Perseverance: új képek a NASA/JPL sajtótájékoztatóról

Szerző: Kovács Gergő

A legnagyobb elérésű magyarországi tematikus űrkutatási YouTube csatorna, az Űrutazás-Űrhajók (a Spacejunkie.hu és Space Station Guys főszereplésével) február 22-én hétfőn 19:40-től főszerkesztőnk, Rezsabek Nándor szakkommentálásával ad élő közvetítést a sikeres Perseverance-landolás NASA sajtótájékoztatójáról.

A sajtótájékoztató során mutatták be először a Perseverance kamerái által készített fantasztikus videofelvételeket.

A fékezés megkezdése 39:25-től:

A fékezőernyő. Forrás: NASA
A hővédő pajzs leválása. Forrás: NASA
A Skycrane (balra fent), a Perseverance (balra lent) és a felszín, a hajtóművek
által felvert porral. Forrás: NASA
A Perseverance-t felszínre helyező Skycrane. Forrás: NASA
A landolás pillanata az MRO felvételén: az ejtőernyő és a hátsó hővédő pajzs; a fékezőegység; a Perseverance és az elülső hővédő pajzs. Forrás: NASA
A landolás. Forrás: NASA

Új távolságrekorder égitest a Naprendszerben

Szerző: Kovács Gergő

Csillagászok egy csoportja – köztük Dave Tholen, Scott Sheppard és az Eris törpebolygó egyik felfedezője, Char Trujillo – megerősítette, hogy megvan a Naptól legtávolabbi ismert objektum, a 2018 AG37, másik nevén “Farfarout” (“Messzimesszi”), melynek 2019-es felfedezése után mostanra sikerült a pontos pályadatait meghatározni, így mostanra ez az égitest lett a legtávolabb lévő ismert objektum Naprendszerünkben.

A 2018 AG37 “Farfarout” távolsága a Naprendszer más égitestjeihez képest. Az objektum jelenleg kb. 132 Csillagászati Egységre található a Naptól
Forrás: Roberto Molar Candanosa, Scott S. Sheppard from Carnegie Institution for Science, and Brooks Bays from University of Hawaiʻi.
A 2018 AG 37 pályája
Forrás: Wikipedia/Tomruen – JPL [1]; CC BY-SA 4.0

A furcsa becenévre azért volt szükség, hogy megkülönböztessék az eddigi csúcstartótól, a 2018 VG18 “Farout” (“Messzi”) nevű objektumtól, melynek legnagyobb távolsága a Naptól 120 Cs.E. Az új rekorder napközelpontja 27, naptávolpontja pedig 175 Csillagászati Egység (összehasonlításképp, a Pluto közepes naptávolsága 39,9 Cs.E.). Az égitest Nap körüli keringési ideje ~1000 év, pályája metszi a Neptunuszét, mely megmagyarázhatja az égitest elnyúlt pályáját, a Farfarout feltehetően a Neptunusz gravitációs zavaró hatásának köszönheti orbitális tulajdonságait.


Forrás: [1] [2] [3]

Tianwen-1: videó marsközelből

Szerző: Kovács Gergő

Az öt tonnás, napelemekkel és egy mars-roverrel felszerelt kínai Tianwen-1 űrszonda új, lélegzetelállító videósorozatot küldött a Vörös Bolygóról. A február 10-én sikeresen pályára állt szonda felvételein kiválóan láthatóak az elliptikus pályára állás egyes jelenetei csakúgy, mint a Mars egyes felszíni alakzatai, például meteoritkráterei. A tervek szerint a Tianwen-1 roverje májusban fog leszállni a bolygóra.

Forrás: futurism.com

BREAKING: a kínai Tienven-1 is Mars körüli pályára állt

Szerző: Szabó Bence

Magyar idő szerint 14 órakor érkezett a hír, hogy a kínai Tienven-1 szondatrió Mars körüli pályára állt. A szonda 12:52-kor kezdett el fékezni, és 15 percen át lassította magát a 3 kN tolóerejű hajtóművel. Mivel a manőver közben a Mars árnyékába került, 13:47-ig rádiócsend volt a szonda és a földi irányítók között. Az űreszköz érkezését a Bochum Obszervatórium 20 méteres rádióantennájával is lehetett követni, ahol folyamatosan lehetett látni a szonda beérkező jeleit. Így a Tienven-1 egy körülbelül 400×180 000 kilométeres elliptikus pályára állt a Mars köré, a pontos adatokat csak később fogják közzétenni a kínai hatóságok. Mától a szonda megkezdheti a pályacsökkentő manővereket, mellyel egy közel kör alakú pályára fog állni. Várhatóan májusban fog megtörténni a leszállás: a szonda 3 részből áll – a keringőegység a Mars körül fogja a leszállóegység jeleit továbbadni a Föld felé, míg az sima leszállást hajt végre az Utopia Planitia síkságon. Amikor minden rendszer készen áll, a 240 kilós marsjáró is legördül a felszínre, és megkezdheti a 3 hónaposra tervezett tudományos programját. A potenciális leszállási zónát először a keringőegységen található 0,65 méteres felbontású kamerával részletesen feltérképezik, ezért is kell várni május/júniusig a landolással. A mai sikerrel a Tienven-1 csatlakozott a tegnap pályára állt arab Hope űrszondához, az amerikai Mars 2020 a következő a sorban, ami február 18-án fog megérkezni a Vörös Bolygóra.

A kínai küldetésirányítók. Kép forrása: CNSA
Az első felvétel a Marsról. Kép forrása: CNSA
Egy kieresztett minikamerával készített kép a szondáról, az űr mélységében. Kép forrása: CNSA


Forrás: Spacejunkie.hu

BREAKING: Sikeresen Mars körüli pályára állt a Hope űrszonda

Szerző: Bonczók Zoltán

Magyar idő szerint ma 17:15 körül sikeresen Mars körüli pályára állt az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségének (UEASA) első Mars-szondája, az Al-Amal (angolul Hope, magyarul Remény). A szonda 204 nap utazás, 480 millió megtett kilométer, és egy 27 percig tartó lassító manőver után állt sikeresen Mars körüli pályára, ahol év közepe-vége felé kezdi meg a tudományos munkáját. A szonda tervezett élettartama kb. 2 év.

A Hope a fedélzetén található három tudományos műszerrel fogja vizsgálni a Vörös bolygó atmoszféráját, időjárását, a légkörből elszökő gázokat, és ezen jelenségek különböző folyamatait.

A megérkezés előtt az UEASA szakemberei 50%-ra becsülték a pályára állás sikerességét. Az űrszonda ezzel sikeresen túl van küldetésének legkritikusabb pontján, és joggal nevezhetjük űrtörténelmi jelentőségűnek az eseményt, mivel az első arab ország, akik a Marshoz küldtek egy űrszondát, illetve India után a második nemzet, akinek ezt első próbálkozásra sikerült is.

A Hope után a következő Marshoz érkező szonda a kínai Tianven-1 lesz, ami holnap kísérli majd meg a pályára állást, és pár hónap múlva pedig a leszállást a Vörös Bolygóra. A tavaly indított három Mars-szonda közül az utolsó az amerikai Perseverance lesz, ami február 18-án érkezik majd meg és egyből le is száll a Mars felszínére.

További részleteket az űrszondáról a korábbi írásainkban találtok: itt és itt. (És persze itt 🙂 – a szerk.)

Forrás: Spacejunkie.hu

Holnap érkezik meg a Marshoz a Hope űrszonda

Szerző: Szabó Bence

Holnap délután magyar idő szerint 16 óra 41 perckor fog pályára állni a Mars köré az Al-Amal (angolul Hope, magyarul Remény) névre keresztelt emirátusi űrszonda. Az űreszköznek már ez előtt majdnem fél órával el kell kezdeni fékezni, ugyanis a hajtóműveinek 27 percbe fog telni, míg kellően lelassítják az űrszondát. Ezt a manővert orbital injection burn-nek hívjuk, és az üzemanyagának több mint felét el fogja ehhez használni.

Az űrszondát 2020. július 20-án indították Japánból, a Mitsubishi Heavy Industries H-2A nehézrakétájával. A felbocsátás után a fékezés lesz a misszió legkritikusabb pontja: ha túl későn kezdik el, vagy meg sem történik a fékezés, akkor a szonda elhalad a Mars mellett, és a bolygóközi térben köt ki. Ha a fékezőmanőverkor a szonda rossz irányba néz, akkor akár a Mars atmoszférájába is beléphet – a NASA Mars Climate Orbiter szondája is ugyanerre a sorsra jutott, s égett el a Mars légkörében 1999-ben.

Sarah Al-Amiri, az Egyesült Arab Emírségek Technológiai minisztere, és az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségének (UEASA) igazgatója elmondása szerint már rengetegszer leszimulálták a küldetés ezen részét, a rendszereket is tesztelték, és a küldetésért felelős csapat is készen áll. Hozzátette, hogy ugyan a szonda hajtóműveit letesztelték még a Földön is, illetve már az űrben is hajtottak végre pályakorrekciós manővereket, de még sosem voltak működésben 27 percen keresztül. A mérnökcsapat 50%-os esélyt lát arra, hogy sikerülni fog a Mars körüli pályára állás.

Az Al-Amal felkészítése a bolygóközi útjára. Kép forrása: Mohammed Bin Rashid Space Centre

Ha sikeres lesz a holnapi megérkezés, a fedélzetén található három tudományos műszerrel fogja vizsgálni a Vörös bolygó atmoszféráját, időjárását, a légkörből elszökő gázokat, és ezen jelenségek különböző folyamatait.

Az előbb tudományos program csak az év közepe-vége fele keződhet el, először a Hope a kijelölt 20 000 x 43 000 km-es elliptikus pályára irányítja magát. A gondosan megtervezett keringési pályának köszönhetően a Hope teljes képet kaphat a bolygó atmoszférájáról, különböző napszakokban. Egy adott pont felett kilenc naponként halad el, így rendszeres időjárási és klimatológiai adatokat fogunk kapni a Marsól – ilyen részletességű atmoszférakutatást egyetlen marsi űrszonda sem végzett még.

A Hope űrszonda indítása egy japán H-2A rakétával a Tanegasima űrközpontból. Kép forrása: Mohammed Bin Rashid Space Centre

Ez lesz az első Mars-misszió ami idén megérkezik a Vörös bolygóhoz az arab-kínai-amerikai trió közül. A következő űreszköz a kínai Tianwen-1 lesz, mely egy nappal később, február 10-én kísérli meg majd a pályára állást. Itt csak május körül várható a leszállás, ugyanis először feltérképezik a lehetséges landolási zónákat. Végül február 18-án érkezik meg majd az amerikai Perseverance rover az Ingenuity helikopterrel a Mars 2020 küldetés keretein belül.


Forrás: Spacejunkie.hu

Starship SN9: Sikeres repülés, sikertelen leszállás

Szerző: Bonczók Zoltán, Tamási Dávid

A texasi Boca Chicában második alkalommal került sor egy Starship prototípus repülésére, mely ezúttal 10 km magasra emelkedett. Az SN9 – ami az előző tesztpéldány, az SN8 tesztjét ismételte meg (különbség, hogy az SN8 12.5 kilométer magas repülést hajtott végre), sikeres start és irányított visszatérés után a leszállással újból problémák akadtak és a prototípus a földbe csapódott.

Emelkedés közben

Az indításra magyar idő szerint este 21:24-kor került sor, miután a teszt többszöri halasztásra került a Szövetségi Légügyi Hivatal (FAA) által, ami a decemberi SN8 repülése alatt adódott problémák miatt nem engedélyezte a teszt végrehajtását.

A start után a Starship SN9 3 Raptor hajtómű segítségével megkezdte az emelkedést, majd először tervezett módon egy, aztán még egy hajtóművet leállítottak. Indítás után kb. 4 és fél perccel a maximális magasság elérése után a harmadik Raptort is leállították, és megkezdte a kontrollált visszatérést (a látványos hasra forduló manőver után). A 4 db aeroelem újból hibátlanul működött és folyamatosan stabilan tartották a járművet.

Hasrafordulás után, már szabadesésben

A tervezett leszállás előtt a függőleges helyzetbe történő állításhoz újból beindítottak két Raptort, azonban az egyik hajtómű nem indult be rendesen, így nem volt elég fékezőerő a sima landoláshoz. Emellett az SN9 túlbillent és nem tudott függőleges helyzetbe visszatérni. Érdemes megjegyezni, hogy a prototípus újból pontosan a leszállóhelyre érkezett, szóval a navigációs rendszerekkel ezúttal sem volt probléma.

Hupsz…

Ilyen sikertelen tesztekre még bőven számíthatunk a SpaceX-től a jövőben, mert egy teljesen új konstrukció helyes működését fejlesztik ki, ráadásul az orrunk előtt – aminek mi csak nagyon örülünk. A SpaceX a mostani tesztből is rengeteg adatot nyert, ami a későbbi fejlesztésekhez nagy segítség lesz.

A SpaceX nem áll le, megy tovább, és ha minden jól megy, még ebben a hónapban láthatjuk az SN10 tesztrepülését is, ami már a második tesztpadon várakozik a lehetőségre.


Forrás: Spacejunkie.hu

Fivérem Nap, Nővérem Hold

Szerző: Bardóczné Kocsis Erzsó

A Lófej-köd, a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös és a Hold,
ahogy két harmadikos nebuló észleli.
Rajzolta/tervezte: Szalay Tia és Bardócz Mátyás Vince (Nógrádsáp)

A Kutatók Éjszakája keretében egyik rendezvényünk a „Fivérem Nap, Nővérem Hold” asztrofotós kiállítás volt. Rendkívüli helyzetben a képek digitalizálva lettek feltöltve Coolstarz csillagászati szakkörünk közösségi oldalára. Ebben a formában mind a mátészalkai Móricz Zsigmond Görögkatolikus Általános Iskola és Óvoda mind a nógrádsápi Fekete István Általános Iskola tanulói láthatták az égbolt csodáit. Az egyik kép ihlette meg két nógrádi kisdiák fantáziáját. A harmadikos kisdiákok munkájában hűséges földi kísérőnk valamint 2020 nyarának „sztár-jelensége” a C/2020 F3 (NEOWISE) üstökös adja hátterét a Lófej-ködnek. Már ők is tudják, hiszen a Coolstarz szakkör „utánpótlás csapatát” erősítik, hogy a téli estéken az iskolából kilépve az Orion csillagkép köszön rájuk. Bár szabad szemmel nem észlelhető, de Tia és Matyi is jól ismerik jellegzetes formáját. Edward Emerson Barnard 1919-es katalógusának 33-as sorszámot viselő objektumát 27 naptömegnyi hideg por és gáz alkotja. Komótosan, 10 km/s sebességgel délnyugat felé haladva fokozatosan lassulva kavarog 5 fényév magas oszlopa a végtelen űrben. Kis tömegű csillagkezdemények bújnak meg belsejében, míg a fiatalabb csillagok a felső peremén ragyognak. Az Égi vadász fényes öve pedig pár hétig látható égi társunk marad fagyos téli estéinken.

A Kutatók Éjszakájának asztrofotós kiállítása megtekinthető itt.

Forrás: https://www.csillagaszat.hu/a-het-kepe/a-het-csillagaszati-kepe-a-lofej-kod-az-orionban/

Bolygós rövidhírek: Folytatódott a Ryugu kisbolygó mintáinak elemzése

Szerző: Rezsabek Nándor

A Ryugu kisbolygóról hazahozott minta. Fotó: JAXA

A JAXA, a Japán Űrügynökség tájékoztatása szerint a Hayabusa-2 űrszonda által a (162173) Ryugu kisbolygóról begyűjtött, utóbb a Földre sikeresen visszahozott kőzet- és talajminta további eltérő szemcseméretű, az elemzések során most feltárt frakciót is tartalmaz. A laboratóriumi vizsgálatok, majd az ezekből következő kutatási eredmények újabb információkkal szolgálhatnak a Naprendszer eredetére vonatkozóan.