fel az idő mérésére. Ez rövidebb a mi általunk használt napévnél, vagyis, attól az időtartamtól, amennyi idő alatt a Föld megkerüli csillagunkat, a Napot. Ezért van az, hogy egy Hidzsra év kb. 10–11 nappal rövidebb a napévnél. Ebből adódik egy furcsa helyzet: ha egy muszlimtól megkérdezzük, hogy hány éves, tisztázni kell, hogy melyik naptár szerint adja meg a választ, mert 33 napév 34 Hidzsra évnek felel meg!

(Például: a 2020. év áprilisában a Hidzsra naptár az 1441. évet írja. Az 1442. év majd 2020. augusztus 20-án kezdődik!)

De mi is a ramadán?  Az iszlám vallás, öt alapvető törvényt ír elő, melyek közül az egyik, a nagy megpróbáltatást jelentő szabály a ramadán hónapi böjtölés megtartása. A Hidzsra naptárban a hónap elején az újhold utáni naptól, a következő újholdig tart egy holdhónap. A ramadán a Hidzsra-naptár 9. hónapja, és ebben a hónapban napkeltétől napnyugtáig tilos enni, inni, dohányozni, és szexuális életet élni az igazhívő muszlimnak. Ezt a hónapot azért ünneplik meg, mert a hagyomány szerint ekkor érkezett Allahtól – Gábriel arkangyal segítségével Mohamed prófétához – az iszlám szent könyve, a Korán. A ramadán havi böjt alól mentesül az, aki utazik, beteg vagy az egészségét veszélyeztetné a szigorú megpróbáltatás.

Érezzék a gazdagok is az éhezést

Amennyiben bizonyos ok miatt a böjt nem tartható meg, az elvesztett napokat pótolni kell,tehát a hónap elmúltával, annyival több napig kell böjtölni, ahány napot elvesztett a hívő. A böjt megváltható szegény emberek étkeztetésével. A böjtnek két lényeges célja van: az egyik cél, hogy a vallásgyakorló bizonyítsa Allah előtt, hogy a lelke erősebb a test vágyánál és felül tud kerekedni a test földi megpróbáltatásain, tehát például le tudja győzni az éhségérzetét,amíg a Nap le nem nyugszik. A másik célja, hogy a böjt alatt egy teljes hónapig a jómódban élők is átérezzék az éhezés gyötrelmeit és így a szegény emberek problémáit! No, ezt megszívlelhetné sok nem muszlim gazdagember is…

A böjt rendkívüli megpróbáltatás akkor, amikor a ramadán a nyári hónapokra esik, hiszen ilyenkor nagyon meleg van, valamint a napkelte és a napnyugta közötti időtartam hosszabb. Ilyen nyári időszakra – a Gergely-naptár szerint – majd jó húsz év eltelte után, a 2041. és 2049. közötti években esik (Hidzsra naptár szerint az 1463-1472. közötti évek) majd a ramadán.

A ramadán végén úgymond „lelövik” a böjtöt, ez akkor következik be, amikor vége van a holdhónapnak, majd a fiatal, egészen piciny, keskeny holdsarló megpillanthatóvá válik.

Ramadán hónap után shavvál hónap következik, mely első 3 napján tartják a böjt megtörésének (arabul íd al-fitr) nagy lakomákkal kísért ünnepét, ezt mondják „kis bajrámnak” is, és ilyenkor adakozni kell a szegényeknek.

Jövőre, 2021-ben, április 13 és május 12 között lesz a böjti hónap…

A húsvét csillagászati és naptártörténeti érdekessége 2020-ban

Szerző: Szoboszlai Endre

A húsvét a kereszténység egyik nagy ünnepe – teológiailag a legnagyobb. Jézus feltámadásának ünnepe. Az ünnep úgynevezett „mozgó ünnep”. De honnan ered ez az ünnep, és miért esik minden évben más és más időpontra? Idén, 2020-ban, például április 12-ére, jövőre, 2021-ben, pedig április 4-ére esik majd húsvétvasárnap…

A húsvét gyökere is izraelita ünnep. A húsvéthoz, mint tavaszváráshoz kapcsolható zsidó ünnep héber neve a pészah. A szó kikerülést, elkerülést, jelent és arra utal, hogy a halál elkerülte azon zsidók házait, akik bárányvérrel jelölték meg hajlékukat.

Pészah és húsvét – izraelita gyökerek és átfedés 2020-ban

A zsinagógai naptárban a Pészah kezdete niszán hó 15-én van. (A nyolc napos ünnep 2020-ban április 9-én indul.) Ez az izraelita ünnep az egyiptomi fogságból való kivonulás emléknapja, egyben a húsvét és a kovásztalan kenyér ünnepe. (Az ünnep nyolc napján tilos kenyeret enni, helyette macesz, vagyis pászka, kerül a hithű zsidók asztalára.)

A zsidó Pészah nyolc napos ünnepi időszaka gyakran átfedi a keresztény húsvét két napját, de még sem minden évben! Ilyen átfedés lesz 2020-ban, a zsinagógai naptár szerint 5780-ban, mivel a keresztény húsvét, a zsidó Pészah negyedik napján kezdődik! 2021-ben pedig a Pészah nyolcadik, azaz utolsó napján kezdődik majd a keresztény húsvét, akkor április 4-én bár a két ünnepnek egymáshoz nincs köze…

Csillagászatilag szemlélve

Jézus pénteki keresztre-feszítése után, a harmadik napon, feltámadott, ezt ünnepli a keresztény világ húsvétkor. A húsvét időpontja azért mozog, mert húsvét vasárnapja a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni első vasárnap! A tavaszi napéjegyenlőség általában március 21-én következik be (de előfordulhat, hogy már 20-án, mint például 2020-ban), ehhez kell tehát igazítani a húsvét időpontjának megállapítását.

(2020-ban pontosan március 20-án kora hajnalban lépett a Nap a Kos jegyébe. A csillagászati tavasz kezdetének napján a Nap pontosan a keletponton kel fel, és a nyugatponton nyugszik, a nappal és az éjszaka időtartama egyenlő.)

A manapság általunk is használt hivatalos naptár a Gergely-naptár, számos (itt most nem részletezett egyéb) hibája között mellesleg éppen a húsvét „mozgóünnep” mivolta is megtalálható!

A március 21-ei nap-éj egyenlőség időpontja eshet olyan szombati napra, amikor éppen holdtölte van. Ilyen évben a húsvét március 22-re esik, tehát ez a legkorábbi nap, amikor elkezdődhet a húsvét. (Ez 1818-ban fordult elő, és legközelebb majd 2285-ben lesz.) A csillagászati tavasz kezdetétől a legtávolabbi időpontra eső húsvét vasárnap, pedig április 25-e lehet. (Ilyen lesz 2038-ban, és 2190-ben, és majdnem a legtávolabbi napra fog esni 2036-ban, amikoris április 24-én lesz.)

A Biblia szerint

Mint tudjuk Jézus Krisztus halála a zsidó húsvét előestjére esett. Máté evangéliumában (27. 45-46) ezt olvashatjuk, a Károli-féle fordításban: „Hat órától kezdve pedig sötét lőn az egész földön, kilenc óráig. Kilenc óra körül pedig nagy fennszóval kiáltja Jézus (…) Én Istenem! Miért hagytál el engemet?”

(A magam részéről érdekesnek találom, hogy az új fordításban 12 órától 15 óráig említik a sötétséget…)

Az idézett rész azt sugallhatja, hogy Jézus felkiáltásakor, illetve halálakor talán napfogyatkozás lehetett, hisz’ az sötétségbe burkolja a környéket… Csakhogy a zsidó húsvétot a holdhónap közepén, tehát holdtölte idején tartották! Köztudomású viszont, hogy teleholdkor kizárólag holdfogyatkozás következhet be és nem napfogyatkozás! Minden bizonnyal egy nem túl korábban lezajlott napfogyatkozás emléke keveredett össze az evangélium tényleges szerzőjének emlékezetében, ami megelőzte Jézus Krisztus keresztre feszítésének valóságos időpontját. A csillagászati kronológia titkait kutatva (sok más szakterület által valószínűsíthető adattal összevetve az időpontot) úgy gondoljuk, hogy Jézus Krisztus halálának valószínűsíthető időpontja – a mai időszámításunkat és a Gergely-naptárat használva –, talán 30. április 7-én lehetett…