Távol a Naprendszertől

Szerző: Farkas Laura

Az exobolygók létezése, a technikai fejlődés előtt csupán feltételezés volt. Az extraszoláris bolygók Naprendszerünkön kívül helyezkednek el, más csillagok körül keringenek. Napjainkban kb. 4350 exobolygót ismerünk, de ez a szám folyamatosan növekszik. Becslések szerint 130 millió ilyen bolygó van a Naprendszeren kívül. Folyamatos kutatásaink során, próbálunk életformákat találni, távol a mi civilizációnktól, illetve olyan bolygókat, amelyeken megkezdhetünk egy másik életet.

Pár gondolatért máglya?

Tudvalevő, hogy a távoli objektumok léte már igazán korán felmerült, ám tudományos bizonyításukra csak jóval később került sor. Giordano Bruno olasz csillagász, filozófus, egyetemi oktató korai nézeteiben, felmerült a heliocentrikus világkép. A korára jellemző kezdetleges eszközöket használva megállapította, hogy a csillagok távoli napok, ebből adódóan bolygók keringhetnek körülöttük. Gondolatai és azok terjesztése miatt, az egyház máglyán égette el őt.

Giordano Bruno, az első, aki feltételezte az exobolygók létét.
Forrás: Wikipedia

1988-ban volt az első észlelés Bruce Campbell, G. A. H. Walker és S. Yang által, amelyet sikerült bizonyítani, bár jóval később a publikálás előtt. 2003-ban igazolták létezését a bolygónak. A rengeteg idő eltelte, többek közt annak is köszönhető, hogy kutatóink nem tudták meghatározni az égitest tömegét, ezért nem tudták bolygóval, vagy barna törpével van dolguk.

Volt első?

Minden bizonnyal Aleksander Wolszczan lengyel csillagász, aki már 6 évesen mindent tudott a csillagászatról, és az általa épített távcsövén figyelte meg a csillagos égboltot, ő volt, aki felfedezte, az első exobolygót, melyet bizonyított. 1992 során publikálta eredményeit az AAS ülésén. Az első naprendszerünkön kívüli égitest, a PSR B1257+12 B. A PSR B1257 pulzár három objektumot foglal magában. A szűz csillagképben, a Földtől 980 fényévre találhatóak, és a földnél négyszer nagyobbak.

Művészi ábrázolás a PSR B1257+12 körül keringő exobolygókról. Forrás: NASA/JPL-Caltech/R. Hurt (SSC)

Michael Mayor és Didier Queloz svájci csillagászok, fedezték fel az első csillag körül keringő, mégpedig 51 Pegasi körül, az 51 Pegasi b-re hallgató exobolygót. Az életre utaló jel csekély, a bolygón 1000 C° uralkodik, hasonló méretű a Jupiterhez. 50,1 fényévre található.

Az 51 Pegasi b jelű exobolygó. Forrás: ESO/M. Kornmesser/Nick Risinger (skysurvey.org); CC BY 4.0

“Megígértem, hogy bolygót találok”

– mondta Bakos Gáspár csillagász, fizikus, aki első magyarként talált exobolygóra. 2000 környékén kezdte el építeni a HAT-ot, majd 2001-ben készült el. 2006-ban, ezzel a távcsővel felfedezte az ADS 16402 kettőscsillag körül keringő HAT-P-1 b névre hallgató bolygót. Kevés, de pontos ismereteink szerint, sűrűsége nagyon kicsi, a Jupitertől kisebb égitest. A HATNet távcsőhálózat keretében, már számos fedési exobolygót kutattak fel.

Bakos Gáspár. Forrás: csillagaszat.hu

Föld-szerű bolygók?

Az exobolygók zöme, igazán különbözik a mi naprendszerünk bolygóitól. A Föld-típus fontos jellemzője, a fizikai tulajdonságok hasonlósága. Vannak égitestek, amelyek egy-egy szempontból megállnák helyüket. Ilyen a Gliese 581 c. Tételezések szerint kőzetbolygó, de nagy esély van rá, hogy víz borítja felszínét. Ezt a tényt a felszíni hőmérséklet alátámasztja, hiszen 0 C° és 40 c° között a víz folyékony állapotban van. 20,5 fényévnyire helyezkedik el tőlünk. Ám ezektől a kedvező tulajdonságoktól eltekintve Gliese 581 c, alkalmatlan az ottani élet fenntartására, a gyorsuló üvegházhatása miatt.

A Gliese 581 c, a Földhöz és a Neptunuszhoz viszonyítva. A kék szaggatott vonal a pusztán víz(jég)ből álló bolygó méretét mutatja, a szürke korong vízből álló bolygót sziklás maggal, a világosszürke kör egy Földéhez hasonló égitestet, a sötétszürke kör pedig egy tisztán vasból álló bolygó méretét mutatja. Forrás: NASA/JPL-Caltech/R. Hurt (SSC); CC BY-SA 3.0

Suzanne Aigrain egyetemi oktató szerint a CoRoT-7 b, az összes exobolygó közül leginkább hasonlít a Földre. Az égitest felfedezése a párizsi CoRoT küldetésnek köszönhető. A hőmérséklet -200-2000 C° közt mérhető, az éjjeli és nappali oldalt tekintve.

Művészi ábrázolás a CoRoT-7b exobolygóról. Forrás: ESO/L. Calçada; BB BY 4.0

Információ hiányában…

Naprendszerünkben a holdak elhelyezkedése sűrű, viszont nem tudjuk, hogy az exobolygókhoz tartoznak-e exoholdak, a mostani technika lehetetlenné teszi, hogy a talán létező holdjaikat is megfigyeljük. Létük lehetséges, ha ugyanolyan gyakorisággal jönnek létre, mint a mi naprendszerünkben.


Források:
https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Exobolyg%C3%B3&oldid=23978177
https://hu.wikipedia.org/wiki/Giordano_Bruno
https://exoplanets.nasa.gov/exoplanet-catalog/7001/51-pegasi-b/
https://index.hu/tudomany/urkutatas/bakos60917/#
https://www.eso.org/public/news/eso0428/
https://en.wikipedia.org/wiki/CoRoT-7b
https://hu.wikipedia.org/wiki/Gliese_581_c
https://en.wikipedia.org/wiki/Aleksander_Wolszczan

Volt egyszer egy GAE verseny

Szerző: Bardóczné Kocsis Erzsó

A nógrádsápi Fekete István Általános iskola gyerekei láthatták a részleges napfogyatkozást – igen kalandosan, hiszen a napszűrő kézről-kézre járt a napközi előtti szabadidő alatt. De konyhásnénitől kezdve a kollégákon át a legkisebb nebulóig mindenki észlelhette, hiszen a borús délelőtt után az eseménykor ragyogó egünk lett.

Az elsős COOLSTARZ-utánpótlás csoport már pontosan tudta, hogy mi is, amit megfigyelhet – nem egy földszintes hiányolta a gyereknapon látott napfoltokat, hogy vajon azok most merre lehetnek? Kiskrumlik még, de már korrektül rakják sorrendbe a bolygókat egy szempillantás alatt. Pár hétig igen lelkesen készültek a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület versenyére. Ezt a bizonyos online eseményt 2021. június 11-12-én immár másodszor rendezte meg a Felsőbüki Nagy Pál Általános Iskola Csillagászati Szakköre és a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület, a GAE. A vetélkedő nyitva állt minden ifjú csillagászat barát számára, így nem is volt kérdéses a regisztráció. A COOLSTARZ csillagászati szakkörnek, mint a Planetology.hu szakmai partnerének az ismeretterjesztésben, fontos, hogy a csillagászatot, mint természettudományt, minél több diák megismerhesse – a versenyleírásban is olvashattuk. Bár aznap nem volt tanítás, mind az iskola vezetése, mind a szülők odaálltak a projekt mögé. Hosszas tablet-beállítás után – aki dolgozott elsősökkel, tudja, milyen egy zsák bolhát igazgatni, úgy is, ha a kedves harmadikos kollégák is besegítenek… A hősies küzdelem ezután kezdődött. Ráncolódtak a kis homlokok, hogy elolvassák, majd megértsék a kérdéseket. Le a kalappal előttük, ahogy harcoltak a komoly feladatokkal: összekötni bolygókat holdjaikkal, fogalommeghatározásokra felelni és így tovább. Igen kemény falat ez még egy hétévesnek, de nem hiába volt a sok gyakorlás, végül mindenki szépen helytállt.

A büszke mosolyok a fotókon most készültek a nyári szünet végén, hiszen a GAE minden résztvevőnek egy szép oklevelet postázott – saját lakcímre, így még nagyobb volt az öröm, mikor a postás kivitte a névre szóló borítékokat. Nem is kérdéses, ha jövőre lesz lehetőség, szintén ott lesznek, csak már megerősödve, a nyolcévesek minden bátorságával nekifeszülve a feladatoknak. Természetesen az akkor már tízéves kollégákkal együtt, és akár a felsősök közül is akadni fog egy-két ejtőernyős is. A lehetőség adott lesz itt, a nógrádi dombok közt is, de akár ott lent, a szatmári síkságon is minden COOLSTARZ tagnak.

Az eredményhirdetésről készült videót megtekinthetjük itt: https://gae.hu/vetelkedo

Göncölszekér útján

Szerző: Bardóczné Kocsis Erzsó

A Planetology.hu szakmai partnere, a COOLSTARZ csillagászati szakkör sikeres gyereknapi napészlelő- és bolygótudományi programja után egy újabb eseményt pipálhat ki a nagy nyitás óta. Az utánpótlás csapattal osztálykirándulás keretében ellátogattak a váci Göncöl Alapítványhoz és Göncöl Szövetséghez. Kiszel Vili bácsi (ahogy egész nap a ”csillagász-palánta kiskrumplik” emlegették) még nem is sejtette, hogy amikor reggel kigördült a busz a nógrádsápi Fekete István Általános iskola elől, miféle kalandos nyári napban lesz neki is része.

A gyereksereg meg sem csodálta a nógrádi dombokat, hiszen nekik ez a cserháti vidék mindennapos látvány. Bele sem gondolnak, hogy kb. 40 millió évvel ezelőtt tenger hömpölygött ezen a tájon…! A Göncöl ház udvarára begördülve házigazda már várta őket.

Egy rövid ismerkedés után a gyereksereg a Duna-parti őserdőt vette be először. Majdnem csendben, ahogy a vezetőjük mondta a „Természet anyát tiszteletben tartva” indultak el az 1993-1994-ben a Göncöl Alapítvány által létrehozott tanösvényen. Az áradó folyó időről időre megrongálja a Nagy Gábor építész tervei alapján készült utat. Ottjártukkor is kisebb kalandtúra volt néha haladni a hiányzó deszkák miatt. A tanösvény ugyanis cölöpökön álló fapallón nyugszik. De bátrak, akarom mondani cool-ok a kiskrumplik, igaz, kisebb pánikkal, egy lehorzsolt lábacskával és egy vizes cipővel, de sikeresen vették az akadályokat. Vezetőjük beavatta őket az ártéri erdők különleges világába, de a figyelmek mindig elterelődtek egy-egy kék szitakötő, barna varangy vagy egy kacsamama felbukkanásakor. Az apró halacskák és ebihalak társaságában is hosszasan időztek a 2-3 méter magas nádas hűs árnyékában.

A séta sok energiát elvett, amit sürgősen pótolni kellett, mielőtt bevackolták magukat az ásványok, kőzetek és ősmaradványok közé. Felpattanva a Göncölszekérre több millió éves földtörténeti utazás kezdődött. Vili bácsi prezentációjában találkozhattak a változatos típusú vulkanitok mellett homokkövekkel, agyagmárgákkal, mészkövekkel és dolomitokkal, kvarcokkal, kalcitokkal is. Külön érdekes volt, hogy megtudhatták lakóhelyüknek, Vác környékének milyen a földtani felépítése, milyen kőzet- és nyersanyagokkal találkozhatnak. A főbb földi kőzettípusokat (magmás, üledékes, metamorf) is megismerhették egyik vitrintől a másikig haladva. A geológiai gyűjtemény egyes darabjai ezután a nebulók kezébe kerülhettek: duplumaikat meg kellett találniuk. Mikor meg-megakadtak, kedvesen útba lettek igazítva, merre keresgéljenek tovább.

Ez a segítő jószándék volt velük egész nap: a tudomány átadása alázattal, a kisebbek szelíd támogatása, kérdéseikre türelmes feleletek. Mint kiscsirkék, úgy nyüzsögtek a jóságos, melegszívű tudós-bácsi körül. Biztos állíthatom, a lehető legjobb kezekben voltak: egy kongruens csillagásztól hallhatták a Naprendszer kialakulásának, meteoritok keletkezésének történetét. Olyan embertől, aki teljesen komolyan vette őket, a kíváncsi kiskrumplikat és abszolút szakszerűen vezette őket a Göncölszekéren. Mikor csordultig teltek a tudással, jöhetett egy utolsó nagy séta a Dunaparton, fagyizva, játszóterezve – a felnőtteknek végső kifulladásig, míg az aprajának ez a fogalom egyszerűen ismeretlen… Ők csurig töltekeztek égi csodákkal és ez hajtotta őket tovább, tovább, egészen a másnapi részleges napfogyatkozáson át a péntek délelőtti csillagászati versenyig.


Források:
https://turaotletek.hu/a-vaci-arteri-tanosveny-sejtelmes-barangolas-a-csaladdal/
http://weberdo.hu/cserhat-foldtan
https://archiv.magyarmuzeumok.hu/latogato/186_a_foldanya_ekessegei

Csillagfényes gyereknap

Szerző: Bardóczné Kocsis Erzsó

A gyermekek a szemünk fényei, lehoznánk nekik a csillagot is. A Coolstarz csillagászati szakkörnek ez az egyik küldetése. Ezt igyekszik megvalósítani, mint a Planetology.hu szakmai partnere az ismeretterjesztésben. Az elmúlt pandémia időszakban ezt főleg online keretek közt próbálta megoldani, a heti egyszeri online szakköri alkalmaival, de az enyhítések meghozták végre a jelenléti programokat is.

Legutóbb egy pénteki napon a nógrádsápi Fekete István Általános iskola gyerekei láthatták Naprendszerünk fényes csillagát. A gyereknap keretében az iskola nebulói csapatokat alkottak, majd a különböző állomásokon érdekes feladatokat várták őket. A hűsítő szökőkút mellett lett felállítva egy Sky-Watcher BK 707AZ2 teleszkóp, természetesen a megfelelő napszűrővel ellátva. Míg néhány gyermek ügyességi feladatot oldott meg, a várakozók belenézhettek a 70/700-as akromatikus refraktorba.

Mindannyiszor megtörtént az, ami miatt érdemes elővenni egy távcsövet: a felragyogó arcocskák látványa, a meglepett felkiáltások (nahát, hűűűhaaa és egyéb „nem kanonizált csillagászati szakkifejezések”, amik néha nem bírnák a nyomdafestéket…) miatt mindig megéri egy ilyen eseményt szervezni. Jó látni, hogy az elsős Coolstarz-utánpótlás csoport milyen korrektül rakja sorrendbe a bolygókat egy szempillantás alatt. Látszik, hogy lelkesen készülnek a Gothard Jenő Csillagászati Egyesület versenyére, hiszen felsősöket megszégyenítő módon sorolják fel a különbségeket a gáz- illetve a kőzetbolygók közti különbségeket illetve válaszolnak a legkacifántosabb kérdésekre is. Ám a nagyobbak is ügyesebbek lettek az online alkalmak hatására, nekik is egyre kevesebb beugrató kérdést sikerül feltennem.

Hogyan tovább? Marad a szerdai digitális szakkör hetente, hiszen abba a Coolstarz mátészalkai tagozata is be tud csatlakozni – a móriczos gyerekek meglátogatása szeptemberben prioritást élvez! Valamint amint az egünk és időnk engedi, járdacsillagászkodunk, hiszen jön a nyár, és végre megmutathatom a nógrádi ifjoncoknak a bolygók királyát és királynőjét. De szerintem a Hold kráterei is ugyanolyan káprázatosak tudnak lenni egy tücsökciripeléses nyári éjszakán, mint a Jupiter felhősávjai és a Szaturnusz gyűrűje…

Fivérem Nap, Nővérem Hold

Szerző: Bardóczné Kocsis Erzsó

A Lófej-köd, a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös és a Hold,
ahogy két harmadikos nebuló észleli.
Rajzolta/tervezte: Szalay Tia és Bardócz Mátyás Vince (Nógrádsáp)

A Kutatók Éjszakája keretében egyik rendezvényünk a „Fivérem Nap, Nővérem Hold” asztrofotós kiállítás volt. Rendkívüli helyzetben a képek digitalizálva lettek feltöltve Coolstarz csillagászati szakkörünk közösségi oldalára. Ebben a formában mind a mátészalkai Móricz Zsigmond Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda mind a nógrádsápi Fekete István Általános Iskola tanulói láthatták az égbolt csodáit. Az egyik kép ihlette meg két nógrádi kisdiák fantáziáját. A harmadikos kisdiákok munkájában hűséges földi kísérőnk valamint 2020 nyarának „sztár-jelensége” a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös adja hátterét a Lófej-ködnek. Már ők is tudják, hiszen a Coolstarz szakkör „utánpótlás csapatát” erősítik, hogy a téli estéken az iskolából kilépve az Orion csillagkép köszön rájuk. Bár szabad szemmel nem észlelhető, de Tia és Matyi is jól ismerik jellegzetes formáját. Edward Emerson Barnard 1919-es katalógusának 33-as sorszámot viselő objektumát 27 naptömegnyi hideg por és gáz alkotja. Komótosan, 10 km/s sebességgel délnyugat felé haladva fokozatosan lassulva kavarog 5 fényév magas oszlopa a végtelen űrben. Kis tömegű csillagkezdemények bújnak meg belsejében, míg a fiatalabb csillagok a felső peremén ragyognak. Az Égi vadász fényes öve pedig pár hétig látható égi társunk marad fagyos téli estéinken.

A Kutatók Éjszakájának asztrofotós kiállítása megtekinthető itt.

Forrás: https://www.csillagaszat.hu/a-het-kepe/a-het-csillagaszati-kepe-a-lofej-kod-az-orionban/