Új magyar kisbolygók

Szerző: Kovács Gergő

A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) számos új kisbolygónak adott nevet, szerencsére ezen nevek között tekintélyes mennyiségű a magyar név.

Kisbolygót neveztek el kiemelt szakmai partnerünk, a Galileo Webcast tudományos tartalomközvetítő csatorna “motorjáról”, Tepliczky Istvánról is, aki a hazai amatőrmozgalom oszlopos, sokak által ismert és szeretett tagja a 80-as évek óta, számos meteoros tábor szervezője, a rádiómeteorozás egyik hazai alakja. Barátságos attitűdje sok fiatalt vonzott az amatőrcsillagász mozgalomba.

A 2003 YW107 kisbolygót, mely mostantól a (170644) Tepliczky nevet viseli, Sárneczky Krisztián fedezte fel 2003. december 25-én. Átlagos távolsága a Naptól 3,094 Csillagászati Egység, keringési ideje 5,44 év.

Rajta kívül még nevet kapott a Mars – fehér könyv a vörös bolygóról c. könyv szerzője, Kereszturi Ákos planetológus és Szitkay Gábor amatőrcsillagász is, de (a teljesség igénye nélkül) a magyar elnevezésű kisbolygók közt köszönthetjük a Kölcsey, Hunyadi, Demjénferenc, Szakcsilakatos nevű aszteroidákat is.

Gratulálunk, Tepi!

Forrás: https://www.wgsbn-iau.org/files/Bulletins/latest.pdf

Felfedezte első exobolygóját a James Webb

Szerző: Kovács Gergő

Elsőként sikerült kutatóknak a James Webb Űrtávcső segítségével felfedezni egy exobolygót.

Az égitestet a James Webb közeli infravörös tartományában működő spektrográfjával (NIRSpec) fedezte fel a marylandi Johns Hopkins Egyetem Alkalmazott Fizika Laboratóriumának kutatócsapata, élén Kevin Stevensonnal és Jacob Lustig-Yaegerrel, mindössze két csillag előtti áthaladást követően.

Az exobolygók felfedezésének egyik legkönnyebb módszere az, amikor az exobolygónak a csillaga előtti áthaladásakor nézik a csillag fényességét. Az apró, periodikus fényességcsökkenések az exobolygók igazi “bűnjelei”.
Kép: NASA, ESA, CSA, L. Hustak (STScI); Science – K. Stevenson, J. Lustig-Yaeger, E. May (Johns Hopkins University Applied Physics Laboratory), G. Fu (Johns Hopkins University), and S. Moran (University of Arizona)

Az Oktáns csillagképben található, 41 fényévre lévő vörös törpecsillag körül keringő LHS 475 b névre hallgató kőzetbolygó mérete csaknem megegyezik a Földével (annak 99%-a), légkörének összetétele egyelőre ismeretlen. A planéta a csillagához igen közel kering, emiatt hőmérséklete a Földénél több száz Celsius fokkal lehet melegebb, ennek ellenére a kutatók feltételezik, hogy van légköre, mely valószínűleg a Vénuszéhoz hasonló.

A kutatók eredményei megnyitották a lehetőséget a kisebb vörös törpecsillagok körül keringő Föld-méretű bolygók pontos meghatározására. “Ez a kőzetbolygó megerősítése rávilágít a küldetés műszereinek pontosságára” – mondta Stevenson. “És ez csak az első azon sok felfedezés közül, amelyet még meg fog tenni.” – tette hozzá Lustig-Yager. “Ezzel a teleszkóppal a Föld-szerű exobolygók jelentik az új határt.”

Forrás: NASA

Érkezik a C/2022 E3 (ZTF) üstökös

Szerző: Mitre Zoltán

Érkezik a legutóbb a neandervölgyiek korában itt járt üstökös, a C/2022 E3 (ZTF). Ha minden jól megy, akkor talán szabad szemmel is észre lehet venni majd a kométát e hónap végén. Az üstökösről a Planetology.hu portálon még tavaly, április 20-án írtam.

A C/2022 E3 (ZTF) üstökös pályája és helyzete február 2-i földközelsége idején
(Forrás: http://astro.vanbuitenen.nl/comet/2022E3)

Az akkor elvégzett számítások nyomán teljesen ugyanazt a véleményt fogalmaztam meg írásomban az üstökösről akkor, mint amit külföldi csillagászok és csillagászati portálok az elmúlt hetekben: 50 ezer éve járhatott itt és talán a neandervölgyi emberek láthatták utoljára. A sajtóhír azóta hazánkat is elérte, sok szép képet látni már a kométáról és nagy várakozást tanúsítanak amatőrcsillagászok és érdeklődők is.

Az üstökös lehetséges fénygörbéi
(Forrás: Gideon van Buitenen – http://astro.vanbuitenen.nl/comet/2022E3)

A tavaly áprilisban írtakhoz képes lényeges változás nem történt az égitesttel kapcsolatban. Jelenleg 5 magnitúdó körül várják a maximális fényességet, ami a szabadszemes láthatóság határán van. A láthatóságot azonban a Hold fázisa mérsékelni fogja. Ennek ellenére érdemes kis távcsővel vagy látcsővel megpróbálni észlelését. A szabad szemmel történő megpillantás pedig igazi (és valószínű nem lehetetlen) kihívás az üstökösvadászoknak. Továbbra is helytálló, hogy a 2020-as Szaturnusszal történt találkozás akkora hatást gyakorolt, hogy az üstökös lehetséges, hogy többet nem tér vissza.

Az üstökös láthatósága legnagyobb fényessége idején (Stellarium)

Vajon a neandervölgyi emberek láthatták-e vagy megörökíthették-e az üstököst? Ez szinte teljesen kizárható. Egyrészt a legelső ember által fennmaradt ábrázolás mintegy 40-32 ezer évvel ezelőtti, a feltehetően égbolt ábrázolásához kapcsolható lascaux-i barlangrajzok azonban legfeljebb 17 ezer évesek. Másrészt az üstökös idei Nap és földközelsége során a láthatóságát tekintve a legkedvezőbb helyzetek egyikében fog elhelyezkedni. Ez azt jelenti, hogy a most látható fényességnél nagyságrendekkel feltűnőbb látványt nem nyújthatott félszázezer éve sem. Természetesen az üstökös magjában zajló folyamatokat nem ismerjük.

Arra is nehéz választ találni, hogy mennyire új vendég a Naprendszerben. Ötvenezer évre vonatkozóan nagyon nehéz a pontos helyzetének megismerése, sok a bizonytalanság. A számításoknak vannak olyan kimenetelei, amelyek arra utalnak, hogy 10-15 ezer év körüli keringési idővel rendelkezett és 52 ezer évvel ezelőtti látogatásakor a Jupiter módosította a pályáját.

Macik az égi szekéren – II. forduló

Szerző: Kocsis ERzsó

A második forduló feladatsorai:

A II. forduló határideje 2023. február 11., mely továbbá a III. forduló feladatainak közzététele is.Az I. forduló feladatait határidőhosszabbítással, utólagosan is el lehet küldeni 2023. február 11-ig!

Felkészüléshez, megoldáshoz segédanyagok
https://planetology.hu/ oldalon található cikkek
Planetology.hu Facebook-oldalán lévő posztok
Csakis a 2022 októberétől megjelent információk alapján!

Hova küldjétek a megoldásokat?
e-mail:
csillagaszatiszakkor@gmail.com
postai cím:
Coolstarz Csillagászati Szakkör
Kocsis Erzsó (kapcsolattartó)
1126 Budapest, Németvölgyi út 42-46.

Minden kisdiáknak jó munkát, sikeres felfedezést kívánunk!

Távolodik a Mars, de még érdemes megnézni

Szerző: Balázs Gábor

December 8-án megtörtént a Mars oppozíció, de ezután sem válik láthatatlanná a vörös bolygó, sőt! A Jupiter egyre korábban nyugszik le a nyugati horizonton, így fényessége miatt a vörös bolygó válik az uralkodó objektummá az éjszakai égbolton.

A Mars 2022-ben december 7/8-a éjszakáján látszódott a legnagyobbnak, ekkor 81,45 millió kilométerre közelítette meg Földünket, és 2033-ig nem is lesz jobb alkalmunk megfigyelni a bolygó felszíni részleteit. A legközelebb 2018-ban volt, a következő nagy közelség pedig 2033. július 11-én lesz, amikor nagyjából 63 millió kilométerre közelít meg minket.

A Mars december 7-én a Svábhegyi Csillagvizsgálóból a szerző felvételén.

De a Mars távolodása ne szegje kedvünket a bolygó megfigyelésére. A következő időszakban is szép részleteket láthatunk a bolygón, de persze ehhez már távcsőre lesz szükségünk!

Akik pedig mostanság néznek majd ki az ég alá, azok egy remek együttállást is láthatnak majd: A Mars távolodó útja során a Hyadok és a Fiastyúk nyílthalmazok környékén vándorol, amik szintén szabadszemes objektumok, így távcső sem kell a megfigyeléshez.

A Mars útja a következő 4 hónapban. Forrás: Stellarium

December 26-án ez az együttállás így nézett ki, fátyolfelhőkön keresztül is jól látszódott.

A Mars a téli égbolt szabadszemes nyílthalmazai közelében a szerző felvételén.

Véget ért az InSight küldetése

Szerző: Kovács Gergő

Csaknem négy év után hivatalosan is véget ért a NASA InSight küldetése, miután a földi irányítóközpont két alkalommal is sikertelenül próbált kapcsolatba lépni az űrszondával. Az InSight legutoljára december 15-én adott “életjelet” magáról, így valószínű, hogy az űreszköz akkumulátorai lemerültek.

Az InSight utolsó, 2022. december 11-én készített felvétele (NASA/JPL-Caltech)

Az InSight 2018. november 26-án szállt le a Marsra, hogy műszereivel mélyebb betekintést nyújtson a vörös bolygó areológiájába, belső felépítésébe, szeizmológiai jellemzőibe. A küldetése alatt temérdek új információhoz jutottak a kutatók: az InSight szeizmométere, a SEIS (Seismic Experiment for Interior Structure – SEIS) összesen több, mint 1300 marsrengést érzékelt.

Ezek a mérések lehetővé tették a tudósok számára, hogy belőlük az égitest belső szerkezetére következtessenek. Földünk belső szerkezetének tanulmányozása óta tudjuk, hogy a rengéshullámok egy réteghatárhoz érve irányt változtatva terjednek tovább. A geológusok ennek ismeretében jöttek rá arra, hogy bolygónk több, eltérő fizikai tulajdonságú gömbhéjból épül fel.

Az InSight mérései során fény derült arra, hogy a Mars kérge vékonyabb, mint eddig gondolták, továbbá kettő vagy három alrétegből épülhet fel, vastagsága 20 és 30 kilométer között lehet. A vörös bolygó belső szerkezetére mindez idáig csupán a bolygó méretéből és tömegéből következtethettek.

A legfontosabb eredmény azonban az, hogy a Mars magja még folyékony lehet, a hőfeláramlás (és így a mágneses dinamó hatás) azonban már leállt vagy csak nagyon gyenge, a Mars vastag köpenye pedig egyfajta szigetelőrétegként működik, megakadályozva, a konvekció és így a mágneses mező kialakulását.

Ezeken túl egy jelentős esemény volt, mikor a szonda egy marsi meteoritbecsapódást is észlelt.

Küldetése 1440 marsi napig (sol), azaz négy évig és 18 napig tartott.

Planetology Beszélgetések – Házi feladat?

Új podcast-adással jelentkezik a Planetology.hu szerkesztői csapata. A Planetology Beszélgetések soron következő adásában Zsoldos Péter “A feladat” című művének tévéváltozatát mutatjuk be.

A Kozmosz Fantasztikus Könyvek sorozatában is megjelent sci-fi regény filmváltozatáról beszélget Kocsis ERzsó, Rezsabek Nándi, Balázs Gábor visszatérő vendégünk, Dave (Impulzus Podcast) társaságában. Mi lehetett az a különleges küldetés, ami évszázadokon keresztül izgalomban tartotta a Galateia űrhajó legénységét? Hogyan lehet átvészelni egy ilyen hosszú utazást? Legújabb epizódunkban ezekre a kérdésekre keressük a választ.
A podcast az Impulzus és a Planetology.hu következő platformjain érhető el:

https://soundcloud.com/impulzuspodcast/hazi-feladat-planetology-beszelgetesek-9

https://impulzuspodcast.blog.hu/2022/11/26/planetology_beszelgetesek9

Csillag-Képes fotóim

Szerző: Balázs Gábor

Akik a borús, esős őszi időben az éjszakai égbolt páratlan objektumait szeretnék megcsodálni, azoknak van egy jó hírünk! November 12-én délután nyitották meg a Csillag-Képek 2022 Országos Asztrofotó Kiállítást a Magyar Természettudományi Múzeumban. A Magyar Asztrofotósok Egyesületének szervezésében létrejött tárlat 65 magyar asztrofotós 100 legszebb, az éjszakai égboltot bemutató képét foglalja magába.

Idén is három kategóriába sorolva nézhetik meg az érdeklődők a tárlatot: az első kategóriában égi kísérőnk, bolygók és üstökösök, a másodikban a körülöttünk lévő tájat éjszaka bemutató asztrotájképek, míg a harmadikban színes mély-ég felvételek találhatóak. Ezek között megtalálhatók nemzetközi megmérettetésen is eredményt elért felvételek.

Idén a kiállítók között vagyok jómagam is. Az idén nyáron, a „bolygósor” ideje során készült „Hajnal a mezőn” című képemet válogatta be az Egyesület. Az említett kép egy alföldi mezőn készült, előtérben egy szalmabálával és egy nyúllal, az égen pedig egy látványos Vénusz-Fiastyúk-holdsarló együttállás figyelhető meg.

Fotó: Pazsák Zsófia

A kiállítás online tárlat formájában itt, személyesen pedig a a Természettudományi Múzeumban (Budapest, Ludovika tér 2-6) tekinthető meg, 2023. január végéig.

Őszi medveles – a Világűrbe utazva

Szerző: Kocsis ERzsó

A Coolstarz – Csillagászati Szakkör szervezésében, valamint a Planetology.hu bolygótudományi portál szakmai támogatásával újabb természettudományos program zajlott a Németvölgyi Általános Iskolában. A jól ismert Nagy és Kis Göncöl csillagtársulásokat a Nagy és a Kis Medve csillagképek részeként leljük meg az égbolton. Most velük együtt vehettünk részt egy őszi medvelesen – ezúttal a Világűrbe utazva! Segítségünkre volt a vezető hazai űrkutatási tartalomszolgáltató, a Spacejunkie.hu alapító főszerkesztője, Tamási Dávid.

Utazás a Hold körül

Szerző: Rezsabek Nándor

A szovjet Zond-5 1968-as bajkonuri felbocsátása után 54 évvel indult újra automata üzemmódban holdűrhajó Földünk hűséges kísérőjéhez. Az Artemis-1 küldetés során az SLS rakétával elstartolt Orion űrhajó repülésének célja ugyancsak a Hold megkerülése. Az Artemis-2 2024-ben mindezt már emberes misszió keretében fogja teljesíteni. Mindeközben a NASA hivatalosan közzétette az Artemis-3 2025-re tervezett leszállásának potenciális helyszíneit, amelynek alapján az Orion asztronautái a SpaceX űrvállalat Starship HLS leszállóegységével a Hold déli pólusának környékén landolnak majd.

A felvételen NASA kiadású Artemis-1 matrica (cikkszáma NP-2021-11-52-MSFC) a Rezsabek Nándor ScienceBlog gyűjteményéből, mely a 2022. május 25-én az Egyesült Államok Nagykövetsége szervezésében, az USA Külügyminisztériuma által a Budapesti Corvinus Egyetemen létrehozott Amerikai Kuckóban (American Corner) “Nagykövetek a Naprendszerből – „Rock Star” a Holdról” címmel tartott NASA előadáson az amerikai űrügynökség társelőadóinak ajándékaként került a kollekcióba.