„Fél évszázados kalandozások” – Rezsabek Nándor új kötetének könyvbemutatója a MoM Sport ÁsványBörzén

Szerző: Planetology.hu

„Fél évszázados kalandozások”
Rezsabek Nándor új kötetének könyvbemutatója

október 9., vasárnap, 14:00 – 13. MoM Sport ÁsványBörze

MoM Sport, 1123 Budapest, Csörsz utca 14-16.

A Rezsabek Nándor alkalmazott környezetkutató, tudományos újságíró ez évi 50. születésnapjára szerkesztett tiszteletkötet a szerző legnépszerűbb környezet- és földtudományi blogbejegyzéseiből válogat

Moderátor: Farkas Csaba (Impulzus Podcast)

Meghívottak: Kocsis ERzsó (szerkesztő, Coolstarz), Rezsabek Nándor (szerző, Rezsabek Nándor ScienceBlog), Mitre Zoltán (műszaki szerkesztő, GAE), Kovács Gergő (Planetology.hu), Dr. Vincze Miklós (MTA-ELTE), Ivanics Ferenc (BCSE)

Támogató: Lelkes ÁsványBörze

A könyvbemutatón való részvétel az ásványbörzére történő jegyvásárláshoz kötött!

Szerves anyagokat találtak a Marson

Szerző: Kovács Gergő

A Perseverance marsjárónak, tudományos munkájának jelenlegi, második fejezetében sikerült nagy mennyiségű szerves anyagot detektálnia a vörös bolygó Jezero-kráterében található egy, legyező alakú delta-hordalékkúpjában – számolt be a NASA.

A mintavételi helyek, a “Wildcat Ridge” és a “Skinner Ridge” (NASA/JPL-Caltech/ASU/MSSS)

A mintavételre egy kiszáradt sóstó medrében került sor, itt két sziklát is “megcsiszolt”, valamint kőzetmintát is vett a Perseverance: a Skinner Ridge, illetve a Wildcat Ridge nevű, körülbelül egy méteres sziklákat. Utóbbi egy apró felszínének lemarása után feltáruló “kőzetablakot” vizsgált meg a rover a SHERLOC (Scanning Habitable Environments with Raman & Luminescence for Organics & Chemicals) nevű műszerrel, ekkor talált olyan molekulákat, melyek szoros kapcsolatban állnak az üledékes kőzet szulfátásványaival.

A mintavételek, illetve a kőzetmarás helye a Wildcat Ridge-en (NASA/JPL-Caltech/ASU/MSSS)

Jóllehet ezen szerves vegyületek felfedezésre bizakodásra adhat okot, mindenképp le kell szögezni, hogy ezek nemcsak biomarkerek lehetnek, hanem akár teljesen természetes módon is létrejöhetnek. A vegyületek kilétéről még nincs tudomásunk, azonban amint kiderül, milyen molekulákat talált a Perseverance, weboldalunkon beszámolunk róla.

Újra elérhetők főszerkesztőnk kultikus kötetei!

Szerző: Planetology.hu

A nyár igazi könyvsikerét hozta a Planetology.hu gondozásában és a Coolstarz Csillagászati Szakkör kiadásában megjelent, az alapító főszerkesztőnk 50. születésnapjára Kocsis ERzsó által szerkesztett tiszteletkötet: a „Fél évszázados kalandozások” a szerző legnépszerűbb környezet- és földtudományi blogbejegyzéseiből válogatott. A reprezentatív kiállítású könyv mellett ősztől ismét elérhetővé vált Rezsabek Nándor három korábbi, immáron kultikussá vált munkája. 2012-ből a jeles ismeretterjesztő, Sztrókay Kálmán emlékezetét megidéző „Tudomány, technika, irodalom” című tudománytörténeti munka, továbbá a szerző sokszínűségét reprezentáló két irodalmi válogatás, a 2017-es „Bolygó-etűd”, valamint a 2019-es „Hold-opusz”. A könyvekről további információ a tiszteletkotet.rn50@gmail.com e-mail címen kérhető!

20 éves lesz a dabasi csillagvizsgáló

Szerző: Balázs Gábor

A 2002-én megnyitásra került obszervatórium megépítése Dr. Gordon Hopkins a mindenkori angol oktatási miniszter 3. tanácsadójának támogatásából valósult meg. Ő személyesen is itt volt a csillagvizsgáló átadásán. Idén viszont már a 20. születésnapját ünnepli szeptember 23-án a dabasi Dr. Gordon Hopkins Csillagvizsgáló.

Az esemény délután három órakor kezdődik Dabas Város polgármesterének köszöntőjével. Ezt követően egyik fő támogatónk, a Magyar Asztronautikai Társaság 3 jeles tagja tisztel meg bennünket 1-1 érdekfeszítő előadással. 16 órától Dr. Bérczi Szaniszló egyetemi docens, a MANT elnökségi tagja a holdi kőzetek és azok felhasználásáról tart előadást, 17 órától Dr. Both Előd, a MANT volt elnöke elkalauzol minket a csillagászati-űrkutatási könyvek világába, 18 órától pedig Dr. Remes Péter orvos ezredes, űrkutató, a MANT vezetőségi tagja az első magyar űrrepülésről fog beszélni. Őt követi este hét órától személyesen Farkas Bertalan, Magyarország első űrhajósa, aki 1,5 órás előadást tart a jelenlévőknek. Az eseményen tartalomszerkesztőnk, Balázs Gábor a Planetology.hu és a Gábor Balázs Astro-Photography (https://www.facebook.com/GaborBalazsAstroPhoto) nevében Várady Ferenccel közösen tart előadást az asztrofotózás mikéntjéről, így megismerhetjük azoknak a képeknek a hátterét, melyeket a közösségi médiában egyre többször láthatunk, nem csak az asztrofotósok, hanem a James Webb űrtávcső eredményei nyomán is. De nem csak előadás lesz az asztrofotózásról! Az aulában a dabasi csillagászok által készített képekből egy látványos kiállítás is bemutatásra kerül, illetve a MANT magyar, illetve angol nyelvű ismeretterjesztő roll-upjai is megtekinthetők lesznek.

A szervezők az időjárási körülmények mindegyikére felkészültek és számos alternatív programlehetőség közül választhatnak az érdeklődők. Derült idő esetén az obszervatórium 30 és 8 centiméteres távcsöveivel a bolygók és fényesebb mély-ég objektumok lesznek terítéken, illetve az udvaron a Terminus Ismeretterjesztő Egyesület szintén távcsöves bemutatót tart a saját műszereikkel és Dabas Város Polgármesteri Hivatala is szervezett csillagfényes pikniket, ahol egy food truck szolgáltat kellemes italokat, finom vacsorát a piknikre. Itt lágy zenei aláfestéssel vezetnek be a csillagászat alapjaiba.Borult idő esetén a fő hangsúly a különböző tematikájú előadásokra hárul. Az előadások fő célja az ismeretterjesztés és az érdeklődés felkeltése, előzetes tudást nem feltétlenül igényelnek. A programok mindegyike gyermekbarát, így a fiatalabb korosztályoknak is érdemes lehet az egyedülálló esemény meglátogatása. Lényeges, hogy borult idő esetén sem maradunk csillagok nélkül! Az Utazó Planetárium egészen estig várja az érdeklődőket egy 6m-es kupolával.

A Dr. Gordon Hopkins Csillagvizsgáló az Érdi SZC Kossuth Zsuzsanna Szakképző Iskola és Kollégium tetején található, az iskola vezetése pedig gondolt azokra az érdeklődőkre is, akik netán távolabbról érkeznének az eseményre. Nekik helyiségbérleti szerződéssel kínál szállást az iskola épületén belül található szépen berendezett, és jól felszerelt kollégiumi szobákban. A szállás ára: 4100 Ft/fő/éjszaka + 300 Ft/fő/éjszaka idegenforgalmi adó. Jelentkezni legkésőbb szeptember 21. 19:00 óráig lehet a csillagvizsgalo@kzsdabas.hu e-mail címen. A helyek korlátozottak, ezért érdemes mielőbb lefoglalni a szállást.Az rendezvény minden része (kivéve a büfé-, és büfékocsi) kínálata mindenki számára díjtalan, viszont az obszervatórium fejlesztésére adományokat/felajánlásokat szívesen fogadnak.

Link az eseményhez: https://fb.me/e/2DncpMCQj

Kérdések esetén az obszervatórium Facebook oldalán (https://www.facebook.com/kzscsillagvizsgalo), vagy a csillagvizsgalo@kzsdabas.hu e-mail címen tájékozódhatunk.

UPRA.space távérzékelő ballon Budapest felett

Szerző: Góczán Bence

Augusztus közepe kiváló időszak a magaslégköri ballon indításra, amit az UPRA.space csapata rendszeresen kihasznál. Idén augusztus 15-én bocsátottak fel egy távérzékelő ballont, mely segítségével képeket és videókat készítettek Budapestről és a környező területekről.

A ballon fedélzetén helyet kapott a csapat UPRACAM névre hallgató, saját fejlesztésű multispektrális kamerája is, mely látható fény és infra tartományban képes egyidejűleg képeket készíteni. A növények leginkább az infravörös fényt verik vissza, mely szabad szemmel nem látható, viszont a visszavert fény mennyisége fontos információ a vegetáció állapotáról. Kombinálva a látható spektrumban gyűjtött adatokkal, olyan kompozit képek készülhetnek, melyek segítségével pontosan fel lehet mérni a növényzet állapotát. Az idei nyárhoz hasonló hosszan tartó száraz időszakokban hasonló repülések értékes információkat szolgáltatnak többek között a mezőgazdaságnak.

Az augusztusi repülésen az UPRACAM új lencsékkel repült, mely sokkal részletesebb és jobb minőségű képek készítését teszi lehetővé, mint korábban. A csapat folyamatosan dolgozik a kamera továbbfejlesztésén valamint a távérzékelt adatok feldolgozásának pontosságán.

Az UPRACAM által gyűjtött adatokból kompozit képek készültek. A csapat kétféle feldolgozási módszert alkalmaz a képek kiértékelésére. Az NRG képeken a színek eltolása után az infra információ pirosként jelenik meg. Minél pirosabb árnyalatú valami a képen az növényzet vagy hőforrás jelenlétét jelzi.

Az NDVI kompozit képeken egy számolt vegetáció indexet jelenítünk meg vizuálisan. Minél zöldebb valami a képen, annál egészségesebb a növényzet az adott területen, míg a mesterséges tereptárgyak kékes-lilás árnyalatban jelennek meg.

Ez a legutóbbi repülés közel három óráig tartott, mely során a ballon Budapest felett tett egy kört, majd Szentendre közelében biztonságosan landolt. A repülést több fedélzeti kamera is rögzítette, melyek felvételein látszik, ahogy a felhőtakaró feloszlik a város felett és Budapest egyre több részletét lehet kivenni a felvételeken.

A ballon közel harminc kilométeres magasságig emelkedett, ami már elég magas ahhoz, hogy a Balaton is, majdnem teljes hosszában látszódjon a felvételeken. Magyarország természeti látványosságai mellett különböző felhőformációk is megfigyelhetők nem mindennapi szögekből. Mivel a ballon átrepül a felhőrétegeken, ezért közvetlen közelről is láthatunk képeket róluk.

A repülés során rögzített képanyagból készült egy összefoglaló videó, melyen a repülés legizgalmasabb pillanatai láthatók.

Az UPRA.space csapata most elkezdte a felkészülést az őszi szezonra, mely remények szerint izgalmas projekteket és fejlesztéseket hoz majd.

Artemis-1: Vissza a Holdra!

Szerző: Kovács Gergő

Hosszú-hosszú idő után végre eljön ez a nap is, a NASA Artemis nevű holdprogramjának első felvonása: a világ jelenleg legnagyobb rakétája, az SLS (Space Launch System) Hold körüli pályára állítja a (most még) személyzet nélküli Orion űrhajót, mely két hétig tartó ottlét (mely során egy rekordot is felállít, ugyanis az Apollo-13-at megelőzve az Orion lesz a valaha legtávolabbra kerülő, emberek szállítására alkalmas űrhajó) után, a küldetés 43. napján visszajön a Földre.

Az SLS rakéta. Kép forrása: NASA HQ PHOTO/Flickr

Maga az Artemis-program több fázisból áll:

  • az Artemis-1 a Space Launch System rakétát, illetve az Orion-űrhajót fogja letesztelni
  • az Artemis-2 küldetésen három amerikai és egy kanadai asztronauta fogja megkerülni égi kísérőnket 2024-ben
  • az Artemis-3 misszión két amerikai űrhajós, és egyben az első nő fog leereszkedni a Hold déli pólusára a SpaceX Starship leszállóegységével 2025-ben

A várva-várt eseményt szakmai partnerünk, a Spacejunkie.hu élőben közvetíti, közvetíti 13:45-től, Dr. Vincze Miklós fizikus társaságában:

A küldetésről bővebben partnerünk, a Spacejunkie.hu cikkében olvashatunk!

Ritka ásvány a marsi Gale-kráterben

Szerző: Rezes Dániel

Az Amerikai Egyesült Államokban tevékenykedő kutatók arról számoltak be az Earth and Planetary Science Letters nevű szaklapban megjelent tanulmányukban, hogy a marsi Gale-krátert vizsgáló Curiosity (Kíváncsiság) rover által begyűjtött egyik mintában jelentős mennyiségű tridimitet azonosítottak.

A tridimit nevű ásvány az SiO2 (szilícium-dioxid) alacsony nyomás és magas hőmérsékleti értékek között keletkező polimorf módosulata. A polimorfia olyan ásványokra utal, melyeknek azonos a kémiai összetételük, azonban eltérő a kristályszerkezetük. A Curiosity által a Buckskin agyagkőből vett mintában a kutatók ~16 tömeg% monoklin tridimitet azonosítottak. Ez azért szokatlan ebben az egykoron tavi környezetben, mert a monoklin kristályrendszerben megjelenő tridimit a földi rendszerekben is csak igen ritkán található meg, kizárólag felzikus vulkáni környezetekből, magas hőmérsékletű impakt (becsapódásos eredetű) struktúrákból és meteoritokból ismerjük bolygónkon. A kőzetben a tridimit mellett a Curiosity röntgen diffraktométere (XRD) földpátokat, cristobalitot (szintén SiO2 polimorf módosulat), opált (±Si-üveget) és magnetitet azonosított.

Tridimit kristályok (középen) a szlovákiai Vechec kőfejtőből (https://www.mindat.org/photo-107020.html)

A vörös bolygón 2012 óta tevékenykedő Curosity rover mintagyűjtési területe a Gale-kráterben található. A kráter nagyjából 3,8 milliárd éves és azért választották a küldetés helyszínéül, mivel valószínűleg egykor vizet tartalmazott, így tökéletes terület a küldetés fő kérdésének megválaszolására, miszerint „A Marson léteztek egykor megfelelő környezeti feltételek, melyek elősegítették a mikrobiális élet létrejöttét és fennmaradását?”. A rover segítségével már tudjuk azóta, hogy a Gale-kráterben egy tó hullámzott, melynek képződményei sok szempontból nagyszerűek a vizsgálatokra, de számos új kérdést is felvetnek.

Az XRD elemzéshez használt pormintát a rover fúrással nyerte ki a már említett Buckskin helyszínen 2015 júliusában, majd CheMin (Chemistry and Mineralogy) nevű műszerével vizsgálta azt. A tridimit jelenléte az agyagkő mintában a Curiosity 10 évének egyik legmeglepőbb felfedezései közé tartozik. A tridimit általában a fejlett, robbanásos vulkáni rendszerekben jelenik meg a Földön, azonban jelen esetben egy olyan bolygó ősi tavának fenekén képződött összletben találjuk, ahol a vulkanizmus döntő többségében nagyon primitív kőzetanyagot juttatott a felszínre.

(A) A Curiosity rover útja a Bradbury leszállási helytől (Bradbury Landing) a Maria-hágón (Maria’s Pass) keresztül. A vörös csillag a Buckskin agyagkőből vett minta gyűjtési helyét jelöli. Az ábra jobb alsó sarkában a Maria-hágó kinagyított részlete látható. (B,C) A Curiosity rover Mars Hand Lens Imager (MAHLI) nevű kamerájának képe a Buckskin és az ahhoz közel fekvő, laminációt mutató Lamoose kőzetekről (Payré et al. 2022).

A kutatók a rovertől kapott adatokat összevetették az összes olyan földi magmás rendszer tulajdonságaival, melyek termékei tridimitet tartalmaznak, valamint a marsi vulkanizmus modelleivel és a Gale-kráter egykori tavának eddig megismert üledékes rétegeivel is. A vizsgálatok eredményeként a tudósok kidolgoztak egy új elméletet a megfigyeléseik (ún. nagy mennyiségű tridimit, az agyagkő magas SiO2 és alacsony Al2O3 tartalma és az alacsony hőmérsékletű környezet) magyarázatára. Egy eddig még nem ismert fejlett, felzikus kemizmusú vulkán Si-gazdag hamut juttatott a Gale-kráter vízgyűjtő területére abban az időszakban, amikor a kráter területét még tó töltötte ki. Ez a folyamat a Mars heszperiai (3,7-3,0 milliárd évvel ezelőtt) korszakában játszódhatott le. A hamu tridimitben gazdag volt, melyhez a társuló ásványfázisok cristobalit, földpát, Ti-oxid és Si-gazdag üveg voltak. A víz segített lebontani a Si-gazdag üveget, valamint a folyók általi szállítás koncentrálta a tridimit szemcséket, így kialakulhatott egy markáns, nagy tridimit-tartalmú réteg, mely egy olyan átmeneti időszakban keletkezett, amikor a Mars egy nedvesebb és melegebb éghajlatból a ma is megfigyelhető száraz és sivár éghajlatra váltott.

A Buckskin agyagkőben megjelenő, nagy mennyiségű tridimit képződésének és felhalmozódásának folyamatát bemutató vázlat. A tűzhányó helye jelenleg még nem ismert, azonban akár több ezer kilométerrel távolabb is lehet a Gale-krátertől (Payré et al. 2022).

A tanulmányban vizsgált ásványegyüttes és az általuk feltárt felzikus magmás tevékenység rávilágít arra, hogy a marsi vulkanizmus összetettebb és szövevényesebb, mint azt a Curiosity rover vizsgálatai előtt gondoltuk.

Források:
[1] https://www.sci.news/space/gale-crater-tridymite-11034.html
[2] Payré, V. et al. (2022). Tridymite in a lacustrine mudstone in Gale Crater, Mars: Evidence for an explosive silicic eruption during the Hesperian. Earth and Planetary Science Letters, 594, 117694., 14 p.
[3] https://mars.nasa.gov/msl/mission/overview/

„Fél évszázados kalandozások” címmel jelent meg főszerkesztőnk új kötete

Szerző: Planetology.hu

A Planetology.hu gondozásában és a Coolstarz Csillagászati Szakkör kiadásában megjelent az alapító főszerkesztőnk, Rezsabek Nándor ez évi 50. születésnapjára szerkesztett tiszteletkötet. A „Fél évszázados kalandozások” a szerző legnépszerűbb környezet- és földtudományi blogbejegyzéseiből válogat. A kötetben szereplő születésnapi ajánlásokat a szerkesztő Kocsis ERzsó, valamint Dr. Géczi Róbert, Dr. Juhász Árpád, Kovács Gergő, Mitre Zoltán és Dr. Vincze Miklós fogalmazta meg.

Föld és ég, ásványok, kőzetek, dolinák, sasbércek, hullócsillagok és asztroblémek – ez Rezsabek Nándor világa. Röpke főiskolai találkozásaink után így ismertem meg őt egy ásványtani kiállítás során tartott lelkes előadását hallgatva. Mindaz, amiről előadása szólt, nem elvont tankönyvekből szedett ismeret, hanem személyes kutatások, tapasztalatok eredménye. A természet csodáira való rácsodálkozás és e késztetés, hogy a szépségeket másokkal is megossza Nándor blogjának legfontosabb mozgatója. A rövid lélegzetű, érdekfeszítő kis szösszenetek arra ösztökélik az olvasót, hogy hétvégén túracipőt kössön és elinduljon a tőle nem is oly távol lévő, de eddig mégsem ismert természeti szépségek felkutatására.
(Dr Géczi Róbert)

Előrehaladott korom ellenére sűrűn használom az internetet, a facebookot is. Szakmámnak és érdeklődési körömnek megfelelően főleg természettudományos témák között böngészek. Így bukkantam a planetology.hu-ra. Eleinte főleg a naprendszerrel és a bolygókkal foglalkozó posztokra vadásztam, aztán kiderült, Rezsabek Nándor a magyar tájat is járja, a nyugati határtól az Északi – középhegységig. Nemcsak járja, hanem a geológia mellett biológiai, történelmi információkat gyűjt, méghozzá személyes élményekkel, időnként humorral is ötvözve írásait. Kíváncsivá is tett, mennyit változtak a régi kőfejtők, bazalthegyek, sziklás tájak fél évszázad alatt. És mennyit változtak a geológiai ismeretek ez idő alatt. Meggyőződhettem, hogy sétái során a legfrissebb földtani publikációk alapján értelmezi az objektumokat, ugyanakkor mindig közérthetően, a szakmai zsargon minimalizálásával készíti leírásait, megjegyzéseit. Magam is kedvet kaptam, hogy néhány általa felkeresett kőfejtőt meglátogassak, egy öreg geológus nosztalgiájával. Úgy gondolom, hogy Rezsabek Nándor könyve több mint egyféle természettudományos útleírás, hanem egyúttal izgalmas olvasmány évmilliók emlékeiről, kicsiknek és nagyoknak.
(Dr Juhász Árpád)

A kötet kézbevételekor egy kérdés fogalmazódik meg: mivel fogok találkozni? Hangulatos visszaemlékezésekkel, a tudományosabb leírásokkal? Kevésbé ismert vagy épp a populáris helyszínekkel? Mindenből találtam egy lélegzetnyit: érdekesen megírt kirándulásokat, természettudományos ismeretek bőséges és roppant szakszerű tárházát. Én is nagyszerű tájakon kalandozhattam e remek stílusú blogbejegyzések segítségével.
(Kocsis ERzsó)

Világunk átalakulóban van: az elmúlt évek, illetve a jelenkori történések megmutatták, mennyire nem állandó semmi sem, mennyire változóban van bolygónk, melyben egyre nagyobb értéket képvisel az érintetlen természet, az élővilág és az épített környezet. De vajon mennyire ismerjük világunk azon kis szegletét, melyet Magyarországnak hívnak? E könyvet fellapozva a Szerzővel együtt kelhetünk útra, hogy felfedezzük hazánk jobban, kevésbé, illetve alig ismert látványosságait. KÖTELEZŐ darab minden országjáró, túrázó és felfedező könyvespolcán!
(Kovács Gergő)

Környezetünk megismerése önmagunk megismerése. Az ember életét környezete évtizezredek óta meghatározza. Elértünk abba a korba, amikor felismertük a környezeti rendszerek egymásra hatását. Megérthetjük a múlt történéseit, ami segíthet a jövő megismerésében. E pár mondat közhelyesnek tűnhet. Viszont, a környezettudományban összpontosuló tudományágak vizsgálatai feltárták, hogy amit teszünk a környzeteünkért az úgy hat vissza ránk. Környezettudományi kalandozások tanulni hívják az embert. Megtanulni a múltat, megtanulni a jövőt! Vannak helyek, amelyek évmilliók tanúi. Árulkodnak az akkori körülményekről, akkori Földünkről és éghajlatunkról. Földünk („földanyánk”) a tanítómesterünk is. Bölcsességét és tapasztalatát továbbadni a világnak és utókornak az egyik legnemesebb feladat.
(Mitre Zoltán)

Néhány nappal azután, hogy megszületett e kötet írásainak szerzője, így szólt az Apollo-16 Holdra lépő parancsnoka: “Az ember felfedezésre született”. Ezekből az írásokból, csatlakozva egy született felfedező félévszázados kalandozásaihoz megérthetünk ezt-azt Földünk feltartóztathatatlan folyamataiból, a Naprendszer és a tudomány történetéből. “Elszakbarbárosodott” korunkban igazi gyöngyszemek ezek a mély és sokirányú tudásról tanúskodó, de könnyen emészthető vérbeli ismeretterjesztő írások!
(Vincze Miklós)

A könyvről további információ a tiszteletkotet.rn50@gmail.com e-mail címen kérhető!

És újra valahol egy ESA konferencián…

Szerző: Kocsis ERzsó

2022. július 5-7. között megrendezett Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) online konferenciájának résztvevője lehettem. Az „ESA Teach with Space Online Conference 2022”-t ebben az évben is az általános-, illetve középiskolában tanító kollégáknak szervezték. A gyerekek eredendő kíváncsiságára alapozva a tudományos módszertan eszközeivel vezetjük be a ránkbízottakat az űrkutatás rejtelmeibe. Támogatásunkkal diákjaink így válhatnak önállóan gondolkodó, új utakat kereső felnőttekké. Munkánkhoz a különböző szekcióülések hathatós segítséget adtak. A témák közt megtalálhatóak voltak ismeretterjesztő és szakmai prezentációk is, mint például a „Az űr megtisztítása”, vagy a „Robotok és a mesterséges intelligencia”. Virtuális sétás lehetett tenni az ESTEC létesítményei között. Újra landolhattunk a Holdon, terraformálhattuk a Marsot. Samatha Christoforetti „űrjógáját” is ki lehetett próbálni. Kerekasztal-beszélgetéseken egy-egy téma kapcsán megismerhettük a legfrissebb, leginnovatívabb pedagógiai megoldásokat. A program online zajlott. Hiányoltam a tavalyi kétperces bekapcsolásokat, amikor szerte a világban egymás között is lehetett tapasztalatokat cserélni, hiszen a klasszikus konferencia-jelleget az adta meg. Idén így kicsit magányos szemlélődő lehettek csak a résztvevők… Szakmailag mégis sokat lehetett fejlődni: főleg a módszertani része volt erős az idei ESA online konferenciának, ami a következő tanévi munkámat igen színessé tudja tenni. …és, hogy egy kis színessel fejezzem be: a napokban világot látott szenzációs asztrofotókra visszautalva például hajtogathatunk akár saját James Webb űrtávcsövet is!

Magyar felfedezésű földsúroló

Szerző: Maróti Tamás

Odafigyelni a világűrben körülöttünk keringő sziklákra érdemes, hiszen egy esetleges becsapódó kisbolygó az egész emberi civilizációt lemoshatja a Föld színéről. A dinoszauruszok nem törődtek ezzel, és lám mi lett a vége. De felmerül a kérdés: lehet-e a mai világban – amikor nagy távcsövekkel, kiváló asztroklímájú helyszínekről automata távcsövekkel profi csillagászok figyelik az eget – amatőr eszközökkel elérni valamit? Én megpróbáltam és a szisztematikus keresésnek 2022 július 4-én meglett az eredménye. Az utolsó képsorozat hajnali fél háromkor ért véget. A lefuttatott keresés a lassú kisbolygókra nem mutatott semmit, elindítottam a gyorsakra keresést, és alig vártam, hogy vége legyen, olyan álmos voltam már. És akkor ott a szemem előtt egyszer csak megjelent az a program válasza az ismeretlen mozgó objektumról.

A szerző műszere

Ekkor már hajnalodott, tehát ellenőrző mérésre, új adatgyűjtésre nem volt lehetőség. Azért elvégeztem néhány ellenőrzést. Látta-e már valaki előttem? Nem műhold-e? Nem műszerhiba-e? Miután ezeket rendben találtam ellenőriztem, hogy esetleg egy NEO-t (Near Earth Object, földsúroló kisbolygó) találtam. Az ellenőrző oldal azonosította a paraméterek alapján, hogy valóban NEO, ezek után beküldtem az észlelést a Minor Planet Centernek, majd aludni tértem. Persze túl izgatott voltam, így egy rövid 4 órás alvás után már ismét a gép előtt ültem. Akkor már láttam, hogy Amerikában valaki szintén észlelte, és később még két másik obszervatórium is megerősítette, hogy ezúttal egy valódi szikladarab került a cső végére.

A 2022 ND kisbolygó

Másnapra már 38 észlelés jött össze összesen 10 obszervatóriumból. Az a szép adatmennyiség elegendő volt ahhoz, hogy kiderüljön, egy Amor típusú kisbolygót kaptam el. Ezek a földpályán mindig kívül maradnak, tehát az ütközés lehetősége nem áll fent. De napközelben elég közel tudnak jutni, naptávolban viszont a Mars pályáján is túlra. Dél felé aztán megérkezett a bejelentés a Minor Planet Centertől, hogy megkapta az előzetes jelölést. Ezentúl a neve 2022 ND lesz.

A kisbolygó pályája (fehér ellipszissel) Naprendszerünk kőzetbolygóihoz képest (NASA/JPL)

A felfedezés részletes leírása, a technikai részletekkel várhatóan a Meteor 2022 szeptemberi számában fog megjelenni.