A JAXA, a Japán Űrügynökség tájékoztatása szerint a Hayabusa-2 űrszonda által a (162173) Ryugu kisbolygóról begyűjtött, utóbb a Földre sikeresen visszahozott kőzet- és talajminta további eltérő szemcseméretű, az elemzések során most feltárt frakciót is tartalmaz. A laboratóriumi vizsgálatok, majd az ezekből következő kutatási eredmények újabb információkkal szolgálhatnak a Naprendszer eredetére vonatkozóan.
A NASA két fontos bolygókutató missziót folytatásában állapodott meg: a Jupitert vizsgáló Juno és a Mars geológiáját kutató InSight küldetés kapott hosszabbítást.
A Juno 2025 szeptemberéig, az InSight 2022 decemberéig kapott “haladékot”. Forrás: NASA/JPL-Caltech
A Juno, mely a Jupiter magnetoszféráját, belső szerkezetét vizsgálja és, amely felfedte, hogy a bolygó légköre messze komplexebb, mint ahogy azt eddig a tudósok feltételezték, most 2025 szeptemberéig (vagy a szonda élettartamának végéig, bármelyik is jöjjön előbb) kapott plusz időt, mellyel lehetősége lesz nemcsak a bolygó további tanulmányozására, de a Jupiter gyűrűje, illetve a belső három Galilei-hold, az Io, Europa és Ganymedes tanulmányozására is, utóbbiak esetében közeli átrepülésekkel a holdak “felett”.
Az InSight, mely a Mars belső szerkezetét, tektonikáját, a bolygó kérgének és köpenyének jellemzőit hivatott feltárni, 2022 decemberéig kapott haladékot. A hosszabbítás fő célja egy hosszú-távú jó minőségű “marsrengés-adatsor” összeállítása, melyhez az űrszonda időjárásjelző állomásának adatait is felhasználják.
A Csang’e-5 űrszonda révén a Holdról származó, a várt 2 kg-nál kicsit kevesebb, egész pontosan 1,731 kg-nyi mintát a kínai kutatók vákuum-környezetben csomagolják ki. Tárolása tisztán nitrogén légkörben, kifejezetten erre a célra tervezett “tiszta szobában” történik. A Viharok óceánja térségéből származó regolit-talaj és kőzetanyag egyrészt tudományos, másodsorban ismeretterjesztő célokat szolgál majd. Harmadrészt a szokásos országok közötti csere tárgyát képezi. Ez egyfelől szintén külhoni kutatóintézetekbe – egyetemi kutatóhelyekre kerül, valamint a korábbi Apollo- és Luna-példákhoz hasonlóan diplomácia ajándékként szolgál (goodwill). Ennek külön tudománypolitikai pikantériája, hogy az Egyesült Államok 2011-ben jogszabályban rögzítette a Kínával való űripari együttműködés tilalmát.
A Csang’e-5 visszatérő egysége Belső-Mongóliában, 2020. december 17-én Fotó: CASC
A Japán Űrűgynökség (JAXA) jelenti, hogy a Hayabusa-2 által hazahozott tartály nemcsak kőzetmintát tartalmaz, hanem gázmintát is.
The sample container inside the re-entry capsule was opened on December 14, and we confirmed black grains thought to be from Ryugu were inside. This is outside the main chambers, and likely particles attached to the sample catcher entrance. (English release available tomorrow) https://t.co/NAw1R1cjvypic.twitter.com/5BfXxfH29h
Az első általános spektrográfos analízis során megvizsgálták a tároló által hozott mintákat és kiderült, hogy a gázok különböznek a földi atmoszférában megtalálhatóktól, tehát a Ryuguról származik.
Ezt a
következtetést három pont megvizsgálása után vonták le:
az ausztrál Földönkívüli Minták Kurációs Központjában végzett spektrográfia
a mintát tartalmazó tartály megfelelő szigetelésének ellenőrzése, ami kizárja a földi atmoszféra bejutását
hasonló eredménnyel zárult a japán Sagamihara kampusban végzett elemzés is
A NASA MRO HiRISE kamerája egy érdekes felvételt készített a Mars bolygó felszínéről.
Az Olympus Mons és a Tharsis Mons a Mars két legnagyobb vulkánja, amelyekre a Mariner-9 űrszonda segítségével találtunk rá. Bár előtte már földi megfigyelők is észrevették őket, de a vulkanikus eredetükre csak később derült fény.
A Mars bolygón
sok nyoma maradt a régi lávafolyamoknak, igazából a bolygó legalább felét
vulkanikus kőzet borítja. A legtöbb kutató szerint a vulkanikus aktivitás
körülbelül 500 millió éve állt le, bár egyesek szerint még mindig van minimális
aktivitás.
Nemrég a HiRISE (High-Resolution Imaging Science Experiment – Nagy Felbontású Képalkotó Tudományos Kísérlet) csapata ősi lávafolyamokat ábrázoló képet közölt. A kráterben jól látszik az árok, amit a folyó láva vájt a kőzetbe.
A Mars és a Föld
geológiailag nagyon hasonló bolygók, több különálló rétegből állnak. A magjuk
nehéz elemekből áll, a könyebb elemek a felszínen találhatóak. A különbség a
felszínükben az, hogy a Földön a szél, az eső és a bioszféra eltűntette a
lávafolyások nyomainak nagyrészét.
A holnapi argentin napfogyatkozással egyetemben érkezik december hónap látványos meteorzápora is, amit a Geminidák okoznak.
A meteoreső december 4 és 17 között látható, viszont a csúcsot december 13-14-e éjjelén éri el.
A láthatóságot az is növeli,
hogy a Hold csak 1%-os lesz. A megfigyeléshez településektől távoli helyeket
érdemes választani, messze a fényszennyezéstől.
A Rigai Technikai Egyetem egy kutatócsoportja olyan technológián dolgozik, ami a jövőben képes lenne megvédeni a bolygónkat egy becsapódó kisbolygótól.
A lett Eventech vállalat pontos időzítőket használ, amikkel a műholdakat szokták követni. Idén a cég megnyerte az Európai Űrügynökség pályázatát, amit a földsúrolók követésére írtak ki. A projekt célja a túl közeli égitestek pályáinak módosítása.
A NASA tervei szerint az első ilyen jellegű teszt 2021. július 22-én lesz, amikor egy SpaceX által üzemeltetett Falcon-9 rakétával lőnek fel egy aszteroidavadász műholdat.
Az 500 kilogrammos, kamerával felszerelt műhold a (65803) Didymos kisbolygónak fog “nekimenni”, amely eredetileg csak 2123-ban közelítené meg bolygónkat.
Magyar idő szerint 18 óra 32 perckor visszatért a Földre a Hayabusa-2 japán űrszonda, a Ryugu kisbolygóról hozott kőzetmintával. A nagy értékű rakományt szállító kapszula Ausztrália fölött lépett be a Föld légkörébe és a kontinensnyi állam déli részén, Woomera közelében landolt.
Test shooting with the drone. A reassuring ally to run around this vast land. Tonight, M and the DFS teams will find the capsule and then pass the task to the helicopter or drone corps. (Collection Team M) pic.twitter.com/GXAOlNQUv4
December 14-én, hétfőn, magyar idő szerint 17 óra magasságában lesz az idei év egyetlen teljes napfogyatkozása. A jelenséget Chiléből és Argentinából lehet majd észlelni. Chilében az Araucanía, Los Ríos és a Bío Bío régiókból lehet látni, olyan városokból, mint Temuco,Villarrica, és Pucón, valamint a Mocha sziget.
Argentinában Észak-Patagóniából lesz látható, Piedra del Águila, Sierra Colorada, Ministro Ramos Mexía, Junín de los Andes városokból. A napfogyatkozást élőben is közvetítik, a linkeket az esemény napján közzétesszük.
Idén december 6-án érkezik a japán Hayabusa-2 űrszonda által szállított kőzetminta. A Ryugu kisbolygóról származő mintát egy tároló fogja eljuttatni a Földre, amely a tervek szerint Ausztráliában fog földetérni. Az űrhajó viszont tovább száguld a Naprendszerben, mivel a küldetése még nem ért véget.
A Hayabusa-2 küldetését meghosszabbították, így 2031 júliusában az 1998 KY26 aszteroidát látogatja meg.
A mérnökök szerint az űrhajó hajtóműve és rendszerei probléma nélkül képesek lesznek még tíz és fél évig működni.
Az égitest csak 30 méter átmérőjű és 11 percenként tesz meg egy
fordulatot a saját tengelye körül.
Az eredeti tervek szerint a következő cél a 2001 AV43 aszteroida lett volna, 2030-ban, viszont ehhez a Vénusz mellett kellett volna elhaladni kétszer, ez viszont túlterhelte volna a rendszereket és a hajtómű túl magas hőmérsékletnek lett volna kitéve.
FRISSÍTÉS: a DLR értesülése szerint az űrszonda Ausztráliában fog földetérni. (a szerk.)