A texasi Boca Chicában második alkalommal került sor egy Starship prototípus repülésére, mely ezúttal 10 km magasra emelkedett. Az SN9 – ami az előző tesztpéldány, az SN8 tesztjét ismételte meg (különbség, hogy az SN8 12.5 kilométer magas repülést hajtott végre), sikeres start és irányított visszatérés után a leszállással újból problémák akadtak és a prototípus a földbe csapódott.
Emelkedés közben
Az indításra magyar idő szerint este 21:24-kor került sor, miután a teszt többszöri halasztásra került a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) által, ami a decemberi SN8 repülése alatt adódott problémák miatt nem engedélyezte a teszt végrehajtását.
A start után a Starship SN9 3 Raptor hajtómű segítségével megkezdte az emelkedést, majd először tervezett módon egy, aztán még egy hajtóművet leállítottak. Indítás után kb. 4 és fél perccel a maximális magasság elérése után a harmadik Raptort is leállították, és megkezdte a kontrollált visszatérést (a látványos hasra forduló manőver után). A 4 db aeroelem újból hibátlanul működött és folyamatosan stabilan tartották a járművet.
Hasrafordulás után, már szabadesésben
A tervezett leszállás előtt a függőleges helyzetbe történő állításhoz újból beindítottak két Raptort, azonban az egyik hajtómű nem indult be rendesen, így nem volt elég fékezőerő a sima landoláshoz. Emellett az SN9 túlbillent és nem tudott függőleges helyzetbe visszatérni. Érdemes megjegyezni, hogy a prototípus újból pontosan a leszállóhelyre érkezett, szóval a navigációs rendszerekkel ezúttal sem volt probléma.
Hupsz…
Ilyen sikertelen tesztekre még bőven számíthatunk a SpaceX-től a jövőben, mert egy teljesen új konstrukció helyes működését fejlesztik ki, ráadásul az orrunk előtt – aminek mi csak nagyon örülünk. A SpaceX a mostani tesztből is rengeteg adatot nyert, ami a későbbi fejlesztésekhez nagy segítség lesz.
A SpaceX nem áll le, megy tovább, és ha minden jól megy, még ebben a hónapban láthatjuk az SN10 tesztrepülését is, ami már a második tesztpadon várakozik a lehetőségre.
Második nekifutásra, de sikerült a Starship SN8 tesztje, a 12,5 kilométeres ugrás! Előző nap, december 8-án sajnos egy hajtóműhiba miatt egy automatikus vészleállás történt, mindössze 1,3 másodperccel az indítás előtt…
Másnap, azaz tegnap, december 9-én sem ment minden zökkenőmentesen: egy kisrepülőgép sértette meg a légtérzárat, ami sokunknak igen nagy bosszúságot okozva, jócskán elnyújtotta az indítás időpontját.
Végül a Starship űrtörténelmi sikert ért el: az 50 méter magas, 9 méter átmérőjű űrhajó csaknem hangsebességgel érte el a kívánt magasságot, 12,5 kilométert. Idővel a három Raptor hajtóműből kettőt leállítottak, azonban még így is képes volt tovább emelkedni. Ezt követte néhány manőver, a Starship oldalazva lebegett, mielőtt hasára fordult volna. Ezután szabadeséssel, a vezérsíkok által menőverezve ereszkedett egyre lejjebb, majd ezt követte az ún. flip maneuver: a hajtóművek újrabeindításával ismét függőleges helyzetbe hozták a Starshipet.
Azonban itt már nem ment minden jól: a függőleges ereszkedéskor nem volt a tartályokban elég üzemanyag ahhoz, hogy a Raptor-ok számára elegendő tolóerőt biztosítsanak, így a Starship túl nagy sebességgel ért földet, aminek a következménye egy kapitális méretű robbanás lett:
Annak ellenére, hogy a Starshipet elveszítették, a teszt maradéktalanul megfelelt a várakozásoknak, a SpaceX mérnökei töméntelen mennyiségű adatot kaphattak e tesztrepülés során. Az SN8 utódja, az SN9 pedig már indításra vár…
A történelmi repülést itt tudjuk újramegtekinteni:
Aki pedig magyar kommentár mellett szeretné végigkövetni a Starship repülését, annak ajánljuk szakmai partnereink, a Space Station Guys és a Spacejunkie.hu közös streamjét:
A teszt legnagyobb pillanatai. Fotó: Spacejunkie.hu
A prototípus és az „unokatestvére” a Sárkány most is egyszerre mutatnak be valami egészen extra dolgot az emberiségnek. Az egész világ figyelme újra a Crew Dragon Demo-2 felé fordult, mivel Bob Behnken és Doug Hurley sikeresen landoltak augusztus 2-án. Napok óta Bocca Chica-n is felfokozott a hangulat, hiszen a július 30-ai sikeres „static fire” tesztje után az elképzelhetetlen dolog végre tényleg megvalósulni látszik. Ma, azaz augusztus 5-én ez a sci-fibe illő, szegecsekkel teli fémcsoda megmozdult, a raptor SN-27 semmivel sem összetéveszthető hangja megrezegtette a levegőt és… Az SN-5 tényleg nyújtózkodott egyet és a 150 méteres ugrás megtörtént!
Ma, magyar idő szerint 20:48-kor visszatért a Földre a SpaceXCrew Dragon(Endeavour), fedélzetén Bob Behnken és Doug Hurley amerikai asztronautákkal, így hivatalosan is véget ért a DM-2 misszió.
Leszállás előtt. Fotó: SpaceX Daily
Az Endeavour augusztus 1-jén vált le a Nemzetközi Űrállomásról, majd 19 órás hazautat követően a Mexikói-öbölben, Florida partjainál ért “földet“. Az űrkapszulát a SpaceX Go Navigator nevű drónhajója emelte ki a tengerből.
A küldetés több szempontból is történelmi: hosszú idő után újra egy amerikai gyártmányú űrhajó jutott az űrbe; az Apollo-küldetések után újra vízi landolás történt szárazföldi helyett; végül, de nem utolsó sorban, ez volt az első alkalom, hogy egy magáncég juttatott embert a világűrbe.
Az ejtőernyők kinyílása után. Fotó: NASA
Aki lemaradt volna a Dragon visszatéréséről, itt megnézheti:
Mielőtt
(most már így mondhatjuk) ez a sok-sok sci-fibe illő, szegecsekkel teli
fémcsoda nyújtózkodhatna egyet, képzeletbe üljünk bele egy időgépbe, és
állítsuk be a dátumot 2019 szeptemberére!
Meg
is érkezünk a forró texasi vénasszonyok nyarába. De a SpaceX tulajdonosának
mástól melegebbek ezek a napok: szeptember 28-án végre megjelenhet az MK-1
prototípus mellett, és egy sajtótájékoztatón elmondhatja vízióit,
elmagyarázhatja a rakétái működését, ezzel újra megdöbbentve a világot és
fellelkesítve hűséges követőit.
Időgépen
érkezünk, tehát alapvető, hogy az esti bemutatón ott a helyünk!
Nem tudom, ki mit gondol, mikor meglátta először a kész MK-1-et és mellette a Falcon-1-et (utóbbi rakéta első három indítása sikertelen volt, de a 2008. szeptember 29-ei sikeres), de az biztos, hogy érdemes egy pár pillanatra megállni és hagyni, hogy a látvány teljesen elvarázsoljon! Az meg még döbbenetesebb tény, hogy az MK-1 mindössze négy, igen, négy hónap alatt készült el!
Hatalmas
szél fúj a bemutató alatt, lobog rendesen Elon Musk zakója – meg a mi hajunk is.
Ám kit zavar, ha ezekkel a gondolatokkal lehetünk gazdagabbak (abszolút szabad
fordításban):
a jövő csodálatos
lesz, mivel az űrkutatás segítségével eljuthatunk a csillagok közé
bolygóközi
társadalommá, űrutazó civilizációvá válhat az emberiség
az űrutazás olyan
lesz majd a közeli jövőben, mint a repülés, ugyanúgy újrahasznosítható
járművekkel közlekedünk majd
Ez az a pont, amikor érdemes belegondolnunk, hogy ez a prototípus (azaz napjainkban már tudjuk, hogy inkább a későbbi utódai) be fogja váltani ezt a grandiózus tervet. Szerintem is a SpaceX Lunar rakétákkal utazhatunk majdan a holdi bázisokra és onnan tovább a vörös bolygóra, ahol önellátó városokban élhetünk majd!
A sajtótájékoztatón elhangzott tervek szerint az MK-1-nek körülbelül 20 km magasra kell emelkednie. „Óriási látvány lesz!”–mondta Elon Musk, és a tömeggel lelkesen helyeselünk mi is.
És biztos, hogy az lett volna…de bízzunk benne, hogy a mostani sorozat valamelyik (de biztos, hogy akár több) tagja végre eleget fog tenni ennek a feladatnak.
Megtudhattuk, hogy egy teljesen új megközelítést alkalmaztak a rakéta irányítására: a szárnyak visszahajthatók, így próbálják majd lassítani és irányítani a járművet. Az MK-1 is raptor hajtóműveket kapott, mint annak idején „Berta”.
A
sajtótájékoztató végén hallhattunk a jövőbeli tervekről is, amelyek szerint
több MK prototípus is elkészül majd, itt a texasi Bocca Chica-n és a floridai
Cocoa-n is, majd fél éven belül Föld körüli pályára állítják ezeket.
Ilyen innovatív gondolatokkal térhettünk haza, és a további híreket már az otthoni indián nyárban követhetjük.
2019. november 19, hétfő. Gwynne Shotwell, az SpaceX elnök vezérigazgatója bejelenti, hogy a céljuk, a „csillaghajó” 2022-es holdi landolása.
2019. november 20-án, szerdán azonban egy cryo-teszt során robbanás következett be.
Nem
kudarcnak értékelte a cég az eseményt, hiszen épp az volt a cél, hogy
teszteljék, maximális nyomás alá helyezve hogyan működik a rakéta.
„Ez csak egy prototípus, mindenkinek erre kell emlékeznie!”- tweet-elték másnap.
A
baleset utáni nyilatkozatok még egy lehetséges MK-2-ről is szóltak, amivel a
floridai Cocoa telepen foglalkoztak volna illetve az MK-3 építése is felmerült,
de ma már tudjuk, hogy végül más irányba indultak el a munkálatok. Az MK-1
pedig ideje korán nyugdíjba vonult.
Az SN-k innen, ezekből a tapasztalatokból építkeznek. És láthatjuk, nem is akárhogyan!
Mostanában az SN-7 304L jelű rozsdamentes acélból készült teszttank nyomáspróbája volt az, ahol a lehető legalaposabban vizsgálták az új acélötvözet ellenálló képességét. Majd a napokban következett a “test to fail”, aminek eredményeképpen a próbatest megsemmisült. Így a további munkálatok a többi prototípussal folytatódnak.
Az
előző cikk megjelenésekor még mindig reális volt az esélye annak, hogy a
Starship lesz a befutó „unokatestvére” a Sárkány előtt. Mindkettőjük
megálmodója Elon Musk, így végülis szegről-végről rokonok.
Ám
az egész világ figyelme a Crew Dragon Demo-2 felé fordult. Milliók izgultak
majd sóhajtottak fel csalódottan, amikor május 27-én a kedvezőtlen időjárás
miatt elmaradt az indítás.
Szerintem
egyszerűen megsértődött ez az egyedi fémtorony és úgy gondolta, valami
formabontó és kreatív dologgal hívja fel magára a figyelmet, már ha nem elég az
extrém dizájn. Pedig még egy mesterséges nehezék is került a tetejére, mintegy
szimulálva az orrkúp súlyát ( emlékezzünk, Berta „fejéről” ezt fújta le a
texasi szél, így végül anélkül „hoppolt” ).
Már
épp kezdtük megszokni, hogy a sikerhez elengedhetetlen a folyamatos próbák
sora: statikus tesztek, majd ellenőrző nyomástesztek majd újra az egész
elölről. Megkapta az első ugrásra is az engedélyt. Sejtettük, hogy az
„unokatestvér” miatt ez biztosan csúszni fog, de nem is gondoltuk, hogy egész
más okok miatt.
Az
elmaradt szerdai indítás után ugyanúgy folytatódott a fémtorony tesztelése.
Annál is inkább, mert bár mindkét jármű a SpaceX projektje, tényleg csak
unokatestvéri kapcsolatban vannak, azaz egymástól függetlenül léteznek.
Május
28-án, csütörtökön az SN-4 megkapta a végső engedélyt a szuborbitális
tesztrepülési tevékenységek végrehajtására.
Május
29-én, pénteken megvolt az ötödik statikus hajtóműteszt. Az SN-20 raptor
hajtómű másodszor is bizonyított ezen a napon. Magyar idő szerint 20:49-kor (
Texasban ez 1:49 PM ) ez az 50 méter magas sci-fibe illő, szegecsekkel teli
fémcsoda végre megmozdult. De sajnos nem úgy,
ahogy szerettük volna.
A
hajtóművek beindítása után két robbanás is történt.
Eleinte
csak találgatni lehetett, miért is volt ez a baleset: megrepedhetett a
rakétatest, mivel a hegesztések már nem bírták a rájuk nehezedő nyomást vagy
szivárgás történt? Ám másnap már kiderült, hogy nem a prototípussal volt a
probléma, hanem az azt kiszolgáló földi berendezésekkel, hiszen az
üzemanyagtartályokat már elkezdték letankolni. Vélhetően vagy leszakadt az
egyik üzemanyagcső, vagy túl gyorsan történt az üzemanyag leeresztése.
Az
SN-4 csatlakozott a korábbi prototípusokhoz. Az MK-1 2019 novemberében, az SN-1
idén februárban és az SN-3 idén áprilisban „életük árán” teljesítették be
feladatukat – de munkája elvégeztével, részletes adatszolgáltatása után ugye
minden jó rakéta végül a mennybe jut…?
Az
SN-5 és az SN-6 ( egyes fotókon már
szerepelnek az SN-7 kezdeti hardverei is! ) lettek a következő jelöltek a már
nagyon várt 150 méteres „hoppolásra”.
A rossz időjárási körülmények miatt a SpaceX Crew Dragon Demo-2 indításátát a start előtt, T-17 percnél elhalasztották. A következő lehetőség az indításra május 30-án, szombaton, magyar idő szerint 21 óra 22 perckor volt.
Cikkünk folyamatosan frissül!
Május 31:
19:25 – megérkeztek! Megkezdődött az “Opening Ceremony“. Jim Bridenstine, a NASA vezetője köszönti az asztronautákat.
“Superman” – Fotó: YouTube Az ISS új legénysége: Anatoly Ivanishin, Ivan Vagner, Chris Cassidy, Bob Behnken és Doug Hurley. Fotó: YouTube Fotó: YouTube
19:03 – a Dragon ajtaját kinyitották.
18:40 – megkezdődött az ISS zsilipeinek kinyitása.
Elon Musk jelenleg minden bizonnyal a világ egyik legboldogabb embere. Fotó: Spacex Daily
Röviden a május 30-ai eseményekről: a Dragon-2 három napi halasztás után 2020. május 30-án sikerrel startolt a floridai Kennedy Űrközpontból, fedélzetén Bob Behnken és Doug Hurley amerikai asztronautákkal, űrtörténelmet írva. Az emberes űrhajózás történetében elsőként juttatott a világűrbe egy magáncég űrhajósokat. A Dragon-2 űrhajó 19 órányi út során, május 31-én, magyar idő szerint 16:30-kor fog dokkolni a Nemzetközi Űrállomáshoz.
21:35 – a Dragon levált a második fokozatról. A Nemzetközi űrállomáshoz 19 óra múlva, magyar idő szerint 16:30-kor fognak dokkolni.
Cikkünk folyamatosan frissül, görgess a lap aljára!
2020. május 27-e egy újabb jelentős mérföldkő az amerikai űrhajózás történetében: az Űrsikló-program 2011-es befejezése után május 27-én újra egy amerikai gyártmányú űrhajó indul a NASA floridai indítóállomásáról, a Kennedy Űrközpontból. A SpaceX gyártotta Crew Dragon-2 egy Falcon 9 rakéta segítségével két NASA űrhajóst juttat a Nemzetközi Űrállomásra, Bob Behnken-t és Doug Harley-t.
A Dragon-2 űrkapszula.Bob Behnken (balra) és Doug Hurley (jobbra)
A SpaceX célja, hogy a valaha épült legfejlettebb rendszerek segítségével fordulópontot hozzon: a Demo-2 névre keresztelt küldetés sikerével az emberes űrhajózás új fejezete nyílhat meg.
UPDATE#1: A fellövés május 27-én este, magyar idő szerint 22:32-kor fog történni (Space.com), a Dragon az indulás után május 28-án, magyar idő szerint 17:29-kor dokkolni a Nemzetközi Űrállomáshoz.
UPDATE#2: a fellövést élőben ezen a linken magyarul is követhetjük!
UPDATE#3:A rossz időjárási körülmények miatt a SpaceX Crew Dragon Demo-2 indításátát a start előtt, T-17 percnél elhalasztották. A következő lehetőség az indításra május 30-án, szombaton, magyar idő szerint 21 óra 22 perckor lesz.
Pár napja már volt szó a SpaceX mocorgó óriásáról. Megállapíthattunk, hogy kevés dolog lenne hasonlóan elképesztő és elképzelhetetlen, mint az, hogy ez az 50 méter magas sci-fibe illő, szegecsekkel teli fémcsoda megmozduljon.
A május 17-i újabb statikus teszt után talán egyre
magabiztosabban mondhatjuk, hogy végre valóság lehet, az, hogy május 18-án az
SN-4 tényleg nyújtózkodik egyet és ugrik 150 métert.
Mégis miért nem csodálkozunk ezen már annyira?
Ehhez időben kissé vissza kell mennünk.
2019 – augusztusa, forró texasi nyár. Ott állt készen a
Starhopper.
Végigkísérhettük ennek a kis fémtoronynak a készítését a drótkerítések mögül és szívünk mélyén elkeresztelhettük akár Bertának is (aki látta a Mézga család sorozat ominózus részét, érti, miről beszélek…).
Hősünket 2018 decemberében kezdték építeni Boca Chica-n, pontosan ott, ahol most a Starship prototípusai is születnek szépen sorban egymás után. Eredetileg orrkúpja is volt, de azt 2019 januárjában lefújta egy szélvihar, így ezt az elemet végül el is hagyták. A kicsike 18,4 méter magasra „nőtt”. Több hajtóműcsere után az S/N 6 egységet kapta meg. Áprilisban megvolt az első statikus hajtóműteszt. Júniusban érkezett meg a repülési engedély az FAA-tól. Júliusban volt egy balesete: tüzet fogott az egyik teszt során, de szerencsére nem esett komolyabb kár Bertában. Annyira nem, hogy 2019. július 18-án felemelkedhetett 18 méter magasba. Ez a 22 másodperc hatalmas mérföldkő volt a SpaceX történetében.
Én el tudom képzelni, hogy ezt látva Elon Musk szemei előtt már sorra suhantak is a majdani Starshipek a holdi bázisokra onnan meg tovább a Mars felé… Annak ellenére így gondolhatta, hogy most pedig az aljnövényzet gyulladt ki a hajtóművek által termelt hő miatt.
És
így érkezett el 2019. augusztusa. Először egy 26-i dátum volt tervben, de végül
csak 27-i indítás lett belőle – a SpaceX-nél megszokott túlzott óvatosságra és
biztonságra törekvés miatt.
Először működött élesben a cég saját tervezésű raptor
hajtóműve. A tervezett 200 méter helyett 150 méter magasságig fel is emelkedett,
és oldalirányba megtett körülbelül 100 métert majdnem egy perc alatt.
Berta
állt, beindul, repült és győzött.
Sorsát
beteljesítette, sok információval szolgálva alkotóinak.
Innentől
már nem ez a kis szerkezet lett a tesztelések tárgya, az energiákat immár az
MK-1-be majd az SN sorozatba fektethették.
Annyira
komolyan, hogyha jól alakulnak a dolgok – és eddig minden szépen és tökéletesen
halad- akkor szemtanúi lehetünk egy újabb ugrásnak, ami később biztosan
elvezethet minket a bolygóközi utazásokig.
Miközben szinte lélegzet visszatartva várjuk, hogy a SpaceX gyártotta Crew Dragon (Dragon-2) egy Falcon-9 rakéta segítségével a Nemzetközi Űrállomásra két NASA űrhajóst juttasson, vigyázó szemeinket most egy kicsit ne Párizsra, hanem a texasi Boca Chica-ra vessük! Hónapok óta lehet figyelemmel követni hogyan épül a Starship. Az első pillanattól döbbenetes volt méretei, kinézete miatt. A SpaceX formabontó és kreatív volt most is: űrhajójuk abszolút a régi sci-fik világát idézik.
De mit is lehet erről a rakétáról tudni? A Starship egy összefoglaló név a SpaceX újgenerációs szupernehéz rakétarendszerére (korábbi nevén Starship-Super Heavy illetve BFR néven is említették). A felső fázist Starshipnek, az alsót Super Heavynek hívják. A SpaceX honlapja szerint ez egy teljesen újrahasznosítható rendszert képvisel, ami elindulhat majd a gazdája által megálmodott Naprendszeren belüli utazásainak egyikére.
Néhány lenyűgöző adat: STARSHIP:
átmérője: 9 méter
magassága: 50m
hajtóanyag kapacitás: 1200 tonna
hasznos teher kapacitás: 100+ tonna
SUPER HEAVY:
átmérője: 9 méter
magassága: 68 méter
hajtóanyag kapacitás: 3300 tonna
37 raptor hajtőmű
Láthattuk hónapok óta épülni lépésről-lépésre, hiszen nem zártak Boca Chica kapui, ha Texasban laknánk, bármikor megnézhetnénk, hogyan készül/szépül ez a jármű. Végre elérkezett az az idő is, hogy minden nap teszteknek vetik alá az SN-4 prototipust. Tíz napon belül először feltöltötték az üzemanyagtartályokat. Majd következett a statikus hajtóműteszt. Ezek után kiszerelték a Raptort az SN-4-ből. Azt követően jött egy újabb ellenőrző nyomásteszt.
Eddig minden szépen lassan, de rendben halad előre. Ha a tesztek ilyen sikeresek maradnak, előfordulhat, hogy még a Dragon előtt egy újabb SpaceX csoda szemtanúi lehetünk, amikor ez az ezüst csoda felemelkedik és megteszi az első 150 méteres “ugrását”.
