Beküldve:

Bolygós rövidhírek: küldetés az Io felé

Szerző: Kovács Gergő

A Jupiter Io holdjához egy új űrszonda, az IVO (Io Volcano Observer) indulhat a jövőben. Az Alfred McEwen planetológus, a Lunar and Planetary Laboratory (Arizonai Egyetem) vezető professzora által vezetett projekt jelenleg a NASA Discovery Program elbírálása alatt áll – számol be a NASA.

A Galileo felvétele az Io-ról. Fotó: NASA/JPL/University of Arizona

“A tudósok tisztában vannak azzal, hogy az árapályerők extrém hőt generálnak az Io-n (20-szor többet, mint a Földön)…de még mindig nem vagyunk tisztában, pontosan hol és hogyan keletkezik a hő egy bolygó vagy hold belsejében, vagy hogy milyen módon jut a hő a felszínre. De az Io, és annak vulkánjai segíthetnek megérteni, hogyan fejlődnek az egyes világok. Ez a legalkalmasabb hely a Naprendszerben annak megértésére, hogyan működik az árapály-fűtés” – mondta McEwen.

A Tvashtar vulkán kitörése az Io-n.
Fotó: NASA/Johns Hopkins APL/Southwest Research Institute

Az űrszonda négy év alatt legalább 10 alkalommal repülne el közel a hold mellett, miközben az Io vulkanikus felszínét térképezné fel, nagy felbontású képeken és videókon örökítené meg az égitest extrém vulkanizmusát, valamint a gravitációs erő és a mágneses mező változásainak mérésével a felszín alá “látva” követné a hőenergia mozgását a holdon belül.

Beküldve:

Bolygós rövidhírek: Földünk nyomokban Theiát tartalmazhat

Szerző: Kovács Gergő

Az Arizonai Állami Egyetem egy kutatócsoportja szerint a Földdel körülbelül 4,5 milliárd évvel ezelőtt összeütközött, majd vele eggyé olvadt Theia bolygócsíra maradványai nyomokban még mindig fellelhetők Földünk köpenyanyagában – számol be a Phys.org.

A Theia összeütközése a Földdel, létrehozva a Holdat és hátrahagyva két anyagbuborékot a Föld köpenyében. Forrás: Li et al.

A legelfogadottabb elmélet szerint Holdunk ekkor keletkezett, a Föld és Theia összeütközésekor kidobódott anyagfelhőből, a két égitest darabjaiból. Arról azonban még nincs egyetértés, fellelhetők-e a bolygócsíra darabjai a Föld belsejében. Az arizonai kutatócsapat által felállított új elméletben a Theia maradványai két zónában koncentrálódtak Földünkben, ezek az ún. nagy alacsony nyírósebességű tartományok (large low-shear-velocity provinces, LLSVPs), az afrikai kontinens és a Csendes-óceán medencéje alatt. A tudósok évek óta tanulmányozzák az LLSVP-ket, melyekben a szeizmikus hullámok lelassulnak, azt sugallva, hogy anyaguk sűrűbb, mint az őket körülvevő köpenyanyag.

Beküldve:

Bolygós rövidhírek: tengeráramlásokat feltételeznek az Enceladuson

Szerző: Kovács Gergő

A Szaturnusz hatodik legnagyobb holdja, az 500 kilométeres Enceladus jégburka alatti óceánról azt feltételezik, hogy a Föld óceánjaihoz hasonlóan áramlatok mozgatják – számolt be a Caltech. Az elmélet szerint (a földi tengerekkel és óceánokkal ellentétben) az Enceladus felszín alatti vízköpenye homogén, benne a magból érkező hőt függőleges, ún. termohalin cirkulációk szállítják el.

Az Enceladus, a Naprendszer egyik legvilágosabb objektuma, köszönhetően az égitestet borító jégpáncélnak. Fotó: NASA/JPL/Space Science Institute; kép feldolgozás: Jason Perryt

A hold kis mérete ellenére egy igen izgalmas világ: 2014-ben már felhívta a tudósok figyelmét, amikor a Cassini űrszonda felvételein működő, vizet lövellő gejzírek voltak láthatóak. Az Enceladus egy azon kevés helyek közül a Naprendszerben, ahol nagy mennyiségű, folyékony víz található, így az égitest az asztrobiológusok figyelmének középpontjában áll.

A Föld óceánjaitól az Enceladus vízköpenye sok tekintetben eltér: az előbbi égitest víztömegei részmedencékre tagolhatóak, melyeket a Nap különböző mértékben melegít fel; az Enceladus óceánja globális kiterjedésű, felszín alatti, valamint a Föld átlagosan 3,6 km mélységű óceánjaihoz képest igen mély, legalább 30 kilométer vastagságú. A Caltech végzős diákja, Ana Lobo szerint azonban van a hold tengeráramlatai hasonlítanak a Földéihez. Egy további azonosság van a két égitest óceánjai közt: mindkettő sós vizű.

Beküldve:

Bolygós rövidhírek: újra felhőcsík a Marson

Szerző: Kovács Gergő

Újra felhőcsík jelent meg a Marson, látszólag a 17 kilométer magas Arsia Mons vulkán csúcsából “kiindulva”, a Mars Express felvételén látható, körülbelül 1500 kilométer hosszú felhőnek azonban nincs köze a kialudt tűzhányóhoz: ez a légköri képződmény az ún. orografikus felhőzet nevet viseli. Kialakulásának hátterében az áll, hogy a vulkán lábának nekiütköző nedves légtömeg a tűzhányó csúcsán már elég hideg lesz ahhoz, hogy a légnedvesség jégkristályok formájában kicsapódjon. Fontos megemlíteni, hogy ez egy vízjégből álló felhő, a CO2 felhők képződéséhez jóval nagyobb hideg szükséges, ehhez a feltételek 90-100 km-es magasságban adottak.

A vulkánkitörésre emlékeztető felhősáv a Mars Express felvételén. Fotó:
ESA/DLR/FU Berlin/J. Cowart, CC BY-SA 3.0 IGO

Forrás: ESA

Beküldve:

Bolygós rövidhírek: indul a Lucy űrszonda

Szerző: Rezsabek Nándor

A Lucy űrszonda cél-égitestjei
Forrás: NASA’s Goddard Space Flight Center Conceptual Image Lab

Ez év októberében indul a Jupiter trójai kisbolygóinak vizsgálatára a NASA Lucy űrszondája. A gázóriás pályájának kozmikus időskálán stabil L4-L5 Lagrange-pontjaiban keringő objektumok közül hét kerül terítékre: a (3548) Eurybates és annak holdja, a (15094) Polymele, a (11351) Leucus, a (21900) Orus, majd egy újabb Föld körüli hintamanővert követően a (617) Patroclus/Menoetius ikerkisbolygó. 12 éves útja során nyolcadikként felkeresi a missziónak nevet adó előembert, Lucy-t meglelő antropológusról elkeresztelt főövbeli (52246) Donaldjohanson aszteroidát is.


Forrás: NASA

Beküldve:

Bolygós rövidhírek: egy frissen felfedezett közeli exobolygó

Szerző: Balázs Gábor

2021. március 6-án (az exoplanet.eu adatbázisa szerint) 4869 db exobolygót ismerünk, de mivel az eddig szerzett tapasztalatok szerint a csillagkeletkezés velejárója a bolygókeletkezés, folyamatosan fedezik fel az újabb és újabb, a Naprendszertől távoli bolygókat.

A CARMENES (Calar Alto high-Resolution search for M dwarfs with Exoearths with Near-infrared and optical Echelle Spectrographs) kutatói a napokban (március 5-én) publikálták friss felfedezésüket, miszerint a kutatócsoport a spektroszkópiát (a spanyolországi Calar Alto Obszervatórium 3 és fél méteres távcsövével és a CARMENES spektroszkópjának felhasználásával) és a fedési metódust (a TESS űrtávcső segítségével) ötvözve azonosított egy rövid periódusú exobolygót egy vörös törpecsillag, tehát a Napnál kisebb és hidegebb csillag körül. Az említett vörös törpe (nevén nevezve Gliese 486) a Földtől 26,3 fényévre, a Virgo (Szűz) csillagképben található.

A felfedezett exobolygó (Gliese 486b) központi csillagától 2,5 millió kilométerre kering, rövid keringési idővel. Ez azt jelenti, hogy a csillaga körüli útját mindössze 1,467 nap alatt teszi meg.

Fantáziakép a Gliese 486b exobolygóról és csillagáról. Forrás: Pixabay)

A további vizsgálatok alapján a bolygó szilárd felszínnel rendelkezik, viszont fizikai paraméterei alapján nem a sima kőzetbolygókhoz sorolható. Bolygónkhoz képest sugara 1,3-szor, tömege 2,8-szor nagyobb. Ennek alapján a bolygó az ún. szuperföldek kategóriáját erősíti. Méreteiből adódóan a felszínén tapasztalható gravitáció is erősebb a Földinél, pontosabban annak 170%-a. Ha még a 70%-kal nagyobb gravitáció nem lenne elég, a 427 ⁰C-os felszíni hőmérséklet teszi számunkra még barátságtalanabbá a leírt exobolygót.

A felfedezést azért is övezi nagy figyelem, mert közelsége miatt lehetőséget biztosít a kutatóknak, hogy megfigyeléseik során minél pontosabban tudják modellezni más bolygók légkörét. Ezen túl abban is a segítségükre lehet, hogy megértsék a Naprendszeren kívüli kőzetbolygók légkörének összetételét és a központi csillaguk rájuk gyakorolt hatását. Ehhez fog hozzájárulni a jövőben induló James Webb űrtávcső is.


Források: [1] [2] [3]

Beküldve:

Bolygós rövidhírek: Folytatódott a Ryugu kisbolygó mintáinak elemzése

Szerző: Rezsabek Nándor

A Ryugu kisbolygóról hazahozott minta. Fotó: JAXA

A JAXA, a Japán Űrügynökség tájékoztatása szerint a Hayabusa-2 űrszonda által a (162173) Ryugu kisbolygóról begyűjtött, utóbb a Földre sikeresen visszahozott kőzet- és talajminta további eltérő szemcseméretű, az elemzések során most feltárt frakciót is tartalmaz. A laboratóriumi vizsgálatok, majd az ezekből következő kutatási eredmények újabb információkkal szolgálhatnak a Naprendszer eredetére vonatkozóan.

Beküldve:

Bolygós rövidhírek: két fontos missziót hosszabbítottak meg

Szerző: Kovács Gergő

A NASA két fontos bolygókutató missziót folytatásában állapodott meg: a Jupitert vizsgáló Juno és a Mars geológiáját kutató InSight küldetés kapott hosszabbítást.

A Juno 2025 szeptemberéig, az InSight 2022 decemberéig kapott “haladékot”.
Forrás: NASA/JPL-Caltech

A Juno, mely a Jupiter magnetoszféráját, belső szerkezetét vizsgálja és, amely felfedte, hogy a bolygó légköre messze komplexebb, mint ahogy azt eddig a tudósok feltételezték, most 2025 szeptemberéig (vagy a szonda élettartamának végéig, bármelyik is jöjjön előbb) kapott plusz időt, mellyel lehetősége lesz nemcsak a bolygó további tanulmányozására, de a Jupiter gyűrűje, illetve a belső három Galilei-hold, az Io, Europa és Ganymedes tanulmányozására is, utóbbiak esetében közeli átrepülésekkel a holdak “felett”.

Az InSight, mely a Mars belső szerkezetét, tektonikáját, a bolygó kérgének és köpenyének jellemzőit hivatott feltárni, 2022 decemberéig kapott haladékot. A hosszabbítás fő célja egy hosszú-távú jó minőségű “marsrengés-adatsor” összeállítása, melyhez az űrszonda időjárásjelző állomásának adatait is felhasználják.

Forrás: NASA/JPL

Beküldve:

Bolygós rövidhírek: holdi por a Földön

Szerző: Rezsabek Nándor

A Csang’e-5 űrszonda révén a Holdról származó, a várt 2 kg-nál kicsit kevesebb, egész pontosan 1,731 kg-nyi mintát a kínai kutatók vákuum-környezetben csomagolják ki. Tárolása tisztán nitrogén légkörben, kifejezetten erre a célra tervezett “tiszta szobában” történik. A Viharok óceánja térségéből származó regolit-talaj és kőzetanyag egyrészt tudományos, másodsorban ismeretterjesztő célokat szolgál majd. Harmadrészt a szokásos országok közötti csere tárgyát képezi. Ez egyfelől szintén külhoni kutatóintézetekbe – egyetemi kutatóhelyekre kerül, valamint a korábbi Apollo- és Luna-példákhoz hasonlóan diplomácia ajándékként szolgál (goodwill). Ennek külön tudománypolitikai pikantériája, hogy az Egyesült Államok 2011-ben jogszabályban rögzítette a Kínával való űripari együttműködés tilalmát.

A Csang’e-5 visszatérő egysége Belső-Mongóliában, 2020. december 17-én
Fotó: CASC
Beküldve:

Bolygós rövidhírek: űrgáz is érkezett!

Szerző: Marcu András

A Japán Űrűgynökség (JAXA) jelenti, hogy a Hayabusa-2 által hazahozott tartály nemcsak kőzetmintát tartalmaz, hanem gázmintát is.

Az első általános spektrográfos analízis során megvizsgálták a tároló által hozott mintákat és kiderült, hogy a gázok különböznek a földi atmoszférában megtalálhatóktól, tehát a Ryuguról származik.

Ezt a következtetést három pont megvizsgálása után vonták le:

  • az ausztrál Földönkívüli Minták Kurációs Központjában végzett spektrográfia
  • a mintát tartalmazó tartály megfelelő szigetelésének ellenőrzése, ami kizárja a földi atmoszféra bejutását
  • hasonló eredménnyel zárult a japán Sagamihara kampusban végzett elemzés is

Ez az első gáznemű mintavétel az űrból.