Planetológiáról mindenkinek
Szerző: Rezsabek Nándor
A JAXA, a Japán Űrügynökség tájékoztatása szerint a Hayabusa-2 űrszonda által a (162173) Ryugu kisbolygóról begyűjtött, utóbb a Földre sikeresen visszahozott kőzet- és talajminta további eltérő szemcseméretű, az elemzések során most feltárt frakciót is tartalmaz. A laboratóriumi vizsgálatok, majd az ezekből következő kutatási eredmények újabb információkkal szolgálhatnak a Naprendszer eredetére vonatkozóan.
Szerző: Kovács Gergő
A NASA két fontos bolygókutató missziót folytatásában állapodott meg: a Jupitert vizsgáló Juno és a Mars geológiáját kutató InSight küldetés kapott hosszabbítást.
A Juno, mely a Jupiter magnetoszféráját, belső szerkezetét vizsgálja és, amely felfedte, hogy a bolygó légköre messze komplexebb, mint ahogy azt eddig a tudósok feltételezték, most 2025 szeptemberéig (vagy a szonda élettartamának végéig, bármelyik is jöjjön előbb) kapott plusz időt, mellyel lehetősége lesz nemcsak a bolygó további tanulmányozására, de a Jupiter gyűrűje, illetve a belső három Galilei-hold, az Io, Europa és Ganymedes tanulmányozására is, utóbbiak esetében közeli átrepülésekkel a holdak “felett”.
Az InSight, mely a Mars belső szerkezetét, tektonikáját, a bolygó kérgének és köpenyének jellemzőit hivatott feltárni, 2022 decemberéig kapott haladékot. A hosszabbítás fő célja egy hosszú-távú jó minőségű “marsrengés-adatsor” összeállítása, melyhez az űrszonda időjárásjelző állomásának adatait is felhasználják.
Forrás: NASA/JPL
Szerző: Rezsabek Nándor
A Csang’e-5 űrszonda révén a Holdról származó, a várt 2 kg-nál kicsit kevesebb, egész pontosan 1,731 kg-nyi mintát a kínai kutatók vákuum-környezetben csomagolják ki. Tárolása tisztán nitrogén légkörben, kifejezetten erre a célra tervezett “tiszta szobában” történik. A Viharok óceánja térségéből származó regolit-talaj és kőzetanyag egyrészt tudományos, másodsorban ismeretterjesztő célokat szolgál majd. Harmadrészt a szokásos országok közötti csere tárgyát képezi. Ez egyfelől szintén külhoni kutatóintézetekbe – egyetemi kutatóhelyekre kerül, valamint a korábbi Apollo- és Luna-példákhoz hasonlóan diplomácia ajándékként szolgál (goodwill). Ennek külön tudománypolitikai pikantériája, hogy az Egyesült Államok 2011-ben jogszabályban rögzítette a Kínával való űripari együttműködés tilalmát.
Szerző: Marcu András
A Japán Űrűgynökség (JAXA) jelenti, hogy a Hayabusa-2 által hazahozott tartály nemcsak kőzetmintát tartalmaz, hanem gázmintát is.
Az első általános spektrográfos analízis során megvizsgálták a tároló által hozott mintákat és kiderült, hogy a gázok különböznek a földi atmoszférában megtalálhatóktól, tehát a Ryuguról származik.
Ezt a következtetést három pont megvizsgálása után vonták le:
Ez az első gáznemű mintavétel az űrból.
Szerző: Marcu András
A NASA MRO HiRISE kamerája egy érdekes felvételt készített a Mars bolygó felszínéről.
Az Olympus Mons és a Tharsis Mons a Mars két legnagyobb vulkánja, amelyekre a Mariner-9 űrszonda segítségével találtunk rá. Bár előtte már földi megfigyelők is észrevették őket, de a vulkanikus eredetükre csak később derült fény.
A Mars bolygón sok nyoma maradt a régi lávafolyamoknak, igazából a bolygó legalább felét vulkanikus kőzet borítja. A legtöbb kutató szerint a vulkanikus aktivitás körülbelül 500 millió éve állt le, bár egyesek szerint még mindig van minimális aktivitás.
Nemrég a HiRISE (High-Resolution Imaging Science Experiment – Nagy Felbontású Képalkotó Tudományos Kísérlet) csapata ősi lávafolyamokat ábrázoló képet közölt. A kráterben jól látszik az árok, amit a folyó láva vájt a kőzetbe.
A Mars és a Föld geológiailag nagyon hasonló bolygók, több különálló rétegből állnak. A magjuk nehéz elemekből áll, a könyebb elemek a felszínen találhatóak. A különbség a felszínükben az, hogy a Földön a szél, az eső és a bioszféra eltűntette a lávafolyások nyomainak nagyrészét.
Szerző: Marcu András
A holnapi argentin napfogyatkozással egyetemben érkezik december hónap látványos meteorzápora is, amit a Geminidák okoznak.
A meteoreső december 4 és 17 között látható, viszont a csúcsot december 13-14-e éjjelén éri el.
A láthatóságot az is növeli, hogy a Hold csak 1%-os lesz. A megfigyeléshez településektől távoli helyeket érdemes választani, messze a fényszennyezéstől.
Szerző: Marcu András
A Rigai Technikai Egyetem egy kutatócsoportja olyan technológián dolgozik, ami a jövőben képes lenne megvédeni a bolygónkat egy becsapódó kisbolygótól.
A lett Eventech vállalat pontos időzítőket használ, amikkel a műholdakat szokták követni. Idén a cég megnyerte az Európai Űrügynökség pályázatát, amit a földsúrolók követésére írtak ki. A projekt célja a túl közeli égitestek pályáinak módosítása.
A NASA tervei szerint az első ilyen jellegű teszt 2021. július 22-én lesz, amikor egy SpaceX által üzemeltetett Falcon-9 rakétával lőnek fel egy aszteroidavadász műholdat.
Az 500 kilogrammos, kamerával felszerelt műhold a (65803) Didymos kisbolygónak fog “nekimenni”, amely eredetileg csak 2123-ban közelítené meg bolygónkat.
Magyar idő szerint 18 óra 32 perckor visszatért a Földre a Hayabusa-2 japán űrszonda, a Ryugu kisbolygóról hozott kőzetmintával. A nagy értékű rakományt szállító kapszula Ausztrália fölött lépett be a Föld légkörébe és a kontinensnyi állam déli részén, Woomera közelében landolt.
Szerző: Marcu András
December 14-én, hétfőn, magyar idő szerint 17 óra magasságában lesz az idei év egyetlen teljes napfogyatkozása. A jelenséget Chiléből és Argentinából lehet majd észlelni. Chilében az Araucanía, Los Ríos és a Bío Bío régiókból lehet látni, olyan városokból, mint Temuco,Villarrica, és Pucón, valamint a Mocha sziget.
Argentinában Észak-Patagóniából lesz látható, Piedra del Águila, Sierra Colorada, Ministro Ramos Mexía, Junín de los Andes városokból.
A napfogyatkozást élőben is közvetítik, a linkeket az esemény napján közzétesszük.
Szerző: Marcu András
Idén december 6-án érkezik a japán Hayabusa-2 űrszonda által szállított kőzetminta. A Ryugu kisbolygóról származő mintát egy tároló fogja eljuttatni a Földre, amely a tervek szerint Ausztráliában fog földetérni. Az űrhajó viszont tovább száguld a Naprendszerben, mivel a küldetése még nem ért véget.
A Hayabusa-2 küldetését meghosszabbították, így 2031 júliusában az 1998 KY26 aszteroidát látogatja meg.
A mérnökök szerint az űrhajó hajtóműve és rendszerei probléma nélkül képesek lesznek még tíz és fél évig működni.
Az égitest csak 30 méter átmérőjű és 11 percenként tesz meg egy fordulatot a saját tengelye körül.
Az eredeti tervek szerint a következő cél a 2001 AV43 aszteroida lett volna, 2030-ban, viszont ehhez a Vénusz mellett kellett volna elhaladni kétszer, ez viszont túlterhelte volna a rendszereket és a hajtómű túl magas hőmérsékletnek lett volna kitéve.
FRISSÍTÉS: a DLR értesülése szerint az űrszonda Ausztráliában fog földetérni. (a szerk.)