Bolygós rövidhírek: küldetés az Io felé

Szerző: Kovács Gergő

A Jupiter Io holdjához egy új űrszonda, az IVO (Io Volcano Observer) indulhat a jövőben. Az Alfred McEwen planetológus, a Lunar and Planetary Laboratory (Arizonai Egyetem) vezető professzora által vezetett projekt jelenleg a NASA Discovery Program elbírálása alatt áll – számol be a NASA.

A Galileo felvétele az Io-ról. Fotó: NASA/JPL/University of Arizona

“A tudósok tisztában vannak azzal, hogy az árapályerők extrém hőt generálnak az Io-n (20-szor többet, mint a Földön)…de még mindig nem vagyunk tisztában, pontosan hol és hogyan keletkezik a hő egy bolygó vagy hold belsejében, vagy hogy milyen módon jut a hő a felszínre. De az Io, és annak vulkánjai segíthetnek megérteni, hogyan fejlődnek az egyes világok. Ez a legalkalmasabb hely a Naprendszerben annak megértésére, hogyan működik az árapály-fűtés” – mondta McEwen.

A Tvashtar vulkán kitörése az Io-n.
Fotó: NASA/Johns Hopkins APL/Southwest Research Institute

Az űrszonda négy év alatt legalább 10 alkalommal repülne el közel a hold mellett, miközben az Io vulkanikus felszínét térképezné fel, nagy felbontású képeken és videókon örökítené meg az égitest extrém vulkanizmusát, valamint a gravitációs erő és a mágneses mező változásainak mérésével a felszín alá “látva” követné a hőenergia mozgását a holdon belül.

Bolygós rövidhírek: újra felhőcsík a Marson

Szerző: Kovács Gergő

Újra felhőcsík jelent meg a Marson, látszólag a 17 kilométer magas Arsia Mons vulkán csúcsából “kiindulva”, a Mars Express felvételén látható, körülbelül 1500 kilométer hosszú felhőnek azonban nincs köze a kialudt tűzhányóhoz: ez a légköri képződmény az ún. orografikus felhőzet nevet viseli. Kialakulásának hátterében az áll, hogy a vulkán lábának nekiütköző nedves légtömeg a tűzhányó csúcsán már elég hideg lesz ahhoz, hogy a légnedvesség jégkristályok formájában kicsapódjon. Fontos megemlíteni, hogy ez egy vízjégből álló felhő, a CO2 felhők képződéséhez jóval nagyobb hideg szükséges, ehhez a feltételek 90-100 km-es magasságban adottak.

A vulkánkitörésre emlékeztető felhősáv a Mars Express felvételén. Fotó:
ESA/DLR/FU Berlin/J. Cowart, CC BY-SA 3.0 IGO

Forrás: ESA

Bolygós rövidhírek: indul a Lucy űrszonda

Szerző: Rezsabek Nándor

A Lucy űrszonda cél-égitestjei
Forrás: NASA’s Goddard Space Flight Center Conceptual Image Lab

Ez év októberében indul a Jupiter trójai kisbolygóinak vizsgálatára a NASA Lucy űrszondája. A gázóriás pályájának kozmikus időskálán stabil L4-L5 Lagrange-pontjaiban keringő objektumok közül hét kerül terítékre: a (3548) Eurybates és annak holdja, a (15094) Polymele, a (11351) Leucus, a (21900) Orus, majd egy újabb Föld körüli hintamanővert követően a (617) Patroclus/Menoetius ikerkisbolygó. 12 éves útja során nyolcadikként felkeresi a missziónak nevet adó előembert, Lucy-t meglelő antropológusról elkeresztelt főövbeli (52246) Donaldjohanson aszteroidát is.


Forrás: NASA

Perseverance: új képek a NASA/JPL sajtótájékoztatóról

Szerző: Kovács Gergő

A legnagyobb elérésű magyarországi tematikus űrkutatási YouTube csatorna, az Űrutazás-Űrhajók (a Spacejunkie.hu és Space Station Guys főszereplésével) február 22-én hétfőn 19:40-től főszerkesztőnk, Rezsabek Nándor szakkommentálásával ad élő közvetítést a sikeres Perseverance-landolás NASA sajtótájékoztatójáról.

A sajtótájékoztató során mutatták be először a Perseverance kamerái által készített fantasztikus videofelvételeket.

A fékezés megkezdése 39:25-től:

A fékezőernyő. Forrás: NASA
A hővédő pajzs leválása. Forrás: NASA
A Skycrane (balra fent), a Perseverance (balra lent) és a felszín, a hajtóművek
által felvert porral. Forrás: NASA
A Perseverance-t felszínre helyező Skycrane. Forrás: NASA
A landolás pillanata az MRO felvételén: az ejtőernyő és a hátsó hővédő pajzs; a fékezőegység; a Perseverance és az elülső hővédő pajzs. Forrás: NASA
A landolás. Forrás: NASA

Tianwen-1: videó marsközelből

Szerző: Kovács Gergő

Az öt tonnás, napelemekkel és egy mars-roverrel felszerelt kínai Tianwen-1 űrszonda új, lélegzetelállító videósorozatot küldött a Vörös Bolygóról. A február 10-én sikeresen pályára állt szonda felvételein kiválóan láthatóak az elliptikus pályára állás egyes jelenetei csakúgy, mint a Mars egyes felszíni alakzatai, például meteoritkráterei. A tervek szerint a Tianwen-1 roverje májusban fog leszállni a bolygóra.

Forrás: futurism.com

BREAKING: a kínai Tienven-1 is Mars körüli pályára állt

Szerző: Szabó Bence

Magyar idő szerint 14 órakor érkezett a hír, hogy a kínai Tienven-1 szondatrió Mars körüli pályára állt. A szonda 12:52-kor kezdett el fékezni, és 15 percen át lassította magát a 3 kN tolóerejű hajtóművel. Mivel a manőver közben a Mars árnyékába került, 13:47-ig rádiócsend volt a szonda és a földi irányítók között. Az űreszköz érkezését a Bochum Obszervatórium 20 méteres rádióantennájával is lehetett követni, ahol folyamatosan lehetett látni a szonda beérkező jeleit. Így a Tienven-1 egy körülbelül 400×180 000 kilométeres elliptikus pályára állt a Mars köré, a pontos adatokat csak később fogják közzétenni a kínai hatóságok. Mától a szonda megkezdheti a pályacsökkentő manővereket, mellyel egy közel kör alakú pályára fog állni. Várhatóan májusban fog megtörténni a leszállás: a szonda 3 részből áll – a keringőegység a Mars körül fogja a leszállóegység jeleit továbbadni a Föld felé, míg az sima leszállást hajt végre az Utopia Planitia síkságon. Amikor minden rendszer készen áll, a 240 kilós marsjáró is legördül a felszínre, és megkezdheti a 3 hónaposra tervezett tudományos programját. A potenciális leszállási zónát először a keringőegységen található 0,65 méteres felbontású kamerával részletesen feltérképezik, ezért is kell várni május/júniusig a landolással. A mai sikerrel a Tienven-1 csatlakozott a tegnap pályára állt arab Hope űrszondához, az amerikai Mars 2020 a következő a sorban, ami február 18-án fog megérkezni a Vörös Bolygóra.

A kínai küldetésirányítók. Kép forrása: CNSA
Az első felvétel a Marsról. Kép forrása: CNSA
Egy kieresztett minikamerával készített kép a szondáról, az űr mélységében. Kép forrása: CNSA


Forrás: Spacejunkie.hu

BREAKING: Sikeresen Mars körüli pályára állt a Hope űrszonda

Szerző: Bonczók Zoltán

Magyar idő szerint ma 17:15 körül sikeresen Mars körüli pályára állt az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségének (UEASA) első Mars-szondája, az Al-Amal (angolul Hope, magyarul Remény). A szonda 204 nap utazás, 480 millió megtett kilométer, és egy 27 percig tartó lassító manőver után állt sikeresen Mars körüli pályára, ahol év közepe-vége felé kezdi meg a tudományos munkáját. A szonda tervezett élettartama kb. 2 év.

A Hope a fedélzetén található három tudományos műszerrel fogja vizsgálni a Vörös bolygó atmoszféráját, időjárását, a légkörből elszökő gázokat, és ezen jelenségek különböző folyamatait.

A megérkezés előtt az UEASA szakemberei 50%-ra becsülték a pályára állás sikerességét. Az űrszonda ezzel sikeresen túl van küldetésének legkritikusabb pontján, és joggal nevezhetjük űrtörténelmi jelentőségűnek az eseményt, mivel az első arab ország, akik a Marshoz küldtek egy űrszondát, illetve India után a második nemzet, akinek ezt első próbálkozásra sikerült is.

A Hope után a következő Marshoz érkező szonda a kínai Tianven-1 lesz, ami holnap kísérli majd meg a pályára állást, és pár hónap múlva pedig a leszállást a Vörös Bolygóra. A tavaly indított három Mars-szonda közül az utolsó az amerikai Perseverance lesz, ami február 18-án érkezik majd meg és egyből le is száll a Mars felszínére.

További részleteket az űrszondáról a korábbi írásainkban találtok: itt és itt. (És persze itt 🙂 – a szerk.)

Forrás: Spacejunkie.hu

Holnap érkezik meg a Marshoz a Hope űrszonda

Szerző: Szabó Bence

Holnap délután magyar idő szerint 16 óra 41 perckor fog pályára állni a Mars köré az Al-Amal (angolul Hope, magyarul Remény) névre keresztelt emirátusi űrszonda. Az űreszköznek már ez előtt majdnem fél órával el kell kezdeni fékezni, ugyanis a hajtóműveinek 27 percbe fog telni, míg kellően lelassítják az űrszondát. Ezt a manővert orbital injection burn-nek hívjuk, és az üzemanyagának több mint felét el fogja ehhez használni.

Az űrszondát 2020. július 20-án indították Japánból, a Mitsubishi Heavy Industries H-2A nehézrakétájával. A felbocsátás után a fékezés lesz a misszió legkritikusabb pontja: ha túl későn kezdik el, vagy meg sem történik a fékezés, akkor a szonda elhalad a Mars mellett, és a bolygóközi térben köt ki. Ha a fékezőmanőverkor a szonda rossz irányba néz, akkor akár a Mars atmoszférájába is beléphet – a NASA Mars Climate Orbiter szondája is ugyanerre a sorsra jutott, s égett el a Mars légkörében 1999-ben.

Sarah Al-Amiri, az Egyesült Arab Emírségek Technológiai minisztere, és az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségének (UEASA) igazgatója elmondása szerint már rengetegszer leszimulálták a küldetés ezen részét, a rendszereket is tesztelték, és a küldetésért felelős csapat is készen áll. Hozzátette, hogy ugyan a szonda hajtóműveit letesztelték még a Földön is, illetve már az űrben is hajtottak végre pályakorrekciós manővereket, de még sosem voltak működésben 27 percen keresztül. A mérnökcsapat 50%-os esélyt lát arra, hogy sikerülni fog a Mars körüli pályára állás.

Az Al-Amal felkészítése a bolygóközi útjára. Kép forrása: Mohammed Bin Rashid Space Centre

Ha sikeres lesz a holnapi megérkezés, a fedélzetén található három tudományos műszerrel fogja vizsgálni a Vörös bolygó atmoszféráját, időjárását, a légkörből elszökő gázokat, és ezen jelenségek különböző folyamatait.

Az előbb tudományos program csak az év közepe-vége fele keződhet el, először a Hope a kijelölt 20 000 x 43 000 km-es elliptikus pályára irányítja magát. A gondosan megtervezett keringési pályának köszönhetően a Hope teljes képet kaphat a bolygó atmoszférájáról, különböző napszakokban. Egy adott pont felett kilenc naponként halad el, így rendszeres időjárási és klimatológiai adatokat fogunk kapni a Marsól – ilyen részletességű atmoszférakutatást egyetlen marsi űrszonda sem végzett még.

A Hope űrszonda indítása egy japán H-2A rakétával a Tanegasima űrközpontból. Kép forrása: Mohammed Bin Rashid Space Centre

Ez lesz az első Mars-misszió ami idén megérkezik a Vörös bolygóhoz az arab-kínai-amerikai trió közül. A következő űreszköz a kínai Tianwen-1 lesz, mely egy nappal később, február 10-én kísérli meg majd a pályára állást. Itt csak május körül várható a leszállás, ugyanis először feltérképezik a lehetséges landolási zónákat. Végül február 18-án érkezik meg majd az amerikai Perseverance rover az Ingenuity helikopterrel a Mars 2020 küldetés keretein belül.


Forrás: Spacejunkie.hu

Bolygós rövidhírek: Folytatódott a Ryugu kisbolygó mintáinak elemzése

Szerző: Rezsabek Nándor

A Ryugu kisbolygóról hazahozott minta. Fotó: JAXA

A JAXA, a Japán Űrügynökség tájékoztatása szerint a Hayabusa-2 űrszonda által a (162173) Ryugu kisbolygóról begyűjtött, utóbb a Földre sikeresen visszahozott kőzet- és talajminta további eltérő szemcseméretű, az elemzések során most feltárt frakciót is tartalmaz. A laboratóriumi vizsgálatok, majd az ezekből következő kutatási eredmények újabb információkkal szolgálhatnak a Naprendszer eredetére vonatkozóan.