Csillagösvényen

Gondolataimat próbálom összeszedni, mit is mondhatnék Planetology.hu szerkesztőtársam, Ivanics-Rieger Klaudia emlékére? Klaudiáról, aki csupán 33 éves volt, és mégis végtelen türelemmel viselte súlyos betegségét? Amit vasakarattal egyszer legyőzött, de ezt a kemény  háborút mégsem tudta megnyerni?

Késő, igen hideg januári este van. Ritka tiszta az égbolt. Annyira, hogy még a budapesti égen is láthatom a Hold – Jupiter párost az ablakomból. Az univerzumban kalandoznak az emlékfoszlányok is.

Egy csillag-szikrázás, egy emlék – róla…!

Felvillanás, mint ahogy egy meteorit érkezik… Az interaktív bemutatásukat épp Klaudia tette még érdekesebbé. Lelkesen, rá jellemző jósággal és humorral mutatta be a mennyköveket az érdeklődőknek.  Többek között az én iskolám diákseregének is…

Most csak bámulhatom a Holdat, de ő kezünkbe adta a Bakonyi Csillagászati Egyesület Tapintható univerzum kiállításával az egész világegyetemet. Magának is terápiás segítség volt megfestenie az égitesteket, üstökösöket, és  térképeket: épp gyógyulóban volt betegségének (mostmár tudjuk, hogy sajnos) az első harcából. Szó-szerint kézbe adás történt, így az országban először a látássérült emberek is megtapasztalhatják, hogyan is néz ki a égi és földi világunk.

Elmélkedésemben segítség lehet a Csillagösvény podcastja, amivel segít értelmezni ezt a sok kis fényes pöttyöt az égen. Hozhatná Newton-távcsövét, és magyarázhatna azzal az annyira ismert gyors és millió információval teli magyarázatával, hogy mi micsoda.

Ha csillagok, akkor elmerenghetünk nemcsak a planetológiában, aminek a hazai bolygótudományi oldalának egyik tartalomszerkesztője volt. Átbillenhetünk a fantázia birodalmába, és a sci-fiket átbeszélhetnénk vele akár most is. Ha Star Trek a téma, akkor az Impulzus műsoraiban, ha saját, szubjektív válogatás, akkor a saját maga által megálmodott SzubZsáner podcastjában. És ha könyv formájában szeretnénk találkozni Klaudia gondolataival, akkor az Insiders – Uroborosz című regényét tudjuk nemcsak fellapozni, hanem hangos könyv és e-book formában is elérni.

És ahol a kettő összeért “Ismerős idegenek – avagy Naprendszerünk a Science Fiction univerzumában” – címmel, a Naprendszert egy új oldaláról ismertette meg. Végigkövethetjük, miként jelennek meg égitestjeink sci-fikben, a könyvek lapjain csak úgy, mint a mozivásznon.

Az eget bámulva évmilliókig érhet vissza a képzeletünk. Addig az időkig, amikről a 2021-ben az Élet és Tudomány 41-42. számában paleontológiával kapcsolatos cikke szólt. Dínók…? A múlt nyári BCSE tábor alatt még maga kereste az Úrkút környéki kövületeket. A fosszíliák mostmár más érdeklődök polcára fognak kerülni…

Geológia, planetológia és paleontológia, csillagmítoszok és ásványok. Földrajz és hittan szakos pedagógus – a tökéletes szintézist megtalálva ezen területek között. A hazai csillagász szféra egyik oszlopos tagjának életművét így tudnám bemutatni.

És meglebben a függöny, mintha valami villámgyorsan átsuhanna a szobán. Nem egy laza, könnyed fuvallat, hanem egy forró impulzus. Olyan, mint ő maga volt: egy forgatag, egy tornádó, egy hurrikán, ami számtalan programot, adatot, élményt hozott magával, és jutattott el a szélrózsa minden irányába. Hogy volt mindenre ereje, energiája? Ki tudja, talán seójtette, hogy neki ezen a mi bolygónkon igen rövidke lesz az ittlét?

Egy utolsó intenzív szívmelengető légáramlat.

Egy utolsó gyógyír az ittmaradottaknak. Gyógyír a szívünkben lévő értetlenségre, haragra, bánatra, mélységes fájdalmunkra.

Utolsó földi útjára 2023. január 28-án, szombaton a 14:00 órakor tartandó gyászmise után, 15:00 órától kísérhetjük az úrkúti temetőben.

Ezzel Klaudia (sajnos) végleg elköszönt, hazatérve oly szeretett égi barátaihoz…

Akik Klaudia emléke előtt tiszteletüket teszik:

A kövek mesélnek
A Kőzetek Naplója
Coolstarz
Dr. Juhász Árpád
EKKE Földrajz és Környezettudományi Intézet
Gábor Balázs Astro-Photography
Galileo Webcast
GÖNCÖLSZEKÉR Csillagász Szakkör Gyöngyöstarján
Impulzus Podcast
KG.art
Lelkes ÁsványBörze
Lionel Majzik Photography
Magyar Asztronautikai Társaság
Magyar Meteoritikai Társaság
Mira Csillagászati Egyesület
Móricz Zsigmond Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda, Mátészalka (Coolstarz)
Németvölgyi Általános Iskola, Budapest (Coolstarz)
Paleotóp – az őslényblog
Parallaxis
Planetology.hu
Rezsabek Nándor ScienceBlog
Sokolébresztő
Spacejunkie
Tudományos Újságírók Klubja Űrkutatás magyarul
VCSE-LUNA Nagymágocsi Területi Klub
Vulpecula Csillagda
WJLF Környezetbiztonsági Tanszék
Zsuzsi Wolf – Space Art

(Eredeti cikk: https://babagenetika.hu/33-evesen-halt-meg-a-gyerekek-kedvenc-tanara-klaudia/ Zelend Niki (Babagenetika))

Kocsis ERzsó
(Planetology.hu; Coolstarz)

Egy kolléga emlékére

Fájdalommal és megrendüléssel tudatjuk kedves Olvasóinkkal, hogy barátunk és szerkesztőtársunk, a Bakonyi Csillagászati Egyesület oszlopos tagja, Ivanics-Rieger Klaudia (1989-2023) méltósággal viselt, súlyos betegség után, tragikusan fiatalon, örökre elhagyta ezt az égitestet.

Tanár, hitoktató, geográfus, sci-fi rajongó, ásványbarát, amatőrcsillagász, ismeretterjesztő, regényíró. Klaudia egyszerre volt mind. Egy energiabomba. Otthon érezte magát mind a földrajz tudományában, mind a meteoritok vagy éppen a dinócsontok között, épp úgy, mint a csillagképek mitológiájában. Alapító tagja volt a Bakonyi Csillagászati Egyesületnek, ahol kreativitásának és energikusságának volt köszönhető többek között a Tapintható Univerzum nevű projekt, mely az országban elsőként látássérült embereknek mutatta be Világegyetemünket. Időt és energiát nem sajnálva festette le kézzel a kiállítás összes darabját. A BCSE keretein belül hívta életre Csillagösvény nevű podcastjét, ahol az egyes csillagképek mögött húzódó mitológiát vesézte ki.

A science fiction műfaja iránti rajongásának is sikerült teret adnia. A Parallaxis Univerzumban, a SzubZsáner nevű podcast-sorozatában részenként egy-egy sci-fi könyvet tárgyalt ki, egy-egy meghívott vendég társaságában. Oldalunkon pedig “Ismerős idegenek – avagy Naprendszerünk a Science Fiction univerzumában c. cikksorozatában égitestről-égitestre haladva ismertette, melyik objektum miként jelenik meg a sci-fi könyvekben és filmekben.

Szerteágazó és alapos tudásáról sok írásában tanúbizonyságot tett. Különösen kegyetlen a Sorstól, hogy csak 33 évet adott neki. A hazai csillagász szféra egy igen értékes tagját veszítette ma el. Halála pótolhatatlan űrt hagyott lelkünkben, melyet képtelenség felfogni.

Nyugodj Békében, Klaudia!

3 ÉVES A PLANETOLOGY.HU

Szerző: Kovács Gergő

Mintha csak tegnap ünnepeltük volna meg az oldal 2. születésnapját és máris azon kapjuk magunkat, hogy ismét megtettünk egy kört a Nap körül. Az oldal harmadik éve, dacára az egész világot felforgató járványnak, minden várakozásunkat felülmúlta…

Az elmúlt egy év alatt 123 blogbejegyzés született 15 szerző (Balogh Gábor, Balázs Gábor, Kocsis Erzsó, Bonczók Zoltán, Csaba György Gábor, Marcu András, Kereszty Zsolt, Kovács Gergő, Rezsabek Nándor, Szabó Bence, Szklenár Tamás, Szoboszlai Endre, Tamási Dávid, Tóth Imre és Vincze Miklós) tollából.

Csapatunk Bardóczné Kocsis Erzsó, Balázs Gábor és Marcu András személyével lett gazdagabb, továbbá partnereink köre is kibővült, ezen felül életre hívtuk “Bolygótár” nevű planetológiai adatbázisunkat, melyben hiteles információkkal szolgálunk Naprendszerünk egyes égitestjeiről. A közösségi médiabeli megjelenésünk fokozódott, immár TikTok-on is elérhető oldalunk (Balázs Gábor szerkesztésében), továbbá a facebook-on indított “Bolygópárbaj” nevű minisorozatunk igazi közönségkedvenccé vált. Csapatunk aktívan együttműködött stratégiai partnerünkkel, a Parallaxissal blog- és Facebook-oldalának elkészítésében, valamint szerkesztő-műsorvezetőként annak podcast-sorozatában. A COVID-19 járvány dacára szerkesztőségünk több népszerű hazai eseményen is részt vett, a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület (GAE) XLI. Megyei Csillagászati és Űrkutatási Hetek programsorozatán, a Kutatók Éjszakáján, a Bakonyi Csillagászati Egyesület pénzesgyőri táborán, szerepet vállaltunk a BCSE Palotai Amatőr Csillagászat – PACSi csillagászati kincskereső akciójában, illetve az Űrbatyu II várpalotai felbocsátásán. Végül, de nem utolsó sorban az a megtiszteltetés ért minket, hogy a Juhari Zsuzsanna-díj elismerő oklevelében részesült bolygótudományi portálunk.

Így, hogy ismét eltelt egy év, nem ígérhetünk mást, csak azt, hogy folyamatosan megújulva, folyamatosan bővülő tartalmakkal folytatjuk! Köszönettel tartozunk szerzőinknek, szerkesztőtársainknak, továbbá minden Barátunknak és Olvasónknak, akik követik oldalunkat!

Boldog Születésnapot, Planetology.hu!

A Rümker-plátó vidéke az Oceanus Procellarumban, a kínai holdszonda leszállóhelye

Szerző: Tóth Imre

A kínai holdkutatás Chang’e–5 programja jelentős eredménnyel zárult: csaknem 2 kg (a földön elvégzett mérések szerint 1731 gramm) holdi kőzetmintával a fedélzetén sikeresen földet ért Kína első olyan holdszondája, ami holdi anyagmintával tért vissza a Földre. Mint ismeretes, a landolás 2020. december 16-án 17:59 világidőkor (közép-európai zónaidőben 18:59-kor, helyi időben már 17-én késő éjjel) történt a terveknek megfelelően Belső-Mongóliában, Kína északi részén.

Már régóta nem volt olyan űrmisszió, amely a Holdról kőzetmintát hozott volna a Földre. Ugyanis a Chang’e-5 sikeres küldetésével 44 év után ez az első olyan űrszonda, amely holdi talajmintát juttat el a Földre, mert ezt megelőzően 1976-ban a szovjet Luna-24 gyűjtött 170,1 gramm holdi talajmintát a Mare Crisium (Válságok tengere) területéről. A három automatikusan talajmintát gyűjtő szovjet holdszonda (Luna-16, 20 és 24) összesen mintegy 300 gramm holdi anyagmintát hozott a Földre, ami eltörpül a Chang’e-5 sikere esetén Földre visszajutó teljes mintához képest. (Ne feledjük azonban azt, hogy azóta nagyot fejlődött az űrtechnológia!). Ezzel Kína is csatlakozhat a holdi anyagmintát a Földre eljuttatni képes űrnagyhatalmak, a Szovjetunió/Oroszország és az Egyesült Államok mellé. Az 1. ábra az eddigi holdfelszíni anyagminta gyűjtési helyeket mutatja be a három szovjet/orosz, talajmintákkal visszatérő holdszonda leszállási helyével (Luna-16, 20 és 24), valamint a hat Apollo emberes holdexpedíció leszállási helyével (A11, 12, 14, 15, 16 és 17).

1. ábra
A Holdon eddig végzett talajminta gyűjtési helyek, ahonnan a begyűjtött mintákat a Földre eljuttatták: a szovjet/orosz holdszondákkal (sárga tele négyzetek), az Apollo-program emberes holdexpedíciók helyei, (kék tele négyzetek) valamint a kínai Chang«e-5 holdszonda tervezett mintagyűjtési területe (piros téglalap), ami a Rümker-plátó (Mons Rümker) vidékén van. Az első kínai holdjáró (Yutu-1 vagy „Jáde nyúl”), a Chang´e-3 (CE 3, piros tele négyzet) is jelölve van)(forrás:  USGS, NASA, Y.Q. Qian és mások 2018, JGR E, ábra: E. Otwell, ScienceNews.org, 2020. december 1.).

A Chang’e-5 leszállóhelye a Hold Oceanus Procellarum holdrajzi északkeleti pereménél fekvő Mons Rümker (Rümker-hegy, Rümker-dombok, Rümker-plátó) közelében van. Nem közvetlenül a Rümker-hegyen, mert ott a várhatóan egyenetlen, dimbes-dombos felszín nehéz terepviszonyokat jelentene, és veszélyeztetné a sima leszállást, illetve a mintagyűjtést és a visszaindulást, egyszóval az egész küldetést. Ezért a leszállóhelyet a Rümker-hegytől keletre, az Oceanus Procellarum egy viszonylag simább felszínű vidéken jelölték ki. A Chang´e-5 leszállóhelyének holdrajzi koordinátái: északi szélesség 43,1 fok, nyugati hosszúság 51,8 fok. A leszállóterület helyét mutatja a holdtérképre bejelölve a 2. ábrán (Dickinson, 2020).

2. ábra
A Chang´e-5 leszállóhelye a Rümker-plátótól a Hold felszínén észak-kelet felé az Oceanus Procellarum északi vidékén. Az Oceanus Procellarumtól keletre (a képen jobbra) a Mare Imbrium és annak pereménél a Jura-hegység jellegzetes karéja látható (forrás: USGS, Sky and Telescope online, 2020. december 3., David Dickinson).

A NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) LROC NAC (kislátószögű) kamerája részletes felvételén azonosítható a Chang´e-5 leszállóegysége a Hold felszínén (4. ábra).

3. ábra
A Chang´e-5  leszállóegysége a Hold felszínén a kijelölt négyzet közepén látható fényes folt a NASA LRO Hold körüli keringő szondája kislátószögű kamerája (LROC/NAC) 2020. december 2.  14:53:55 UTC-kor készült felvételén. A négyzet alakú teljes kép egy oldalának mérete 1210 méter (LROC NAC M1361560086R, NASA/GSFC/Arizona State UniversityNASA, SESE/ASU).

A Mons Rümker Carl Ludwig Christian Rümker (1788-1862) német csillagászról kapta a nevét, aki többek között a déli égbolt csillagainak katalogizálását végezte. Mintegy 70 km kiterjedésű fiatal, 1,2 milliárd éves (Qian és mások, 2018), kompakt, elszigetelt pajzsvulkáni alakzat. Legfeljebb 1100 méter magas, de feltűnő, mintegy 30 kisebb-nagyobb vulkáni lávadóm alkotta főként extrúziós, azaz sűrű lávaanyag lassú felszínre ömlése által kialakított kiemelkedés a Viharok Óceánja sima felszínéből. A felszínre került lávaanyag mintegy 1800 köbkilométer térfogatúnak becsülhető. Mindezek alapján a Rümker közelében landolt Chang’e-5 a Hold felszínének egy viszonylag fiatalabb vidékéről gyűjt majd mintát, míg a korábbi szovjet mintavevő szondák és az Apollo emberes holdexpedíciók jóval régebbi, a Hold kialakulásának és korai történetének időszakából származó mintákat gyűjtöttek. Az Apollo-15 felvétele a Rümker-platót és vidékét mutatja (4. ábra).

4. ábra
A Rümker-hegy (Mons Rümker) a Hold körül 105 km magasságban keringő Apollo-15 parancsnoki moduljából egy Hasselblad kamerával készült felvételen. A Rümker-hegy előterében a Rümker E kráter látható (forrás: NASA Apollo-15, AS15-97-13252).

A Rümker-plátót és vidékét tartalmazó Oceanus Procellarum egy mintegy 3200 km átmérőjű nagy medence (Procellarum Basin vagy Procellarum-medence) része.  Korábban azt tartották, hogy maga a Procellarum Basin egy nagy becsapódási medence. Ezt látszottak alátámasztani a japán Kaguya/SELENE (SElenological Engineering Explorer) holdszonda spektrális térképezési megfigyelési adatai is. Ugyanis a 2007-2009. között a Hold körül keringett Kaguya méréseiből meghatározott ásványi összetételére alapozták (Nakamura és mások, 2012). A mérések alacsony kalcium tartalmú piroxén ásványokat mutattak ki, amelyek tipikusan egy nagy becsapódás során megolvadt holdi kéreg és köpeny megolvadt anyagának keveredéséből alakult ki vagy pedig a már régebben differenciálódott (fajsúly szerint elkülönült) holdi magma óceán anyagából. Egyébként a Kaguya spektrális méréseiből nemcsak az Oceanus Procellarum, hanem a Mare Imbrium, valamintt a South Pole Aitken Basin – ami egy hatalmas holdi becsapódási medence – területén is kimutatható volt az alacsony kalcium tartalmú piroxén, ami ezeknek a területek becsapódási eredetére utal.

Azonban ma már úgy tartjuk, hogy az Oceanus Procellarum nem becsapódási eredetű, hanem a régmúltban a Hold fokozatos kihűlése az égitest összehúzódását eredményezte. Erre a következtetésre a NASA Hold körül keringett GRAIL (Gravity Recovery and Interior Laboratory) részletes gravitációs térképei elemzésével derült fény (Andrews-Hanna és munkatársaim 2014). A Hold nagy felbontású, részletes gravitációs térképe a nehézségi gyorsulás helyi változásairól ad információt. A tömegvonzás kis mértékű, de kimutatható változásai a holdkéreg sűrűségének és vastagságának eltéréseit rajzolják ki. Meglepő felfedezés volt, hogy a Procellarum óriási lávamedencét nem körívekkel közelíthető perem veszi körül, hanem egyenes vonalakból álló, egymással szögekben találkozó, „szögletes”, sokszög alakzatban húzódó gravitációs anomáliák sorozata határolja, mélyen eltemetve a jelenlegi bazaltréteg alatt. A GRAIL mérései valójában egykori hasadékvölgyeket rajzolnak ki, amelyeket a régmúltban nagy tömegsűrűségű bazaltláva töltött ki, így a gravitációs térképeken ezek nagyobb tömegvonzású helyek. A 4. ábra a Hold Procellarum-medencét (Procellarum Basin) mutatja a GRAIL holdszonda gravitációs méréseiből azonosított régi hasadékvölgyek elhelyezkedését mutatja, ezen belül a Rümker-plátó és annak közelében a Changé-5 leszállóhelye az Oceanus Procellarum északkeleti részén két kisebb  hasadékvölgy között helyezkedik el (5. ábra).

5. ábra
A Procellarum Basin határait egykori hasadékvölgyek jelölik ki a GRAIL holdszonda mérései által meghatározott nagyobb tömegvonzási helyeknél, ahol a felszín alatt nagyobb sűrűségű ősi lávaanyag halmozódott fel. A Rümker-plátó és a Chang´e-5 leszállóhelye a holdkorong bal felső részén található az Oceanus Procellarum északkeleti részén (forrás: Gibney, 2014).

Hogyan keletkeztek ezek a hasadékvölgyek a Holdon? A Hold kialakulása után fokozatosan kihűlt égi kísérőnk és egyre nagyobb része szilárdult meg, bizonyos elemek felgyűltek a magmában a kéreg és a köpeny határán, olyanok, mint a kálium, foszfor, ritkaföldfémek (a Holdon ezeknek van egy összefoglaló neve: KREEP, K, Rare-Earth Elements and P), illetve az urán és tórium. A KREEP magma a Hold néhány területén halmozódott fel, elsősorban az Oceanus Proellarum alatt. Ez az anyag igen gazdag volt radioaktív izotópokban, ezek bomlása pedig eleinte a környező kéreghez képest melegebben tartotta. A radioaktív fűtőanyag elfogyásával azonban gyorsabban is hűlt le, mint a környezete, hirtelen eltüntetve akár 600 foknyi különbséget is. Ez a lehűlés deformációkat hozott létre a felszínközeli kőzetanyagban, aminek két következménye volt a területen: 1.)  a köpeny felső része, illetve a kéreg megfeszült (deformációs feszültségek léptek fel), elvékonyodott, valamint 2.) a  területet határoló széleken berepedezett (itt a kérget alkotó kőzetanyag hőtani és mechanikai tulajdonságai játszottak alapvető szerepet a deformációk, feszültségek mértékének meghatározásában, kialakításában).

A Rümker-plátó környékén végzett anyagmintagyűjtéshez nyilván hasznos információ lehet, hogy milyen kémiai és ásványi összetételű minta várhatók. Előreláthatólag nagy valószínűséggel sok egykori holdi vulkáni kőzetek alkotók lesznek a gyűjtött mintában, hiszen az Oceanus Procelárum területén sok a vulkáni dóm és mag a Rümker is egy dóm-komplexum, valamint a már említett hasadékvölgyek is sok belső lávaanyaggal vannak feltöltve. A Rümker-plátó vulkáni aktivitását és annak időbeli alakulását geomorfológiai vizsgálatok alapján álltapították meg a NASA LRO (Lunar Reconnaissance Orbiter) NAC (Narrrow Angle Camera) nagy felbontású kamerája által készített felvételek elemzésével (Li és mások, 2020). E szerint a Rümker-plátó kialakulása négy vulkánossági  időszakaszra osztható: 3,74, 2,70,3,53 és 3,49 milliárd évvel ezelőtt voltak ezek a periódusok (Li és mások, 2020). Érdekesség, hogy a Rümker-plátó közelében levő Chang´e-5 leszállóhelyén a felszín ezeknél jóval fiatalabb, mintegy 1,2 milliárd éves. Tehát érdekes lesz összehasonlítani az LRO és más holdszondák méréseiből, valamint földi megfigyelésekből a Rümker-plátóra és vidékére meghatározott kémiai és ásványi összetételt a Chang´e-5 holdszonda által gyűjtött minta összetételével.

A Holdon a régmúltban végbement vulkáni aktivitás, az ennek következtében  az Oceanus Procellarum adott területén képződött mare bazalt, valamint az azóta történt felszíni átalakulások határozzák meg a holdszonda által begyűjtött anyagok kémiai és ásványi összetételét. A Rümker-plátó vidéke alatt a holdkéreg és köpeny határáig terjedő rekonstruált metszetet a 6. ábra mutatja (Chisenga és mások, 2020).

6. ábra
A Rümker-hegy környezetében a holdkéreg és köpeny határa, vlamint a felszín alatti egykori magmakamra és a felszínre vezető lávacsatornák elhelyezkedése a holdrajzi északi szélesség 40,8 fok mentén a holdrajzi nyugati hosszúság 57,5 fok és 61,4 fok között felvett metszeten 0-40 km mélység között a felszín alatt (Chisenga és mások, 2020).

Mivel a Chang´e-5 leszállóhelyén a Rümker-plátó mintegy 3,5 milliárd éves korához képest jóval fiatalabb, mintegy 1,2 milliárd éves korú, ezért is fontos a gyűjtött minták laboratóriumi vizsgálata, mert a Holdnak ezen vidékén a köpeny és kéreg, valamint a felszín fejlődésére, alakulására nyomon követhető lesz, továbbá a Hold más területéről hozott és a jövőben gyűjtött mintákkal is összehasonlítható lesz.  A Chang’e-5 útja előtti vizsgálatok (földi megfigyelések, illetve korábbi holdi kőzetminták) alapján feltehetően TiO2 és FeO, valamint tórium tartalmú kőzetek és piroklasztikus lerakódások borítják az Oceanus Procellarum és más mare vidékeket. Az Oceanus Procellarum a többi mare területhez képest ebben a tekintetben kissé eltérhet, mert anomális Procellarum-KREEP Terrain (PKT) összetételt tartalmaz (Qian és mások, 2020). Tehát éppen a terület fiatal kora miatt és feltehetően ilyenből hozott mintát a Chang´e-5. Várjuk a legújabb holdi anyagminta vizsgálatának eredményeit.



Források:

Andrews-Hanna, J.C., Besserer, J., Head, J.W. III. és mások 2014, Nature 514, Issue 7514, 68-71.

Chisenga, Ch., Yan, J., Zhao, J. és mások 2020. JGR E, No. 1, JE005978, 25pp.

Dickinson, D. 2020. China’s Chang’e 5 Collects Samples, Departs from the Moon (Sky and Telescope online, 2020. december 3.) https://skyandtelescope.org/astronomy-news/chinas-change-5-collects-samples-departs-from-the-moon/

Gibney, E. 2014 October 1. Nature News.

Nakamura, R. és mások 2012. Nature Geoscience 5, 775-778.

China is about to collect the first moon rocks since the 1970s (ScienceNews, 2020. december 1.) https://skyandtelescope.org/astronomy-news/chinas-change-5-collects-samples-departs-from-the-moon

Li, B., Zhang, J., Yue, Z. és mások 2020. Geomorphology 358. article id. 107114, 13pp.

LRO/LROC (NASA/GSFC, SESE/ASU, Arizona State University) Posts, No. 1172. lroc.sese.asu.edu/posts/1172

Qian, Y.Q., Xiao, L., Zhao, S.Y. és mások 2018. JGR E, No. 6, 1407-1430.

Qian, Y.Q, Xiao, L., Head, J.W. III. és mások 2020. DPS 52, No. 6 e-id 2020n6i302p01.



További információ, kapcsolódó internetes oldalak:

Barátságért holdkőzet? http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurhben/20210104_baratsagert_holdkozet

Bolygós rövidhírek: holdi por a Földön https://planetology.hu/bolygosh-rovidhirek-holdi-por-a-foldon/

Chang´e-5: teljes siker! https://planetology.hu/change-5-teljes-siker/

Sikeresen visszatért a kínai holdszonda: 44 év után ismét kőzetminták érkeztek égi kísérőnkről https://www.csillagaszat.hu/hirek/sikeresen-visszatert-a-kinai-holdszonda-44-ev-utan-ismet-kozetmintak-erkeztek-egi-kiseronkrol/

Kőzetmintáért indult a legújabb kínai holdszonda és vasárnap már pályára is állt a Hold körül https://www.csillagaszat.hu/hirek/kozetmintaert-indult-a-legujabb-kinai-holdszonda-es-vasarnap-mar-palyara-is-allt-a-hold-korul/

GYORSHÍR: A Hold körül a Csang’e-5 http://www.urvilag.hu/kina_a_vilagurben/20201128_gyorshir_a_hold_korul_a_csang%E2%80%99e5