Vulkánok és a global dimming

Szerző: Kovács Gergő

2021. április 9-én kitört a Karibi-térséghez, azon belül a Szél felőli szigetekhez tartozó Saint Vincent sziget La Soufrière nevű vulkánja, mely kitörés a XXI. század egyik legnagyobb vulkáni erupcióját okozta.

A La Soufriére kitörése. Forrás: RCI Martinique – YouTube CC BY 3.0

A kitörés jelentős mennyiségű vulkáni port juttatott a légkörbe, az ún. vulkánkitörési index (VEI) szerint a robbanásos kitörés VEI 4-es erősségű, mely még ha nem jelentős, de mindenképpen kimutatható mennyiségű, 0,4-0,6 Tg (teragram=1012 gramm) mennyiségű kén-dioxidot juttatott a légkörbe. Ha a kitörés VEI 5-ös vagy annál erősebb lenne, már elegendő mennyiségű aeroszolt juttatna a sztratoszférába ahhoz, hogy komolyabb mértékben befolyásolni tudja a Föld klímáját.

A VEI-index egyes fokozatainak megfelelő kitörések.
A La Soufriére-ből a légkörbe jutott vulkáni anyag. (NASA)

A kitörés óta körülbelül 20 ezer embert kellett evakuálni a szigetről. Az utcákat, házakat vastag por fedi, a vízellátás és az elektromos áram-ellátás akadozik. A nagy mennyiségű vulkanikus por és gáz mellett a tűzhányóból kiszabaduló rendkívül forró törmelékzuhatag, ún. piroklaszt-ár is óriási pusztítást okozott. A védekezés sikerét jól jelzi azonban, hogy eddig senki nem vesztette életét a szigeten.

A “global dimming” (mely fogalom magyar fordítására nem vállalkozom) a légkörbe jutó aeroszolrészecskék (vulkáni por, kén-dioxid, füst, korom, kondenzcsíkok stb.) napsugárzás-blokkoló hatása, melynek következtében a felszíni hőmérséklet kimutatható mértékben csökken, függően a légkörbe jutó részecskék mennyiségétől, illetve attól, hogy a troposzférába vagy feljebb, a sztratoszférába kerülnek, illetve, hogy az Egyenlítő környékéről terjednek szét a légkörben (ekkor hatékonyabb a terjedésük) vagy nem.

Ez a felszínre érkező napsugárzás mennyisége mellett képes módosítani az esőzések térbeli eloszlását, árvizeket vagy szárazságokat (így éhínségeket is) okozva. A történelem során számos esetben volt példa a global dimming jelentős klímaformáló hatására.

1815-ben a Tambora VEI 7-es erősségű kitörése a rákövetkező évre elhozta “a nyár nélküli év“-et: júniusban Európa és Észak-Amerika szerte havazott, jelentős terménypusztulást és éhínséget okozva. A sors iróniája, hogy ebben az évben, ezen időjárási anomáia hatására írta Mary Shelley a Frankensteint.

Ki gondolta volna elsőre, hogy összefüggés van kettejük között? (Wikipedia nyomán)

A 2001. szeptember 11-ei terrorcselekmény után több napra is a földre parancsolták az USA összes polgári repülőgépét, a meteorológusok példátlan hőmérséklet-növekedést figyeltek meg az országban, melyet a kutatók a kondenzcsíkoknak, illetve azok hiányának tudtak be. Egy friss kutatás szerint hazánkban az éves napenergia-termelésben körülbelül 1-1,3%-nyi csökkenést okoznak a kondenzcsíkok.

Kondenzcsíkok DNy-USA fölött. (MODIS)

Láthatjuk hát, hogy ezen jelenségnek igen komoly klíma- és történelemformáló hatásai is lehetnek. Nem véletlen, hogy a global dimming az egyik potenciális jelöltje az éghajlat lehetséges mesterséges szabályozásának, a geoengineeringnek, ezen belül is az ún. napsugárzás-menedzsmentnek, mely célja a földfelszínre érkező napsugárzás csökkentése, többek között különféle aeroszolok használatával (por, kén-dioxid, titán-dioxid).


Források:
[1] [2] [3] [4]

Magma felgyülemlés okozza a földrengéseket – ez fog történni, ha kitör a vulkán

Az Izland Dél-nyugati csücskében található Reykjanes-félszigeten napok óta megnövekedett szeizmikus tevékenység zajlik. Habár Izlandon a földrengések mindennaposak, az utóbbi időszakban jelentősen megemelkedett a rengések száma és erőssége.

A földrengések elhelyezkedése és erőssége a Reykjanes-félszigeten. Zöld csillag jelöli a 3-as fokozatúnál erősebb rengéseket

Pár nappal ezelőttig a szakértők álláspontja az volt, hogy a február 24-én kezdődött aktivitás nem magmatevékenység következménye, hanem a kőzetlemezek elmozdulása okozza azt. Március elsején azonban a műholdas felvételek elemzése során ennek az ellenkezője bizonyosodott be.

Úgy tűnik, hogy a közelmúlt eseményei a tavaly kezdődött magmafegyülemlés folytatása. Tavaly ennél jóval kisebb szeizmikus aktivitás miatt hirdettek sárga készültségi fokozatot a térségben.

A friss GPS mérési eredmények szerint a talajfelszín mintegy 30 centimétert emelkedett az elmúlt napok földrengései hatására. A jelek arra utalnak, hogy körülbelül 6 km mélyen mozgolódik a magma és utat keres magának a felszín felé.

Ki fog törni a vulkán?

Itt nem egy darab meglévő vulkánról van szó, hanem egy ezeréves lávamezőről, ahol hasadékok nyílhatnak meg, melyekből forró magma áramlik ki. Habár a közeljövőben bekövetkező lávakitörés valószínűsége egyre növekszik, a szakértők továbbra is óvatosan fogalmaznak. Senki nem képes megjósolni biztosan, hogy mi fog történni és mikor, csupán valószínűségről beszélhetünk.

Hamarosan biztosan felszínre kerül a láva, de azt senki sem tudja, hogy pontosan mikor. A “hamarosan” geológiai léptékben mérve akár 1-200 évet is jelenthet, jegyezte meg a RÚV hírportálnak Þorvaldur Þórðarson vulkanológus.

Jelenleg három lehetséges forgatókönyv van:

  • A szeizmikus aktivitás elcsendesedik leáll minden további következmény nélkül
  • A magma felgyülemlés erősebb szeizmikus aktivitást idéz elő, amely nagyobb (akár 6.5-ös erősségű) földrengéshez is vezethet
  • A magma benyomulás folytatódik és
    • felszakítva a kérget a felszínre ömlik, vagy
    • a felszín alatt megszilárdul
A talajfelszín mintegy 30 cm-t emelkedett a kérdéses területen

Mi fog történni, ha kitör a vulkán?

Szakértők szerint az esetleges vulkánkitörés nem fog emberéletet fenyegetni. A terület geológiai tulajdonságai olyanok, hogy a lávakitörés nem járna robbanással és hamu kilöveléssel, hanem ún. effuzív kiömlés várható. Ez a típusú kitörés lassan folyó lávát produkál.

A kitörés várhatóan egy-két hétig is eltarthat, de nem fogja fenyegetni az utakat, épületeket, lakott területeket. Mindazonáltal a felszabaduló gázok okozhatnak kellemetlenséget, vagy akár veszélyt is jelenthetnek az arra érzékenyek számára, így egy esetleges kitörés esetén kiemelten fogják figyelni a szélirányt és a gázok terjedését.

Veszélyben van a lakosság?

Habár a kitörés helyszíne meglehetősen közel lenne a nemzetközi repülőtérhez, a híres Blue Lagoon fürdőhöz és egy-két kisebb településhez, becslések szerint a láva nem fenyegetne közvetlenül egyetlen települést sem.

Az alábbi képen lilával jelölték a láva várható folyási útvonalát. Két település van a képen: jobbra fent látható Hafnarfjördur, balra lent pedig Vogar.

Forrás: helloizland.hu

Tűzokádók kitörése Jáva szigetén

Az ischiai szerencsétlenség méltán megdöbbentette a világot rendkívüli voltával. A természet ellenállhatatlan romboló ereje ezer és ezer embert temetett el egy szempillantás alatt s virágzó községek váltak fölismerhetetlen romokká. De alig enyhült némileg a rendkívüli csapás megrendítő hatása s még javában siet a résztvevő emberiség segíteni a rombolás életben maradt áldozatainak szenvedésein: már ismét egy uj és e rettenetes földrengésnél is nagyobb szerencsétlenség hire érkezik messze kelet felől, borzalmat keltő hir, mely a részletekben még ingadozó ugyan, de megegyez a lényegben, hogy a csapás nagyobb talán, mint a, minő a földtekén századok óta előfordult. Kelet-Ázsia népes szigetvilágában, a hollandiak gyönyörű s füszergazdagságáról hires nagy szigetein, Jáván és Szumátrán, következett be augusztus 26-án a katasztrófa, melyet csaknem isten Ítéletének lennénk hajlandók mondani. A két szigetet elválasztó Szundaszoroson egy Krakatoa nevű kisebb sziget vulkánja kitört s Jáva sziget hozzá közel eső vidékén mérföldekre terjedő virágzó tájakat hamuval borított el, kietlen pusztává változtatott, városokat és falvakat nagy számmal pusztított el. A kitörés után óriási áradás támadt, mely a romokat is elseperte; Krakatoa szigete magas hegyeivel e több községével a tenger mélyébe merült, nagyszámú ember — 30 ezertől egész százezerig beszél a hir — áldozatul esett, a Szunda-szoros titokteljes mélyéből tizenhat uj tűzokádó hegy emelkedett ki s mindmegannyi bömbölve s tüzes hamuját messze vidékre dobva teszi megközelithetlenné a rémület helyét. A katasztrófa részleteiről a nagy távolság miatt nincsenek még egész biztos adataink s hiteles képeket a romokról természetesen nem adhatunk, de addig is, mig a rombolás müvét bemutathatnék, sietünk a jól ismert és számtalanszor leirt vidékről egy pár, épen a katasztrófa szinteréül szerepelt helyet bemutatni s néhány szóval megismertetni a most oly szomorú nevezetességre jutott vidéket. A Szunda-szoros Jáva és Szimatra között, egyike a főbb közlekedési vonaloknak Európa, Khina és Japán között. Minden nyugot felől jövő hajó Szumátra mellett megy el, vagy a Singapore vagy a Jáva felé eső oldalon. Különösen azok a hajók, melyek a Jóreménység foka felé haladnak, kivétel nélkül a Szunda-szoroson mennek át.

E szoros mintegy 70 angol mérföld hosszú, legnagyobb szélessége délnyugoti végén 60, legkisebb északkeleten 13 angol mérföld. A szoros közepe táján, mindkét parttól csaknem egyenlő távolságban van három sziget, melyek között a legnagyobb Krakatoa, 4 és fél angol mérföld hosszú és 3 mérföld széles, rajta egy, a tenger szine fölött 2623 lábnyira emelkedő vulkán, mely majdnem tízszer oly magas, mint a mily mély a mellette levő sekély tenger vize. Közte és Jáva szigete közt nincsenek zátonyok, de Szumátra felé nagyon sok zátony s apróbb sziklatömb emelkedik ki a tengerből s egy pár, mint Bezi és Sebuko, több ezer láb magasságú.

Ugy látszik, hogy a 16 uj vulkán e helyen emelkedett föl, a két nagy sziget között óriási lánczolatot képezve. E helyen sülyedt továbbá tenger alá Krakatoa szigete, mintegy 8000 millió köböl földjével és köveivel s ez óriási változás okozhatta egyrészt a tenger hullámainak kicsapását is. A kitörés e központtól, mint a távirati tudósításokból láthatjuk, minden irányban oly nagy területkörre terjedt, hogy legalább 60 földrajzi mérföld átmérőnek felel meg. Szumátrán a Lampong öböl mellett Jáva felé kinyúló félsziget szenvedett legtöbbet s a félsziget szélén levő Telokbitong nevű virágzó város egészen elpusztult. De sokkal nagyobb volt a rombolás Jáva megfelelő részén, mely az egykor önálló királyságról ma is Bantam-kerületnek neveztetik. E kerület legnevezetesebb helyei: Ceram vagy Siráng, a kormányzóság székhelye, Anger, igen kellemesen fekvő és virágzó kikötő város, Merak, egy uj, virágzó európai gyarmat, s dél felé Turincsin, teljesen elpusztultak; más városok a szomszéd községekkel együtt hamuval fedettek be. Maga a sziget fővárosa, Batavia is, melynek ma már közel százezer lakosa s vasútja van, bár Angertől 80 angol mérföldnyire fekszik, igen sokat szenvedett s különösen a khinai városrészben több száz ember vesztette életét.

Mondják, bár e hir még megerősítésre vár, hogy e rettenetes pusztító munkában a Jáva szigeten levő 45 tűzokádó hegynek mintegy harmadrésze szerepelt. Hollandiai hivatalos hírek részben megczáfolnak egyes szárnyra került túlzó tudósításokat; de megegyeznek abban, hogy a Lampong-öböl környéke és Bántam kerületének nyugati része szenvedett legtöbbet. Lampong délkeleti partjairól, Katimbongból is menekült meg egy hollandi hivatalnok. A hivatalos táviratok Krakatoa sziget tengerbe sülyedését nem emlitik. A holland gyarmatok, hol e nagy szerencsétlenség történt, Jáván és Szumátrán kivül még egy pár szomszéd szigetre is kiterjednek. Az egész gyarmatcsoport körülbelől háromszor oly nagy, mint egész Németország s lakosainak száma közel 25 millióra tehető. A világ egyik legkellemesebb és legtermékenyebb vidéke ez. Különösen Jáva termékenysége nagyhírű, ugy hogy a keleti féltekén hozzá hasonlót nem lehet találni. A rizst a jávai köznép évenként kétszer, sőt háromszor aratja, kávéból másfél ezer mázsát termeszt, s különféle fűszereivel az egész világot képes volna ellátni. Állat- és növényvilága is példátlan gazdag. Pár évtized óta a hollandok észszerű gazdálkodása folytán e vidék folytonosan emelkedik s ma már az angolok indiai birtokaival is hatalmas kereskedelmi versenyt folytat.
E szigetcsoporton, melyről a geológusok azt állítják, hogy egykor nagy szárazföldet képezett, mely talán az emberiség bölcsője is lehetett, egyátalán nem ritkák a vulkánikus kitörések. Jáva 45 trachytkőzetből álló vulkánjai közül, melyek harangalakulag egész 3000 méterre is emelkednek — a Szemira 3730 méter magas, — nem egy működik csaknem folytonosan. Keleti részében a Tengger vulkán kiömlött lávája és hamujával egész kis hegycsoportot alkotott s e vulkán e században immár nyolczszor tört ki, néha egész 20 mérföldnyire dobva a hamut. De e kitörések, legalább az ujabb időkben, nem okoztak nagyobb veszedelmet. Pusztító erejök híre azonban fenmaradt.

Egykor vulkánjai szépsége s borzalmassága miatt az egész sziget Szivának, a rombolás istenének volt szentelve, s a félelem és halál imádói magokban a füstölgő hegyek krátereiben építették templomaikat. Még ma is több helyen találhatjuk e templomok romjait ama fák és bokrok között, melyeket a hódító arabok a vulkánok rettegett tölcséreiben növesztettek. Jáva közepén a Szömbing nevű tűzokádó hegy volt hitök szerint az a «szeg, mely a szigetet a földhöz erősiti» s Sziva néhány híve még ma is ott lakik egy 6 kilométernyinél szélesebb sikon, mely hajdan a Tengger vulkán kráterje volt s minden évben eljár egy kitörni szokott kúp tetejére ünnepiesen rizst hinteni a szörnyeteg bömbölő torkába. A rég szunnyadozni látszott szörnyeteg most újra fölébredt s romboló hatalmát egész nagyságában mutatta be. Bármily ellenmondók legyenek is a részletes tudósítások, nincs kétség fölötte, hogy a kitörés a legnagyobbszerüek közé tartozott, melyeket a természet féktelen erői a történeti korban fölmutattak. Maga a hollandi kormány már megkezdte az előmunkálatokat az okozott baj enyhítésére s Amsterdam két legtekintélyesebb bankja nagymértékű gyűjtést indított meg az életben maradt szerencsétlenek számára. A katasztrófa nagyságát azonban kellően csak egy pár hét múlva ítélhetjük meg, midőn a szemtanuk részletes tudósításai megérkeznek.

A Vasárnapi Ujság 1883. szeptember 16-i számában megjelent írás másodközlése. A cikket eredeti helyesírással közöljük.